| 2026. 08. 20.
Szent István öröksége tanítás az utódoknak, példa minden magyarnak - Püspöki szentmise és kenyéráldás Államalapító Szent István király napján Székesfehérváron
2026.08.20. – A magyar államalapítás ünnepén, augusztus 20-án Szent István király tiszteletére Spányi Antal megyéspüspök a város és az egyházmegye megjelent papságával együtt celebrált szentmisét a Szent István-király Székesegyházban, az államalapító fejereklyéjének és a Szent Korona hiteles másolatának jelenlétében. A püspök a szentmise végén megáldotta az új kenyeret, majd Isten áldását kérte a magyar nemzetre és a családokra.
Az ünnepi szentmise kezdetén a főpásztor köszöntötte Székesfehérvár polgármesterét, alpolgármestereit, képviselőtestületének tagjait, a kormányhivatal és a járási hivatal vezetőit, munkatársait, a történelmi vitézi rendek, lovagrendek, a Szent Korona Rend tagjait, valamint a nagyszámban megjelent hívőket. Külön köszöntötte a testvérvárosok küldöttségeit Schwabisch Gmünd, Szabadka és Gyulafehérvár városának delegációit, és mindazokat, akik a Fehérvár televízión keresztül kapcsolódtak a közös imádságba.
„Szent István király ünnepe a világon mindenfelé, - ahol magyar ember él - kiemelt, nagy ünnep. Ma érezzük ennek a szent királynak tekintetét rajtunk. Bennünket kérdez és minket oktat. Vajon megértjük-e az ő szavát, megfogadjuk-e és követjük-e? Készek vagyunk-e arra, hogy megújuljunk magyarságunkban, kereszténységünkben, abban a küldetésben, amellyel az egész emberiségnek tartozunk, amelyben Krisztus kovászai akarunk lenni a világban?” – tette fel a mélyrehatoló kérdéseket a szentmise kezdetén a főpásztor.
A megyés püspök felidézte első, államalapító, szent királyunk, hazánk fővédőszentje életét és művét majd beszédét a király fiának írt Intelmeire fűzte fel. „Szent István népének királya, törvényadója, családjának feje, fiának pedig szerető atyja és tanítója volt. A szent király lelkére köti fiának, de mindannyiunknak, hogy az életünk legyen példamutató élet. … Föl kell emelni a fejünket és ki kell állnunk az igazságunk mellett, ki kell állnunk hagyományaink mellett, ki kell állnunk ezek a gyökerünk igazsága mellett. A példamutatás harcot is jelent. De a szent király szerint ezt a harcot lelki fegyverekkel kell megvívni. Ezekkel a lelki fegyverekkel harcolhatunk látható és láthatatlan ellenségeink ellen.”
A főpásztor azzal folytatta gondolatait, hogy az Intelmek ma is érvényes tanítása kiemeli, hogy a példamutatáshoz hitben való élet kell és ez nemcsak az egyén, hanem az egész közösség javát építi. „Arról is beszél a király, hogy az egyház érték. A hit erejét, őrzőjét, táplálóját látja az egyházban. Az egyházat a közösség erejének tartja, s ezt nekünk is tisztán kell ezt látni, amikor olyan sokan szeretnék, hogy a hit csak magánügy legyen. Az ima a hívő élethez kell tartozzon, mert az imádságon keresztül kapjuk meg Isten erejét. Az imádkozó ember így erős lesz. Az imát nem gyakorló ember pedig könnyen elgyengül, mert csak magában bízhat.” – emelte ki a püspök és azzal folytatta: István király lelkére kötötte fiának. Élj, uralkodj, harag, gőg, gyűlölség nélkül. Békésen, alázatosan, szelíden. „Olyan sokszor idézzük, de talán mintha meg se értenénk, sokszor elengedjük fülünk mellett a szavak értelmét. „Tartsd mindig eszedben, hogy minden ember azonos állapotban születik, s hogy semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg és a gyűlölség.”
Szent István Intelmeit folytatva Spányi Antal az igazság szeretetére, az igaz ítéletre és a türelemre hívta fel a figyelmet. „A türelmes királyok királykodnak, a türelmetlenek pedig zsarnokoskodnak. Az erőszakos, magától eltelt ember rombol és sebesít. A türelmes épít és gyógyít és jobbít.” Majd a bölcs tanácsadók fontosságát és az ősök hagyományainak követését emelte ki a beszédben. „István megparancsolja fiának, kövesd szokásaimat a tied közt kimagasló így leszel. Érjünk abból a gyökérből, mely az ősi örök erényt, emberi értéket adja nekünk, mely megtartott egy évezreden át. - Nem tesszük jobbá a világot, ha mindent eltörlünk a múltból, ha mindent a jobbítás szándékával talán, de mindig előről akarunk kezdeni. Az elődök munkáját őrizzük, elismerjük, folytatjuk és ráépítünk. Így épül minden egyes ember élete, de így épül egy ország és egy nemzet élete is. Becsüljük a múltat, a múlt értékeit, örökségünket.”
Spányi Antal püspök ünnepi gondolatai végén így buzdított: „A másikra, mint testvérre tekintés az a magatartás, amit Szent István király intelmeiben ránk bízott. A szeretet gyakorlása vezet el a legfőbb boldogsághoz. … Amikor István király a lelkére köti fiának, hogy éljen harag, gőg és gyűlöltség nélkül, békésen, alázatosan és szelíden – ezen tanácsokat fogadjuk mi is a szívünkbe, lelkünkbe, és tegyük életünk alapvető törvényévé.”
A hagyományoknak megfelelően a szentmise végén a püspök megáldotta az új kenyeret, mint a magyar és keresztény élet szent szimbólumát, a családi jólét és a jövő jelképét. Isten áldását kérte valamennyi magyar család kenyerére, életére és Szent István közbenjárásáért imádkozott magyar népükért, nemzetünkért. A megáldott kenyeret átnyújtotta dr. Cser-Palkovics András polgármesternek, és a szimbolikus cselekedettel Székesfehérvár minden polgárának. Az ünnepi szentmise a Himnusz eléneklésével zárult a Székesegyházban.
Augusztus 20-a az egyik legősibb magyar ünnep, Szent István király napja, a keresztény magyar állam megalapításának, a magyar állam fennállásának emléknapja.
Berta Kata
Fényképeket készítette Kovács Kornél és Kovács Marcell
Korábbi évek beszámolói:
© Székesfehérvári Egyházmegye
Impresszum | Püspökség Hivatal e-mail | Honlapreferens e-mail
Híreink | Média | Adattár | Gyűjteményeink | Történelmünk
