Főoldal > Híreink > Egyházmegyei Zarándoklat Bodajkra

Egyházmegyei Zarándoklat Bodajkra - beszámoló

2025. 09. 13. |

| 2025. 09. 14.

Ismét Bodajkra látogatott Szent István király családjával – A Magyar Szent Család ereklyéi jelenlétében ünnepelték Bodajkon a Segítő Szűz Mária kegytemplom búcsúját

2025.09.13. – Különleges búcsút ünnepelhetett idén a bodajki Segítő Szűz Mária kegyhely. Egy legenda kelt életre, vált újra valósággá. Ünnepélyes keretek között, ereklyéiben ismét Bodajkra látogatott Szent István király, Boldog Gizella és Szent Imre herceg, akik a hagyomány szerint csónakkal jártak imádkozni a településre, a király által építtetett kápolnába. A Magyar Szent Család jelenlétében a búcsú első napján Spányi Antal megyés püspök, a főünnepén Michael Wallace Banach érsek, Magyarország apostoli nunciusa mutatott be ünnepi szentmisét.

Szívet-lelket megrendítő élmény volt a Magyar Szent Család érkezése Bodajkra, azé a családé, akinek köszönhetjük magyarságunkat, kereszténységünk gyökereit. Felemelő, felejthetetlen, méltóságteljes körmenetben vitték az ereklyéket a zarándokudvarról – a kegyhelyet megkerülve a templomba – a plébániák, az iskolák, az óvodák képviselőivel, a helyi közéleti vezetőkkel, a Történelmi Vitézi Rend, a Székeskáptalan tagjaival, valamint Spányi Antal megyés püspök, Szakács Péter püspöki titkár és Oravecki Attila irodaigazgató atyával. A menetet a Székesfehérvári Hermann László Zeneművészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola diákjai fúvószenekara magas színvonalú játékkal kísérte végig, emelve annak ünnepélyességét.

A templomban Sapszon Ferenc karnagy vezetésével a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola diákjai gyönyörű, tisztán csengő éneke köszöntötte a szenteket. Az ereklyék ünnepélyes elhelyezése után az imaórát Spányi Antal püspök a hagyományos könyörgéssel kezdte a Bodajki Segítő Szűzanyához. „Mindenható Úristen, ki Bodajk szent helyéről sugároztad szét a hit vigaszát s adtál gyógyulást a Benned bízóknak, add, hogy Szent István népe ismét erős legyen hitében. …” Majd elimádkozták a magyar szentek keresztútját engesztelésül, népünk lelki újjászületéséért. Hogy a szentek, akik életükben követték Krisztust a kereszthordozásban, segítsék a híveket hűségesen végigjárni saját életútjukat. A keresztút után a főpásztor záróimája felidézte Mindszenty József hercegprímás Bodajkon elmondott imádságát.

Ezután az oltárkerülés szép hagyománya következett, amelyen lehetőség nyílt nemcsak a kegyoltár megkerülésére, hanem az ereklyék előtti imára is. Megható pillanatokat élhettek át mindazok, akik sokféle ügyükben meghallgatást kértek a Magyar Szent Családtól, a bodajki Szűzanya kegyképe előtt. Sokan érkeztek az ország több részéből, az egyházmegye határain túlról is. A zarándokokat Oravecki Attila atya áldással és Václav Tihamér tárogatóművész gyönyörű Mária énekekkel köszöntötte. Idén is érkeztek plébániai zászlókkal gyalogosan a környékről és Székesfehérvárról is a kétnapos búcsúra.

A zarándokudvaron bemutatott szentmise kezdetén elsőként a bodajki Boldog Gizella Óvodába járó gyermekek köszöntötték kedves műsorral Spányi Antal püspököt. Majd a hívek és a zarándokok nevében Kovács János világi elnök mondott köszönetet a megyés főpásztornak, hogy az ősi Mária-tisztelő kegyhelyet szolgálata kezdetétől kiemelten kezelte. Ennek köszönhetően a kegytemplom Bazilika Minor rangra emelkedhetett, és a gyönyörűen megújult zarándokhely ismét a közbenjárás, az imádság és a megújulás kiemelkedő zarándokhelyévé vált.

Spányi Antal püspök ünnepi beszéde kezdetén ezer év imádságának hatását emelte ki, amelyet, mint mondta, Bodajk földjére lépve mindig meghatottan érez meg az ember. „Szentek nyomába lépünk, valamiféleképpen a szentekkel vállalunk közösséget és tapasztaljuk meg itt, ma különösen is a Szent Család jelenlétét, akinek ereklyéit elhoztuk magunkkal. Szent Istvánét, aki sokszor jött ide imádkozni, mert szívében gondokat hordozott, mert nehéz volt számára az ország és a nemzet terhe. … Azt a Gizelláét, aki hordozta a család minden gondját, a családi közösség minden fájdalmát és aggodalmát. … És Imrét mint trónörököst, aki tudta, hogy küzdelmes, nehéz, áldozatos és veszélyekkel teli út áll előtte, de kész volt szívében és lelkében erre a hatalmas feladatra.”

Szent István király művét méltatva a főpásztor kiemelte az uralkodó politikai éleslátását, amely elengedhetetlen volt a nemzet megmaradásához. Hangsúlyozta bölcsességét, mert minden döntésében, a törvények megalkotásában is Isten segítségét kérte. A hagyomány szerint azért járt Bodajkra családjával, hogy Mária segítségét kérje a nemzet jövőjének szolgálatában, Istentől való küldetésének teljesítésében. A király előtt világos volt, hogy Máriával Krisztushoz fog jutni. És bár életében sok keresztet kellett hordoznia, – gyermekei elvesztését, környezete meg nem értését, – de ehhez is hite adott hatalmas erőt számára. „Példája nekünk is segít a kereszthordozásban. Szent Istvánnal és Máriával együtt nekünk is ki kell mondanunk az igent Istennek: legyen nekem a Te akaratod szerint. Hogy az életünket és szeretteink életét, nemzetünk és országunk életét, Európa jelenét és jövőjét, a világ békéjét Istennek ajánljuk.”

Beszéde végén a megyés püspök kiemelte, hogy a Szentlélek segítsége is kellett a királynak, hogy ereje legyen az élet, az igazság mellett dönteni Isten tervei szerint. Ahogy nekünk is, utódainak erő kell ahhoz, amit tennünk kell, amit ránk bízott az Úr. Hogy hirdessük az igazságot, tegyünk bátor hitvallást hitünkről a világ előtt, hogy a békesség szépségét, az élet szentségét hirdessük. „A szentek úgy járták végig életük útját, hogy elnyerték Isten szeretetének ajándékaként a mennyei boldogságot. A mi tanúságtételünk, kereszthordozásunk, egymás iránti őszinte szeretetünk és megbocsátásunk hozza el békét a szívünkbe és mindenki szívébe, akivel csak találkozunk. Tegyünk tanúságot Máriának, a Mindenkor Segítőnek közbenjárásáról, Isten kegyelmének erejéről” – zárta gondolatait a főpásztor.

A szentmise végén az ereklyéket visszahelyezték a templomba, és elkezdődött az imádságos éjszakai virrasztás a Bodajkon szolgáló atyák, a lelkipásztori munkatársak és az imaközösségek vezetésével. Éjfélkor az elhunytak üdvéért mondtak szentmisét.

A búcsú főünnepén az esős időjárás miatt a kegytemplomban mutatott be szentmisét Michael Wallace Banach, érsek, Magyarország apostoli nunciusa, Spányi Antal megyés püspökkel és a megjelent papsággal. A Boldog Gizella óvodások műsora után Mórocz Tamás kanonok, kegyhelyigazgató meghatottan köszöntötte a főpásztorokat. „Nagy-nagy készülettel vártuk Önöket erre a gyönyörű ünnepre, országunk legősibb Mária kegyhelyére, hogy a magyar szent család ereklyéi előtt együtt könyöröghessünk hazánkért, közösségeinkért, családjainkért, és mindenekelőtt azért, hogy hitben megerősödve, az egyház közösségében, a remény zarándokaiként tegyünk tanúságot a Jóisten végtelen szeretetéről és oltalmáról. … Külön hálánkat fejezzük ki Nuncius úrnak, aki két évvel ezelőtt közbenjárt azért, hogy e kegyhely a Bazilika címet méltón viselhesse. Ez a kitüntetés nemcsak nagy megtiszteltetés, hanem egyben felelősség is, hogy egyházunk egyetemességét, szeretetközösségét mindazoknak megmutassuk, akik ideérkeznek. Tanúsítja ez azt is, hogy évente több tízezer zarándok testvér keresi fel kegyhelyünket, hogy itt találkozzon a Szűzanya közbenjáró szeretetével.”

A szentmisén a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium diákjai, a Collegium Musicum Jaurinense énekkar szolgált, Bruckner Máté karnagy vezetésével.

Michael Wallace Banach érsek Leó pápa nevében köszöntötte paptársait és a híveket, közvetítve a 70 éves születésnapját ünneplő Szentatya áldását. Felidézte a kegyhely történetét és azokat a szenteket és püspököket, akik megfordultak a szent helyen. Majd a bajorországi Passauból származó Segítő Szűz Mária kegyképről elmélkedett. „Ezt a gyönyörű, mosolygós kegyképet szemlélve megérthetjük, hogy Mária azt akarja, hogy a megbocsátás és az irgalom gyógyító balzsamával győzzük le a gonoszt és a gyűlölet mérgét. Hány hívő törölte le könnyeit a Szűzanya iránti áhítatában a bodajki kegykép előtt térdelve, személyes vagy nemzeti fájdalom idején, majd mosollyal az arcán állt fel. Mária a szomorúak vigasztalója, a keresztények segítsége, a Mindenkor Segítő Szűzanya, a nehézségek idején megvigasztalta lelküket, és megtanította őket újra remélni és mosolyogni.”

A nuncius arról is beszélt, hogy amikor Gábriel arkangyal megjelent Máriának, nem mondta ki a nevét, csak annyit mondott, Üdvözlégy kegyelemmel teljes. Az Ószövetségben a zsidók nem ejtették ki Isten nevét. Mert Isten neve szent és Jézus neve is szent. Mária neve is tiszteletreméltó, szent név. Egy szükségleteinkre felelő név. „Mária az az asszony, akinek bűntelen szívéből Isten dicsősége ragyogott fel. Mária Fiátja, vagyis igen válasza elindította Isten megváltói tervének lényegét, amelyben Krisztus halálával és feltámadásával legyőzte a sátánt és a gonosz erőit. „A sátánt feldühítette Mária azzal, hogy beleegyezett Isten tervébe és ne áltassuk magunkat, haragszik ránk is, amikor mi is hűek vagyunk Isten tervéhez. Ezért ne merjünk egyedül harcolni, ne merjünk belevágni ebbe a küzdelembe Mária segítsége nélkül, aki Napba Öltözött Asszony, lába alatt a Hold, fején 12 csillagból álló korona. Ő nemcsak őrködik felettünk, hanem előttünk jár és minden szükséges segítséget megad nekünk.”

Michael Wallace Banach érsek arról is elmélkedett, Mária egy anyai név, mert Jézus anyja a mi Anyánk is. „Igent mondott Gábriel arkangyalnak, amikor megkérte, hozza a világra az Isten Fiát. … És nekünk is megadja a Fiátját, az igenjét, ha hozzá fordulunk és szükségeinkben segítségül hívjuk a nevét. A megváltás akkor kezdődött, amikor az arkangyal kimondta Mária nevét. Így a mi megváltásunk is akkor kezdődik, amikor kimondjuk Mária nevét, amikor kimondjuk az igent Isten Igéjére, aki az ő méhében fogant, gyökeret verve lelkünkben és világra hozva bennünk Jézust. Ma mindannyian hoztatok kéréseket, amelyeket leírtatok, amelyek szívetek csendjében születtek meg. Ezt a szentmisét mindannyiótok szándékaiért, mindannyiunkért, Mária gyermekeiért ajánlom fel. … A mindenkor segítő Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya, Szent István király, Boldog Gizella királyné és Szent Imre herceg járjanak közben a magyar egyházért és az egész magyar népért” – hangzott el a beszéd végén, majd a nuncius Ferenc pápa Máriához szóló imájával zárta gondolatait.

A szentmise végén Mórocz Tamás plébános köszönetet mondott Spányi Antal püspöknek több évtizedes szolgálatáért és Magyarország apostoli nunciusának, hogy másodszor is elfogadta a bodajkiak meghívását. Különleges ajándékokkal lepte meg a főpásztorokat. Átadott egy-egy faliszőnyeget, amelyeket egy bodajki édesanya készített, aki két saját gyermeke mellett 16 gyermeket nevel, és akinek egyik fia jövőre az egyházmegye papnövendékeként szerpappá szentelődik. Majd két pályamunkát is ajándékozott, amelyeket a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesületének felhívására, az Ukrajnában élő magyar gyermekek készítettek, a Mit jelent magyarnak lenni témára.

Spányi Antal püspöknek egy különleges ajándékot nyújtott át köszönetül főpásztori szolgálatáért, az 1623-ban Frankfurtban kiadott Daniel Meisner lexikon egy rézmetszetét, amely Székesfehérvárt ábrázolja a török hódoltság idején, amikor még állt a Szent Város híres bazilikája. „Tudjuk, mennyire fontos Püspök atya számára Székesfehérvár városa, ahol Szent István élete nagy részét töltötte, ezért szeretnénk ezzel az ajándékunkkal is kifejezni hálánkat, hogy Székesfehérváron és Bodajkon Szent István örökségét, a Szent Király hitét és kultuszát erősítette közöttünk az elmúlt 23 év során.”

A nunciust egy rózsafüzérrel is megajándékozta a plébános, amelynek sajátos értéke, hogy egy kárpátaljai fiatal lány készítette, akinek testvére az ukrán fonton harcol. „Ő az elkészült olvasóval nem csupán kézműves munkát adott át nekünk, hanem lelkiséget is. Ezt a kézzel készített rózsafűzért a békéért mondott imánk jelképeként szeretnénk átnyújtani.”

Mórocz Tamás végül köszönetet mondott az országgyűlési képviselőnek, a vármegye elnökének, a képviselőknek, a polgármesternek, a gróf Károlyi házaspárnak, az iskolák igazgatóinak és minden zarándoknak a részvételért a különleges búcsúalkalmon. Köszönetet mondott a Székesfehérvári Egyházmegye munkatársainak, a Magyar Nemzeti Bank, a Móri és Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság, a Készenléti Rendőrség munkatársainak, Bodajk és a környező települések polgárőreinek, plébániáink képviselő-testületeinek, a kegyhelyünk munkatársainak, valamint minden jó szándékú embernek, akik munkájukkal, szeretetükkel és szolgálatukkal hozzájárultak a jeles ünnep megrendezéséhez.

A szentmise végén a templomból ismét ünnepélyes körmeneten vitték vissza a koronaőrök és a zenészek kíséretével a zarándokudvarra az ereklyéket.

A gazdag tartalommal megtöltött búcsúünnep Bodajk lelkiségének megkoronázása volt. A többszáz éves hagyomány, hogy itt Szent István nyomdokaiba lehet lépni, az az erő, ami Bodajkot ma is élteti. 2020-ban is történelmi pillanat volt, amikor a szembemiséző oltár konszekrálásakor a király fejereklyéjéből elhelyeztek egy darabot. A történetiség, így az ideérkezők számára valóság lett, hogy találkozhatnak az államalapító, a katolikus hitet megerősítő királlyal, aki ma is segít, hogy erős nemzet maradjunk, hogy kiálljunk a hitünkért. Szent István jelen van, amely nemcsak rangot ad a kegyhelynek, hanem meg is szenteli azt.

A kétnapos búcsú egyházzenei áhítattal és koncerttel zárult „A magyarországi ferencesek zenéje a 17–18. században” címmel Ducza Nóra, Bakos Kornélia, Kéringer László, Jekl László énekművészek, Gesztesi-Tóth László orgonaművész és a Savaria Barokk Zenekar előadásában, Németh Pál vezényletével. A kétnapos ünnepet az EWTN Katolikus Televízió munkatársai élőben közvetítették.