| 2024. 03. 30.
Kezdjünk új, Krisztus halála által megváltott életet! – Nagypéntek esti püspöki szertartás Székesfehérváron
2024.03.29. – Nagypénteken Jézus megkínzásának, halálának és temetésének napján, az egyházi év legmegrendítőbb liturgiájának középpontjában a passió, Jézus szenvedéstörténetének eléneklése és a kereszthódolat áll. Spányi Antal megyés püspök az esti szertartáson arról elmélkedett, ha Jézus keresztáldozata megváltott minket, meg kell változnia életünknek, el kell fogadnunk keresztjeinket, és meg kell látnunk a bűn pusztítását, hogy új, megtisztult életet kezdhessünk.
Az esti szertartás kezdetén, a csendes bevonulás után a főpásztor arcra borult a Jézust jelképező oltár előtt, amely díszek nélkül, üresen állt, emlékeztetve a kietlen, kopár Golgotára, ahol a megváltás keresztje volt. Majd a passió eléneklése következett.
A megyés püspök a szenvedéstörténet felidézése után arról beszélt: a Passió, amit a szentmisében hallottunk és átéltünk, az emberiség legfontosabb eseménye. Mert a bűn és annak következménye az örök halálhoz vezet, de megtörtént a Megváltás. „Az emberek a Via Dolorosán éppúgy élnek ma is, mint akkor. Adnak, vesznek, alkudoznak. Nem számított akkor sem, hogy ki az, akit halálba visznek. A Golgotán az események aztán egyértelművé tették a kivégzést vezénylő katona számára is: Ez az Isten Fia volt. Ha az Isten Fia meghalt értünk, akkor megváltott minket – mondta a főpásztor, és azt hangsúlyozta: Ha Krisztus megváltott minket, akkor meg kell változnia az életünknek. Hogy más legyen a viszonyunk a bűnnel, más legyen a kapcsolatunk a kereszttel. Másképp vezesse az életünket a hit. „Fel kell ismernünk, hogy megváltott emberek vagyunk, hogy a bűn pusztít, és nem engedhetünk uralmának. A keresztben meg kell látnunk Isten szeretetét, így tudjuk hordozni, elfogadni keresztjeinket, mint Isten ajándékát, mint Krisztus keresztjének ránk eső részét. Így válhatunk megváltott emberré, aki képes felülemelkedni saját gyengeségein. Amikor nagypénteken Krisztus kereszthalálát szemléljük, végig kell gondolnunk, készek vagyunk-e arra, hogy a bűn ellen harcoljunk. Keresztjeinket magunkhoz ölelve új életet kezdjünk, Krisztus halála által megváltott életet.”
A szentbeszédet követő egyetemes könyörgésekben – lélekben a kereszt alatt állva – imádkoztak a hívekkel az egész emberiségért: az Anyaszentegyházért, a pápáért, a papságért, a hívekért, a keresztségre készülőkért, a keresztények egységéért, az Ószövetség népéért, a zsidókért, az Egyháztól elszakadtakért, a nem hívőkért, valamint az ország, a társadalom, a világ vezetőiért és különösen a szenvedőkért. Majd a szertartás a kereszthódolattal folytatódott. A főpásztor a letakart feszületről levette a leplet, és a hívek térdet hajtottak a feszület előtt.
A nagypénteki szigorú böjti napon nem volt szentmise. Miután ez az egyetlen napja az egyházi évnek, amikor nincs átváltoztatás, a főpásztor a Miatyánk és az Isten Báránya elmondása után szolgáltatta ki az előzőleg már konszekrált Eucharisztiát.
A zárókönyörgés elmondása után a liturgia befejeztével a papság és az asszisztencia teljes csendben távozott a templomból, és az este a szentsír előtti csendes virrasztással folytatódott.
Berta Kata
Képek: Kovács Marcell
A rákövetkező napon, Nagyszombaton az Egyház Urunk sírjánál időzik.
Korábbi évek beszámolói
| H | K | Sz | Cs | P | Sz | V |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | ||
| 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 |
| 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 |
| 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 |
| 27 | 28 | 29 | 30 | 31 |
© Székesfehérvári Egyházmegye
Híreink | Média | Adattár | Gyűjteményeink | Történelmünk
