Nagypénteki szertartás - beszámoló

2022. 04. 15. | | 2022. 04. 15.

 

 

Isten a Fiát adta értünk, hogy mi élhessünk – Nagypéntek esti püspöki szertartás Székesfehérváron

2022.04.15. – Nagypénteken Jézus megkínzásának, halálának és temetésének napján, az egyházi év legmegrendítőbb liturgiájának középpontjában a passió, Jézus szenvedéstörténetének eléneklése és a kereszthódolat állt. Spányi Antal megyés püspök Székesfehérváron, a Szent Imre-templomban tartott esti szertartáson arról elmélkedett: Jézus keresztáldozatában az Isten irgalmasságát és jóságát kell szemlélnünk. Mert úgy szeretett minket, hogy Fia életét adta azért, hogy megmentsen bűneink következményeitől. Az Úr Jézus keresztáldozatával megváltott, hogy megkapjuk a bűnbocsátó kegyelmet, megszabaduljunk bűneinktől, és örök életünk legyen.

Az esti szertartás kezdetén, a csendes bevonulás után a főpásztor arcra borult a Jézust jelképező oltár előtt, amely díszek nélkül, üresen állt, emlékeztetve a kietlen, kopár Golgotára, ahol a megváltás keresztje volt. Majd a passió eléneklése következett.

A megyés püspök szenvedéstörténet felidézése után arról beszélt: olyan időket élünk, amelyben az ember elfogadja az elfogadhatatlant, mintha az hozzátartozna az élethez. Jézus kínszenvedését szemlélve, Isten jóságát kell látnunk, amelyből erőt meríthetünk, hogy ne tűrjük el tovább a rosszat, hanem csak a jót engedjük kiteljesedni. „Először a bűn erejéről és hatalmáról elmélkedjünk. Közülünk egyedül Jézus volt az, aki, bár mindenben hasonló volt hozzánk, de bűn nem volt benne. Ezért magára vette vétkeinket, ami halálosan összetörte, mert a bűn mindig összetöri az embert. Addig mutatja magát kívánatosnak, amíg helyet nem talál az ember szívében-lelkében, és amint ott van, otthonra lel, pusztít és rombol. Meg kell látnunk ezt, fel kell ismernünk, hogy a bűnökkel szembe tudjunk szállni.”

A püspök az Isten felfoghatatlan és végtelen nagy szeretetéről is elmélkedett, amelyet Fia halála által mutatott meg nekünk. „Jézus ott van a kereszten. Szörnyű megaláztatások, szenvedések után jutott el odáig, hogy a Koponyák hegyén, ruháitól is megfosztva, teljesen kiszolgáltatva önmagát, a keresztre szegezzék. Utolsó óráit a fuldoklás görcseiben éli át és elhagyja ajkát a szó: íme a Te Fiad, íme a Te Anyád. Mert az igazi szeretet nagyobb a bűnnél, és a legnyomorúságosabb percben is mások felé fordul, vígasztal és erőt ad.”

A főpásztor végül Isten irgalmát és jóságát szemlélte, akinek szíve mindig megesik az emberen, és nem akarja, hogy a bűn elpusztítsa. „Fiát adja értünk, hogy mi élhessünk. Fia halála által megbocsátja bűneinket, és elveszi terheinket. Olyan szép, ahogy olvassuk a Szentírásban, az Ember Fia bűneinket magára vette, és felvitte a keresztre, hogy adósságlevelünket megsemmisítse. Így szeret az Isten. Amikor szemléljük Jézus életét, annak tragikus végét, látnunk kell benne Isten bennünket szerető, rólunk gondoskodó jóságát. És akkor nincs más utunk, mint a bűnök ellen harcolni, a világból elűzni a rosszat. Legyőzni azt szeretettel, imával és jócselekedetekkel. Krisztus, aki életét adta értünk, segítsen bennünket, kegyelméből jobbá tudjuk tenni a világot, és építsük szeretetben Isten örök országát.”

A szentbeszédet követő egyetemes könyörgésekben – lélekben a kereszt alatt állva – imádkoztak a hívekkel az egész emberiségért: az Anyaszentegyházért, a pápáért, a papságért, a hívekért, a keresztségre készülőkért, a keresztények egységéért, az Ószövetség népéért, a zsidókért, az Egyháztól elszakadtakért, a nem hívőkért, valamint az ország, a társadalom, a világ vezetőiért és különösen a szenvedőkért.

Majd a szertartás a kereszthódolattal folytatódott. A főpásztor a feketevasárnapon, vagyis Nagyböjt 5. vasárnapján, a letakart feszületről levette a leplet, és a hívek térdet hajtottak a feszület előtt.

A nagypénteki szigorú böjti napon nem volt szentmise. Miután ez az egyetlen napja az egyházi évnek, amikor nincs átváltoztatás, a főpásztor a Miatyánk és az Isten Báránya elmondása után szolgáltatta ki az előzőleg már konszekrált Eucharisztiát.

A zárókönyörgés elmondása után a liturgia befejeztével a papság és az asszisztencia teljes csendben távozott a templomból, és az este a szentsír előtti csendes virrasztással folytatódott.

Berta Kata
Fényképeket készítette dr. Berta Gábor

 


 

Nagyszombaton az Egyház Urunk sírjánál időzik.

 


 

Korábbi évek beszámolói

 
 

 

 

Képtár

© Székesfehérvári Egyházmegye

Impresszum | E-mail

Híreink | Média | Adattár | Gyűjteményeink | Történelmünk