Nagypénteki szertartás - beszámoló

2015. 04. 03. | | 2015. 04. 03.

 

 

Nagypénteken az egyház nem mutat be szentmiseáldozatot, sem a rákövetkező napon. Székesfehérváron, a Székesegyházban a nagypénteki szertartást Spányi Antal megyés püspök vezette. A félhomályban lévő, ünnepélyességet nélkülöző templombelsőbe a püspök, a papok és az asszisztencia csöndben bevonult a lecsupaszított oltár elé. A püspök arcra borult, mindenki más térden, csöndben imádkozott. A szertartást az igeliturgia nyitotta meg, melyet követett az olvasmányok fölolvasása és a passió eléneklése.

Spányi Antal rövid szentbeszédében beszélt arról, hogy ezt a történetet, a passió történetét sokan ismerik – de az ismeret, a tudás önmagában nem sokat ér. Nem egy véletlen balesetről van szó, nem arról, hogy a túlerő győzött volna, hiszen Isten Fia a saját világába jött, parancsolt a szeleknek, egy szavába került volna, hogy kiszabaduljon. Ez a mai este a szabad akarat és a szeretet döntésének következménye volt, annak története, hogy ennyire szeret Isten: személyesen, teljesen, feltétel nélkül. Jézus szenvedéstörténete a bűneink ára, gyümölcse pedig a megváltásunk. Éljük életünket Krisztusban, hogy ne legyen hiábavalóvá szeretetének drága áldozata.

Ezen a napon az egyetemes könyörgéseket énekelték, melyben az egyház hosszan felsorolva ölelt fel mindenkit, és imádkozott értük. Az ezt követő kereszthódolat alatt az altemplomból fölhozták az Oltáriszentséget, majd elkezdődött az áldoztatás. Ezután az Oltáriszentség elhagyta a sötét templomot: levitték az altemplomba, ahol egész nagyszombaton látogatható. A szertartás a könyörgéssel, majd a püspök és az asszisztencia csendes kivonulásával fejeződött be. 

 

- Marian -
Fényképeket készítette Lakata Pál

 


 

A rákövetkező napon, Nagyszombaton az Egyház Urunk sírjánál időzik.

 


 

Korábbi évek beszámolói

 


 

 

Képtár

 


 

 



 


 




 

 

 

© Székesfehérvári Egyházmegye

Impresszum | E-mail

Híreink | Média | Adattár | Gyűjteményeink | Történelmünk