Szent István egy ezredéve példakép előttünk – Spányi Antal püspök mutatta be a Szent István-napi ünnepi szentmisét, és áldotta meg az új kenyeret Székesfehérváron
2025.08.20. – Együtt ünnepelt a királyi város, Székesfehérvár augusztus 20-án, Szent István király napján. Spányi Antal megyés püspök a város papságával együtt mutatott be szentmisét, a Szent Korona hiteles másolatának és első uralkodónk fejereklyéjének jelenlétében. A hívekkel együtt ünnepelt Vargha Tamás országgyűlési képviselő, miniszterhelyettes, dr. Cser-Palkovics András polgármester, a város alpolgármesterei, a Szent István Lovagrend képviselői, a vármegye és a város közéleti, rendvédelmi és intézményvezetői is.
A főpásztor köszöntőjében megemlékezett arról, hogy a kereszténység megújulását nagyban elősegítette Szent István király idejében, Európa kereszténnyé válásakor a franciaországi Cluny monostora. István király ennek akkori apátjával, Odilóval levelezésben állt. Az apát egyik ránk maradt levelében ezeket a sorokat olvashatjuk: „A te hitbeli buzgóságodért a Mindenható Istennek hálát adva dicsőítjük Őt, és buzgó imádsággal folyton kérjük, könyörögve, vigye a tökéletességre benned kegyelmének megkezdett munkáját, híveinek védelmére hosszú ideig tartson életben, és engedje, hogy egykor az égi hazába országolhass.” – Odiló imáját meghallgatta az Úr, és a leírt kívánsága szerint a király hosszú élet után itt távozott el Isten örök országába. „Kérjük a régiek hitével Szent Istvánt, járjon közben értünk, kérje értünk Nagyasszonyunkat, a Boldogasszonyt, hogy segítsen, oltalmazzon, védelmezzen minket és egész keresztény kultúrájú Európánkat. Esdje le mindannyiunk életére a békességet” – fohászkodott a főpásztor.
„Itt állunk augusztus 20-án Szent István királyra emelve tekintetünket, hiszen 1083-ban itt, Fehérváron avatták őt szentté. Nézzük a Mária Teréziától nekünk készíttetett és nekünk adatott, bécsi mestertől kiváló módon megalkotott ereklyetartót, amelyet őrzünk, mert nagyon értékes számunkra. Főleg azért, mert a benne lévő ereklye igazi nagy érték nekünk. Szent István koponyájának a darabja, amelyet ezer éve őrzünk, az Ő eleven jelenlétét idézi mindannyiunknak” – kezdte ünnepi gondolatait a főpásztor. Majd arra hívta fel a figyelmet, hogy az ereklyére és a Szent Korona másolatára tekintve fel kell tennünk a kérdést: követjük-e az ősök hagyományát, ápoljuk-e és őrizzük-e azt a keresztény kultúrát, amelyet szent királyunk hagyott ránk örökségül. „Őseink attól kezdve, hogy a pápa elküldte ezt a koronát, mindig tisztelettel, valamiféle szakrális tisztelettel vették körül. Nemcsak egy királyi jelvény volt, több volt annál, valami, ami jelképezi az összes magyart, amely jelképezi az egész országot. Valamit, amit István fölajánlott, és amit a Szűzanya elfogadott, és amely által mi itt vagyunk és ma is vagyunk” – hangsúlyozta püspök.
A megyés püspök a továbbiakban a törvényalkotás, a tanítás és a példaadás fontosságáról beszélt. A törvényről, amely szilárd és világos, és amelyet előrelátóan kell megfogalmazni, hogy szilárd alapot jelentsen a nemzet számára. A tanításról, amely hangsúlyozza a törvény jelentőségét, az igazat, a szépet és a jót ülteti bele a gyermekek, a fiatalok, a felnőttek szívébe és lelkébe. A példaadással kapcsolatosan pedig azt hangsúlyozta, kellenek követhető életpéldák, mert nem mindenki képes arra, hogy egy igazságot, még ha be is lát, alkalmazni tudja saját életében. „Szent István király Európában ismert és elismert volt, ahogy a hitét megélte. Odiló, a nagy tekintélyű apát Cluny-ból ezért tartotta vele a kapcsolatot. Megsejtette, hogy egy olyan szent emberrel van dolga, aki sokat fog tenni Európáért, a népéért, országáért. Nekünk is Szent Istvánban azt a sziklaszilárd jellegű embert kell látnunk, aki mindig hűséges volt ahhoz az igazsághoz, amelyet neki a Jóisten ajándékozott. Ahhoz az igazsághoz, amelyet az egyház tanításán keresztül ismert meg, amelyet megismertettek vele a magyar földre érkezett hittérítők, papok. Ők nem csak hirdették, de élték is a kereszténységet az egyszerű emberek, de a királyi udvar nagyjai előtt is” – emelte ki a püspök.
A főpásztor azt is hangsúlyozta, hogy Szent István egészen egyszerű szívvel, magát teljesen átadva az Istennek élte az életét. Így volt példa családja számára, az egész országa, népe előtt is. Az igazság mellett kiállt, ez adott neki erőt, hogy az élet örömeit, de nehézségeit, keresztjeit is szilárd hittel, biztos lélekkel tudja megélni. „Szent István egy ezredév óta példakép nekünk. Olyan példakép, amelyet nem tudtak kitörölni a magyar emberek lelkéből semmiféle ideológiával, amit ráerőltettek erre a népre. … Kötelességünk tehát emlékezni a szent királyra. Az ő emlékét felidézni és az őáltala adott példához igazítani az életünket. Hogy a mi életünk is keresztény legyen, a magyar erkölcsiség, a magyar gyökerek megélésével, annak a keresztény kultúrának az ápolásával, hirdetésével, amely ezer év óta jellemez bennünket. … Önmagunkban gyengék vagyunk, de Szent István megtalálta az egyetlen utat, amely a megmaradás felé vezet bennünket, az utat, amelyen bennünket, országunkat Máriára bízott. Imádkozzunk Szent Istvánnal együtt a Boldogságos Szűz Máriához, hogy segítsen bennünket! Legyen szívünkben helye a mindennapi imádságnak az országért és a nemzetért! Akkor biztosan megtapasztaljuk majd, hogy az Úr velünk van és meg is adja, amit kérünk” – zárta gondolatait a főpásztor.
A hagyományoknak megfelelően a szentmise végén Spányi Antal püspök megáldotta az új kenyeret, mint a magyar és keresztény élet szent szimbólumát, a családi jólét és a jövő jelképét. Isten áldását kérte valamennyi magyar család kenyerére, életére, és Szent István közbenjárásáért imádkozott magyar népükért, nemzetünkért. A megáldott kenyeret átnyújtotta Vargha Tamás miniszterhelyettesnek, valamint dr. Cser-Palkovics András polgármesternek, és a szimbolikus cselekedettel Székesfehérvár minden polgárának.
Berta Kata
Fényképeket készítette dr. Berta Gábor
Videó: Székesfehérvári Egyházmegyei Stúdió, Körtvélyes Tivadar
Korábbi évek beszámolói:
© Székesfehérvári Egyházmegye
Híreink | Média | Adattár | Gyűjteményeink | Történelmünk