Jézusról kell beszélned a világban, akár alkalmas, akár alkalmatlan – Papszentelés Székesfehérváron
2025.06.24. – A Székesfehérvári Egyházmegye hagyományainak megfelelően Keresztelő Szent János ünnepén papszentelést tartottak Székesfehérváron, a Szent István király székesegyházban. Az ünnepi szertartáson Spányi Antal megyés püspök Mesics Richárd János diakónust áldozópappá szentelte az egyházmegye szolgálatára. A szentmisében adtak hálát az egyházmegye jubiláns papjainak – a gyémántmisés Maklári István; a vasmisés Tóth Szabolcs; az ezüstmisés Hortyi Gábor atya – hűséges papi szolgálatáért.
A főpásztor köszönetet mondott a szemináriumi elöljáróknak, azoknak is, akik nem tudtak jelen lenni az ünnepen, de az évek során nevelték, tanították, formálták a szentelendő Richárd személyiségét. Köszöntötte a szentelendő szüleit, testvéreit, barátait, a hozzátartozókat. Külön megemlítette a kispapokat, akik más egyházmegyéből érkeztek és a Prohászka Imaszövetség tagjait, akik naponta imádkoznak papi és szerzetesi hivatásokért. Köszöntötte a nagy számban megjelent híveket, azokat is, akik lélekben kapcsolódtak a közös imádságba.
„Ezt a testvérünket érett megfontolás után az áldott papi rendbe kívánjuk felszentelni, hogy Krisztusnak mint tanítónak, papnak és pásztornak szolgáljon. Az ő szolgálata által növekszik Isten népévé és épül szent templommá Krisztus titokzatos teste, vagyis a szentelendőnek hasonló pappá kell lennie Krisztushoz, az örök főpaphoz, és szoros egységben kell működnie püspökével. Így válik az Újszövetség igazi papjává, aki hirdeti az evangéliumot, vezeti Isten népét, akinek gondja van az istentisztelet végzésére, elsősorban is Urunk áldozatának megünneplésére. Te pedig, kedves fiam, aki az áldozópapságra emelkedsz, mindenekelőtt vedd ki részedet Krisztusnak, a mi Mesterünknek szent tanítói hivatásából. Hirdesd mindenkinek Isten igéjét, amelyet te magad örömmel elfogadsz. Elmélkedjél az Úr törvényén, és úgy foglalkozz vele, hogy amit olvasol, az hidd. Amit hiszel, azt tanítsd. És amit tanítasz, azt kövesd is. Tanításod legyen Isten népének lelki tápláléka. Tiszta életed példája pedig legyen Krisztus híveinek örömére, és így szóval és példával egyaránt építsd Isten házát, vagyis az egyházat” – hangzott el a szertartás elején.
„Kedves Richárd! Mint az egyház papjának, róla, Jézusról kell, hogy szóljon az életed. A pap Jézus barátja. Ne önmagadat akard megvalósítani, mert ez zsákutca. Itt a szentelési oltárnál odaadod az életedet az Úrnak. Ezt nem lehet többet megváltoztatni. A papi életnek kísérője, jellemzője egy lelki tudás. Ez a lelki tudás nem könyvekből szerezhető meg, ehhez elmélkedni kell, imádkozni és adorálni kell. Ezt az Istentől kapott tudást kell őrizned, élesztened, és mindenféle módon továbbadnod. Ez a tudás nem e világ bölcsessége és nem emberi okoskodás, nem is valamiféle emberi bölcsességgel kell ezt továbbadni. Róla, Jézusról kell beszélned a világban, akár alkalmas, akár alkalmatlan” – szólt a főpásztor a szentelendőhöz, és arra biztatta, hogy élete legyen mindig vonzó, vidám, mint aki közel van az Istenhez. „Az Istenhez közel álló ember lelkében erős. Békés, és mindig valami Istentől kapott örömet hordoz, amelyet a szentek életének példáján fedezhetünk fel. A szentek mind vonzó életű emberek voltak. Papságodon osztozz hát a rád bízottak életében. Betegek és családok, fiatalok és idősek, magányosok – mindenki életében. Legyél mindenkinek mindene, ahogy a Szentírás érti ezt. Ne felejtsd, aki meg akarja tartani életét, az elveszíti azt. Aki Krisztusért elveszíti életét, odaadja az Istennek, az megtalálja azt. Aki kezét az eke szarvára teszi, ne nézzen hátra, mert nem lesz alkalmas az Isten országára, és akár végletesen elveszíti önmagát. Odaadottságodat naponta újítsd meg. Ez a papi élet. Úton levés a szolgálatra a meghívó Úr felé. Ha így teszel, nem fogsz kiégni, nem leszel megfáradt lelkű, hanem Isten országát építő pásztor leszel. Örvendezik majd lelked, mint örvendezett Szent Pál is, akiben mindig túláradt az Istentől kapott öröm. Közösségek fognak születni körülötted, az imának, a szolgálatnak, a tiszta életnek a közösségei, olyan közösségek, akiknek középpontjában Jézus Krisztus áll.”
Spányi Antal püspök végül boldog papi életutat kívánt Mesics Richárdnak, és azt kívánta, hogy életében a napi szentmise legyen a kegyelem szent forrása, papságának minden gondját bízza Jézus anyjára. Mert, mint mondta: Mária mindig segít, hogy közelebb kerüljünk Jézushoz, hogy legyőzve a kísértéseket, hűségesek maradjunk.
A szentmisébe illesztett papszentelési szertartásban a papjelölt a főpásztor elé járult, és letérdelve tiszteletet és engedelmességet ígért a püspöknek, majd a Mindenszentek litániája alatt arcra borulva imádkozott.
Ezután a papszentelés ünnepélyes mozzanatai következtek. A püspöki kézfeltétel és felszentelő imádság után a papság is megáldotta a felszenteltet, aki az áldást követően felvette a stólát és a miseruhát. A főpásztor megkente kezét krizmával, és megkapta szolgálata eszközeit: az ostyát a paténán és a borral megtöltött kelyhet. A szentelési szertartás lezárása után az újonnan felszentelt Richárd atya együtt mutatott be szentmisét a főpásztorral és az egyházmegye papságával.
A szentmise végén Spányi Antal püspök még egyszer köszönetet mondott mindazoknak, akik Mesics Richárd János atyát a papi hivatás felé segítették. Majd az újmisés pap áldását adta először a szentelő püspökre, majd minden megjelent hívőre.
Berta Kata
Fényképeket készítette dr. Berta Gábor
Videó: Székesfehérvári Egyházmegyei Stúdió, Körtvélyes Tivadar
Korábbi évek beszámolói:
© Székesfehérvári Egyházmegye
Híreink | Média | Adattár | Gyűjteményeink | Történelmünk