Folytatva Krisztus tanítói, papi és pásztori küldetését – Pap- és diakónusszentelés Székesfehérváron
2018.06.23. – Keresztelő Szent János születése ünnepének előnapján tartották meg idén a székesfehérvári egyházmegye papszentelését. Spányi Antal megyés püspök pappá szentelte Rohrbacher János diakónust, és diakónussá Mészáros Barnabás, Mitrovics Zsolt és Sisa István Lénárd akolitusokat. A fölszenteltek megbízást kaptak az áldozópapi és szerpapi tisztség betöltésére. A szentmisét és a szentelés szertartását ebben az évben a Székesegyház felújítása miatt a vasútvidéki Jó Pásztor-templomban tartották, Prohászka Ottokár püspök emléktemplomában.
A szentelésre nagy számban érkeztek az egyházmegyéből hívek, rokonok és barátok, hogy együtt ünnepeljenek és imádkozzanak a szentelendőkért. Ebben a szentmisében adtak hálát az egyházmegye jubiláns papjai a szolgálat kegyelmeiért; a gyémántmisés Horváth Imre, Horváth László és Bindes Ferenc, az aranymisés Horváth József, Ott József, az ezüstmisés Dózsa István és Mészáros János.
Beszédében a főpásztor a szentelendőkhöz szólt először: „ … Krisztusnak mint papnak, tanítónak és pásztornak szolgáljatok. Ez magasztos szolgálatot jelent. A papi szolgálat által növekszik ugyanis Isten népévé és végül szent templommá Krisztus titokzatos teste, vagyis az egyház. A szentelendőknek szoros egységben kell működniük püspökükkel, áldozópappá és szerpapokká szentelve őket, hogy hirdessék az evangéliumot, szenteljék meg és vezessék Isten népét. Legyen gondjuk az istentisztelet végzésére, különösen Urunk áldozatának vasárnapi megünneplésére. Mindezt Isten segítségével úgy végezzék, hogy felismerjék bennük annak a Krisztusnak igaz tanítványait, aki nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem azért, hogy Ő szolgáljon másoknak.”
A szerpappá szentelendőkhőz így szólt: „Nektek a mi Urunk adott példát, hogy amiképpen Ő cselekedett, úgy cselekedjetek Ti is. Mint szerpapok, annak a Jézus Krisztusnak szolgái, aki maga is mintegy szolgaként mutatkozott tanítványai körében. Szeretettel teljesítsétek Isten akaratát, és örömmel szolgáljatok embertársaitoknak, akárcsak az Úrnak. Az áldozópaphoz szólva elmondta: „Kétségtelen, hogy Isten szent népe királyi papságot nyert Krisztusban, a mi főpapunk Jézus Krisztus mégis kiválasztott egyeseket tanítványai közül, hogy az egyházban az Ő nevében nyilvánosan, papi hivatást töltsenek be, embertársaik javára. Amint ugyanis Őt küldte az Atya, úgy küldte apostolait a világba, hogy általuk és utódaik, a püspökök által tovább folytassa az Ő tanítói, papi és pásztori tisztségét.”
A megyés főpásztor örömét fejezete ki, hogy a szentelés annak a püspöknek a sírja közelében, lehet idén, aki Magyarország apostola és tanítója volt, aki megújította a magyar papnevelést és a papságnak, a híveknek, az egyháznak a lelkületét is. „Lángolt benne Isten szeretete, tüzes szeretettel akart mindenkinek mindene lenni, és próbálta szolgálni mindazokat, akiket szeretetével elért, akik szavát hallották és akik írásait olvassák. Ő magát egészen Isten kezébe adta, mert elmélkedései során megértette, hogy Isten is az Ő kezébe, az emberek kezébe adta önmagát. Ha hiszünk és szeretjük az Urat, akkor nincs nekünk sem más utunk, mint hogy az Ő kezébe helyezzük önmagunkat. Most, ebben a szent pillanatban és életünk minden napján, újra meg újra. Újrakezdhetjük, mert az Úr szeretete meggyógyítja mulasztásaink és bűneink sebét, ha a bűnbánat szentségében kérünk tőle irgalmat, és így tudjuk építeni azt az országot, amelynek építését ránk bízta az Úr.
A megyés püspök végül megköszönte a készséget, hogy a szentelendők követték Isten hívó szavát, és köszönetet mondott családjaiknak, hogy olyan légkörben nevelődhettek, amelyben meghallhatták az Úr szavát. Megköszönte a szemináriumi elöljáróknak és tanároknak, hogy az évek során nemcsak a tudományokban, szellemiekben gazdagították őket, hanem lelkiekben is, a Krisztusi embert formálták bennük. Megköszönte a híveknek, a szerzetes nővéreknek az imáját, mindazoknak, akik a Prohászka Imaszövetség tagjaiként, vagy magánúton imádkoznak papi és szerzetesi hivatásokért. „Kérjétek az aratás Urát, hogy küldjön munkásokat aratásába. Jó látni, hogy a 10 éve fennálló Prohászka Imaszövetség sok papi és szerzetesi hivatást indított el az egész magyar egyházban és külföldön is” – fogalmazott a püspök, majd örömét fejezte ki, hogy a szertartáson sok ministránsuk is részt vett az egyházmegyéből, akik láthatták a fölszenteltek és a papok örömét, azt az örömet, amit csak az Isten adhat. „Isten kegyelme így újítson és őrizzen meg mindnyájunkat, hogy az Úrhoz hűségesek legyünk, sajátos módon teljesítsük azt a küldetést, amelyet az egyházban elnyertünk, és általunk, tanúságtételünk és életünk által, gyarapodjék Isten országa” – fejezte be beszédét a főpásztor.
Végül a megyés püspök személyre szólóan köszönte meg a szentelési évfordulójukat ünneplő egyházmegyés papoknak áldozatos szolgálatukat, a hűségben megmaradt papi életüket. Átadta nekik a Szentatya imádságos áldását.
Az ünnepi szentmise után az újmisés atyák először a püspököket, majd minden jelenlévőt megáldottak. A papszentelés a jubiláló papok áldása után a megyés főpásztor záróáldásával ért véget.
Berta Kata
Fényképeket készítette dr. Berta Gábor
Videó: Somogyi Tamés és Berta Kata
Korábbi évek beszámolói:
© Székesfehérvári Egyházmegye
Híreink | Média | Adattár | Gyűjteményeink | Történelmünk