| 2024. 03. 24.
Nagyhét eseményei miértünk történtek – Barkaszentelés és virágvasárnapi püspöki szentmise Székesfehérváron
2024.03.24. – Megkezdődött a nagyhét, amely Jézus szenvedésén és kereszthalálán keresztül feltámadásának ünnepére, húsvétra vezet el minket. A székesfehérvári Szent Anna-kápolnánál a hagyományos barkaszenteléssel, majd a hittanos gyerekek kíséretében körmenettel emlékeztek meg Jézus Jeruzsálembe történő bevonulásáról. A Szent István király székesegyházban folytatódó virágvasárnapi ünnepi liturgiát Spányi Antal megyés püspök Ugrits Tamás pasztorális helynökkel és Dózsa István plébánossal mutatta be nagyszámú hívő jelenlétében.
A bűnbánatot jelentő nagyböjti időszak utolsó vasárnapján, az Úr szenvedésének vasárnapján elhangzott Jézus szenvedéstörténete, a passió, Szent Márk evangélista szerint.
„Kedves színfoltja a virágvasárnapnak, amikor gyerekek és felnőttek barkaágakkal a kezükben érkeznek a templomba. Felidézzük az első virágvasárnapot, amikor Jézus bevonult Jeruzsálembe. Tudta, hogy mi vár ott rá, amit szívében és lelkében már előre elfogadott, mert szolgálni akarta az Atya akaratát. Lelkünkben jó látni az evangéliumban leírt sokaságot, mert mindenki boldog, örül, dicsőíti Krisztust. Nem botránkoznak meg szegénységén, maguk alkotnak kórust, és teszik az ágakat, köntösüket a lába elé. Jézus ezzel az eseménnyel megkezdi életének utolsó szakaszát. Amelyet nyilvánvaló, hogy miértünk, a mi bűneinkért vállal. Odaadva életét, a kereszthalállal a mi bűneinket teszi jóvá. Halljuk a Passió szavait Jézus elfogatásától a kereszten kimondott utolsó szaváig: Atyám, kezedbe ajánlom lelkemet! És a hívő ember megérti és tudja, nem lehet másokat okolni, mert mindez értem, teérted, miértünk történt” – fogalmazott a főpásztor.
A főpásztor beszédében arra buzdított, hogy Jézus életének utolsó napjait a liturgia segítségével próbáljuk végigélni. Az élet mindenkinek ad feladatokat, de ezt a hetet töltsük el Jézussal. Bár mindig Vele kellene élnünk, mégis az élet sodrása messze visz bennünket Krisztustól. Ezen a héten jusson többször eszünkbe, hogy hozzá tartozunk, aki az életét adta értünk. „Amikor egy fohásszal indítjuk a napot, amikor napközben Isten felé emeljük lelkünket, este pedig számot adunk arról, mit tettünk, és ha sikerül legalább a szent napokon eljutni a liturgiára, akkor Krisztushoz kötöttük az életünket. Találjuk meg a módját, hogy ne csak jó gondolatok és érzések legyenek bennünk, hanem tettek is, és így legyünk, mint a szent asszonyok, vagy mint Szent János, Jézus társai értünk vállalt szenvedései útján – zárta ünnepi beszédét a főpásztor.
Berta Kata
Képek Kovács Marcell
Videó: Székesfehérvári Egyházmegyei Stúdió
Korábbi évek beszámolói:
| H | K | Sz | Cs | P | Sz | V |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | ||
| 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 |
| 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 |
| 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 |
| 27 | 28 | 29 | 30 | 31 |
© Székesfehérvári Egyházmegye
Híreink | Média | Adattár | Gyűjteményeink | Történelmünk
