| 2026. 01. 13.
Áldozatuk üzenetet hordoz a ma emberének – Ökumenikus imádság és megemlékezés az urivi áttörés 83. évfordulóján, a Don-kanyar emlékkápolnánál
2025.01.12. – Ökumenikus imádsággal, megemlékező beszédekkel, katonai tiszteletadással idézték fel a katonahősök emlékét az urivi áttörés 83. évfordulóján, a Don-kanyar emlékkápolnánál. A pákozdi Mészeg-hegyen az 1942–43-as Don menti csatákban hősi halált halt, fogságot szenvedett és túlélő katonákért lobbantak fel az emléktűz lángjai a 457-es Prohászka Ottokár Cserkészcsapat közreműködésével.
Elsőként Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes mondta el köszöntőjét, kiemelve, hogy a doni hősök, – a háborúba sodródott ország katonáinak – önfeláldozása a hazáért ma is példaértékű, nekünk is ki kell állnunk nemzetünkért. „Nem hősnek születtek, de hősökké váltak, életet, jövőt terveztek, munkájuk, hivatásuk volt. Családot alapítottak, gyermekeket neveltek, de kérlelhetetlen paranccsal közbeszólt a háború. Mindannyian elsiratjuk, meggyászoljuk a nemzet halottait. Tesszük ezt azért, mert így fejezzük ki a lélek fájdalmát. És tesszük ezt azért is, mert az irányukban meglévő adósságunkat csak az emlékük ébren tartásával és a megfelelő tisztelet lerovásával törleszthetjük. … Túl sokszor szenvedtük már el a háború tragédiáját, túl sokszor hagytuk magunkat belesodorni egy háborúba, ami óriási árat követelt a magyaroktól” – hangzott el beszédben.
Harrach Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke a megemlékezésen arról szólt, hogy bár egykor a háborúba belekényszerítettek minket, a magyar katonák mégis becsülettel helytálltak. „Ez az esemény fordulópont volt a magyar államiság ezeréves történetében. Előtte nagy tekintélyű, szuverén állam volt a Magyar Királyság, a következő félezer évben birodalmak árnyékában éltünk. Miért említem ezt? Mert ennek a fél évezrednek vannak nagy vereségei, de minden nagy vereség hordozhat valami pozitív üzenetet is. Gondoljunk a Rákóczi-szabadságharc és az 1848–49-es forradalom és szabadságharc dicsőséges pillanataira, vagy Trianon utáni talpra állásra, az 56-os események első napjainak nemzeti egységére. Mindez a hazaszeretetet és a nemzeti öntudatot üzente. Vajon a Don-kanyar mit üzen nekünk? … A háborúból időben kell kimaradni. Egy sír előtt állunk, a Don-kanyarban elesett magyar katona maradványainál. Amikor előtte fejet hajtunk, a második hadsereg minden elesett katonája előtt hajtunk fejet. Itt van egy emlékkápolna is, ami a katonai becsület transzcendens motívumára utal. Köszönetet mondok mindenkinek, aki ápolja elődeink emlékét és példáját hazaszeretetből és helytállásból. Nemcsak számunkra, hanem a következő generáció számára is” – fogalmazott az elnök.
Spányi Antal püspök azért fohászkodott, hogy az áldozatok örök békében élhessenek. A ma élő utódok pedig a helytállásban felelősen részt vállaljanak a haza, a családok jövőjéért. „Az áldozat, melyet igaz ügyért és tiszta lélekkel hoz az ember, sohasem fölösleges, mindig üzenetet hordoz, és ez az üzenet messze hangzik. A hadsereg katonái, akikre ma itt emlékezünk, hősök voltak, bátor katonák voltak, a hazáért, a nemzetért, a családért harcoltak. Életáldozatuk, embertelen szenvedésük, amelyen keresztül kellett menniük, örök mementó, példa kell hogy legyen minden későbbi nemzedéknek, így nekünk is. Felelősek vagyunk a nemzetért, az országért, kell, hogy felelősséget érezzünk a családért és annak minden tagjáért. Amikor emlékezünk, kérjük, hogy az Úr adjon a halottaknak örök békességet, nekünk pedig erőt, hogy tudjunk méltók lenni hozzájuk.”
Bencze András evangélikus püspökhelyettes imájában az élet útjáért fohászkodott, az igazságért és irgalmasságért, ami megbékélést és reményt hoz a világba. Berze János református lelkész minden vigasztalás Istenét kérte a gyászolókért, a családokért, és hogy a szeretet köteléke megerősödjön köztünk.
Az ünnepség végén Berdó Károly, a Bajtársi Szövetség elnöke az ismeretlen katona sírjánál koszorúzásra kérte fel a megjelenteket: a történelmi egyházak, a Vármegye, Székesfehérvár város, a Magyarországra települt NATO-erők, a Honvéd Vezérkar, a Magyar Honvédség Székesfehérváron települt katonai szervezetek, a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége, a Vitézi Rend, a Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség, a Honvédség és Társadalom Baráti Kör Székesfehérvári Szervezete, civil szervezetek és a Katonai Emlékpark Pákozd – Nemzeti Emlékhely képviselőit.
Berta Kata
Fényképet készítette dr. Berta Gábor
Videó: Székesfehérvári Egyházmegyei Stúdió, Körtvélyes Tivadar
Korábbi évek beszámolói:
© Székesfehérvári Egyházmegye
Híreink | Média | Adattár | Gyűjteményeink | Történelmünk
