| 2024. 11. 16.
A család szent valóság Isten tervében – Az első Magyar Szent Család Napja Székesfehérváron
2024. november 16-án, a Fehérváron tisztelt, első Magyar Szent Család – Szent István, Boldog Gizella és Szent Imre – ereklyéinek jelenlétében imádkozott Spányi Antal székesfehérvári püspök a magyar családokért a Szent István király székesegyházban. Kérte a szentek közbenjárását, hogy imáikkal támogassák a szülőket és gyermekeiket. Az ünnepre a székesfehérvári egyházmegye minden plébániájáról érkeztek családok, akik közösségüket képviselve átvették a családok ajándékát a megyés püspöktől.
Immár 13. alkalommal ünnepelték a családokat a Magyar Szent Család napján Székesfehérváron. A főpásztor az ünnepi szentmisében azt hangsúlyozta: az egyházellenesség következménye, hogy a társadalomban a keresztény hitet és az erkölcsöt meggyengítik. Egy hamis világképet erősítenek, amelyben elítélik azokat, akik a hagyományos családról, a férfi és a nő egymás iránti szerelméről beszélnek. Ezért nagyon fontos, hogy mi Isten kinyilatkoztatásához szabjuk az életünket, és megünnepeljük a Magyar Szent Családot, a magyar családokat. „Egy olyan világról álmodunk, amelyben szeretnénk megtapasztalni a Teremtő Isten békéjét és az általa kapott boldogságot. A mai világ azonban azt sugallja, ilyen nincs, ezt csak az egyház hirdeti. Az egyház pedig hiteltelen, mert az eddigi családmodell már idejétmúlt, a gyermekáldás is kétséges, hogy egyáltalán szükséges-e, hiszen a legfontosabb kérdés a világ túlnépesedése. Nincs szükség nemzeti karakterekre sem, mert a világ ideológia iránya nem enged egyéni utakat, csak olyanokat, amit mindenki követ. Az a többlet nem kell, amivel Isten akarja gazdagítani az életet, amiben felismerhetem kincseimet, a lelkem gazdagságát, a hagyományaim szépségét, amit szívesen megosztanék másokkal” – kezdte gondolatait a püspök, majd azzal folytatta, mi magyarok mennyire büszkék lehetünk magyarságunkra, nemzetünk történelmére, arra, hogy egykor mi védtük meg Európa kereszténységét. Felhívta a figyelmet azokra a művészeti és tudományos teljesítményekre, amelyekben bővelkedik hazánk múltja és jelene. „Büszkélkedhetünk példaképeinkkel, emberségükkel és helytállásukkal a súlyos kihívások idején is. És büszkék lehetünk természetesen magyar szentjeinkre, az Árpád-házi szentekre, vagy a későbbiekre, mint Batthyány-Strattmann vagy Károly király. Ebben az egyházmegyében pedig büszkék akarunk lenni az első Magyar Szent Családra: Szent Istvánra, Boldog Gizellára és Szent Imrére, akik nemcsak példát adnak nekünk, hanem imádságaikkal közben is járnak értünk.”
A főpásztor arról is beszélt, mennyire fontos, hogy a valódi keresztény értékek szerint tudjunk gondolkodni, és egyházias módon tekintsünk a világra. Mert így tudjuk mérlegre tenni azt, amit a közgondolkodás elénk hoz, amit egyetlen igaz útként mutat be minden mással szemben. „Az Egyház az, aki egyre jobban megismeri és egyre világosabban beszél a kinyilatkoztatás titkáról. Így tud hitelesen szólni a társadalom és azon belül is a családok életéről. Olyan tanítást ad, amire építeni lehet az Isten akaratából teremtett emberi életet.”
A beszédben az a gondolat is hangsúlyt kapott, hogy amióta a bűn elhomályosította az értelmet és akaratot, az ember folyton keresi, hogyan is kell élnie. Férfiként és nőként hol a helye a világban. A Szentírás alapján az Egyház azt tanítja: a férfi elhagyja apját és anyját, feleségét szereti és a kettő egy testté lesz. A család tehát egy az Isten terve szerinti, szent valóság. Az emberi természet igazi megvalósulása, amelyben az apa férfi, az anya pedig nő; és szerelmük gyümölcse a gyermek, amelyet Isten áldásaként fogadnak el. „Ez valósult meg a Magyar Szent Család történetében is. Szent Istvánban a férfias karaktert, a megfontolt, az országát a helyes irányba vezető államfőt tisztelhetjük. Gizellában pedig a férjét lelkiekben támogató, családját szerető, a szegényekre gondot viselő asszonyt. Fiuk, Szent Imre jelleme így forrott ki szülei hatására és tanítója Szent Gellért útmutatása szerint. Kiteljesedett a kötelességteljesítésben, és kész volt vállalni küldetését, hogy a nép vezetője legyen.”
A főpásztor végül arról szólt: ma, amikor elmosódnak a férfi és női karakterek, a családtagok szerepe a családban, akkor nagyon fontos rátekinteni a Magyar Szent Család életére, hogy megtaláljuk benne azt az igazságot, amelyet az Egyház hirdet. Hogy az igazi család boldog, és meg tud újulni, képes a megbocsátásra, és képes mindent újrakezdeni. Az igazi családban a gyermek védelmet élvez, békességben és szeretetben növekedik fel, és felkészül a felnőtt keresztény életre. Megbecsüli és értékeli keresztény gyökereit, amely segíti jobbá tenni az egész világot. „Isten, aki egy csodálatosan szép álom megvalósítására hívott minket, adjon erőt a mindennapi életben, hogy az Ő akarata szerint éljünk. A Szent Család példája nyomán váljon minden család ma is szent családdá” – hangzott el a püspöki beszéd végén.
A szentmise végén Spányi Antal püspök a Magyar Szent Család ereklyéi előtt imádkozott a családokért, oltalmat kért rájuk a mindennapok nehézségeiben, és kérte a Lélek erejét, hogy boldog, keresztény családok lehessenek Isten ajándékozó szeretetéből.
A záróáldás után a megyés püspök személyes, lelki ajándékot adott át az egyházközségekből delegált családoknak, és arra kérte őket, hogy vigyék el az áldás kegyelmét egyházközségeikbe, amit a Magyar Szent Család ereklyéi jelenlétében megkaptak.
Berta Kata
Képek: Kovács Marcell
Videó: Székesfehérvári Egyházmegyei Stúdió
Az előző év beszámolója:
© Székesfehérvári Egyházmegye
Híreink | Média | Adattár | Gyűjteményeink | Történelmünk
