Magyarország legendás orgonagyáráról szóló könyvet mutattak be Fehérváron - beszámoló

2026. 06. 17. | | 2026. 06. 18.

Magyarország legendás orgonagyáráról szóló könyvet mutattak be Fehérváron, a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban

2026.06.17. – Székesfehérváron mutatták be Hajdók Judit Angster orgonaépítők, Angster-orgonák című, gazdagon illusztrált könyvét. A szerzővel és a különleges kiadvánnyal a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban találkozhattak az érdeklődők. Köszöntőt mondott Spányi Antal megyéspüspök. A könyvbemutatón Mórocz Tamás kanonok, bodajki plébános méltatta a kiadványt, és beszélt az Angster-orgonák misztériumáról.

Hajdók Judit orgonatörténész vetítettképes előadást is tartott a legendás pécsi Angster orgona- és harmóniumgyár történetéről. Az Angster orgona- és harmóniumgyár nemcsak hazánk, de egész Közép-Európa egyik legjelentősebb és leghíresebb orgonaépítő üzeme volt, melyet Angster József alapított 1867-ben Pécsett. A vállalat három generáción át működött, egészen az 1949-es államosításáig, és a teljes régiót ellátta kiváló hangszerekkel. 82 év alatt 1310 Angster-orgona készült, például a szegedi dómba, a kalocsai, a pécsi, a kassai és az egri székesegyházba, a budapesti Szent István-bazilikába és a Zeneakadémiára.

A hangszer belső szerkezetének fejlődését az Angster orgona- és harmóniumgyár háromgenerációs munkásságának bemutatásával ismertette az előadó. A gyár alapítója, Angster József híressé vált több európai országban is a könnyű billentésű, mechanikus vezérlésű orgonáiról, valamint az ő nevéhez fűződik Magyarország első nagyméretű orgonájának megépítése a kalocsai érsek megrendelésére. Angster József fiai, Angster Emil és Angster Oszkár képviselték a második generációt, akik külföldi tanulmányaik után átvették a gyár vezetését, és külföldi minta alapján elkezdték a pneumatikus táskaláda szerkezetű orgonák gyártását. Hajdók Judit hozzátette, hogy valójában a harmóniumgyártás tartotta fenn a gyárat, hiszen a harmónium akkoriban népszerű hangszer volt, és az előállítása sem volt olyan költséges, mint az orgonáé. Az Angster testvérek nevéhez köthető a szegedi Magyarok Nagyasszonya-székesegyház orgonájának megépítése, ami Klebelsberg Kuno kérésére Magyarország legnagyobb, és abban az időben Európa második legnagyobb méretű orgonájának készült, a terv szerint 136 regiszterrel, ez azonban nem valósult meg teljesen. A gyár harmadik generációját Angster József és Angster Imre képviselték. Ők az elektropneumatikus orgonák építésébe kezdtek bele, azonban munkájukat akadályozta egyrészt a második világháború és az azt követő alapanyaghiány, másrészt a kommunista diktatúra, ugyanis koncepciós perekben letöltendő börtönbüntetésre ítélték őket az Egyházban folytatott tevékenységük miatt.

Magyarország legjelentősebb orgonaépítője, Angster József (1834–1918) Pécsett alapította az egyházművészetre, orgonaépítészetre és a kézművesiparra máig ható orgonagyárát.

Berta Kata
Képek és videó: Székesfehérvári Egyházmegyei Stúdió, Körtvélyes Tivadar