Első csütörtöki Eucharisztia ünnep (Szent Imre) - beszámoló

2021. 05. 06. | | 2021. 05. 07.

 

 

A Szentlélekre hangolt szívvel szeretni – Elsőcsütörtöki Eucharisztia-ünnep Székesfehérváron

2021.05.06. – „Örömmel jöttünk össze mindannyian a szívünkben, hogy Isten kegyelméből hosszú idő után újra a régi elhatározás szerint, – már nem rövidített szertartásban –imádkozzunk új papi hivatásokért, az egész világért, és hálát adjunk az imameghallgatásokért” – jelentette be Spányi Antal megyés püspök a város papságával tartott elsőcsütörtöki ünnepi szentmisén. A Szent Imre-templomban tartott közös imádságon a hívek a főpásztor vezetésével együtt kérték Istent a járvány megszűnéséért, az Egyházért, a papokért, a családokért.

A szentmise elején Dózsa István plébános bevezető gondolataiban arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a vírus sok mindent átírt egyéni és közösségi életünkben, de ne a régit akarjuk visszakapni. „Az evangéliumokban hiába keressük a Jézussal való találkozás után, hogy bárki azt kérte volna, szeretném a régi életemet visszaszerezni. Hanem előretekintés volt, és mindenki örült annak, amit az új életben kapott. Ezt az imaszándékot is hozzuk Isten elé, hogy ne csak a régi dolgok helyreállítását kérjük, hanem egy új életet, amit Jézustól kapunk meg.”

A főpásztor a közelgő pünkösdi ünnepre hangolódva Prohászka püspök szavait idézte. „Vigyázzunk a Szentlélek e jelentkezéseire, mikor a templomba megyünk, s az Oltáriszentség előtt térdelünk, figyeljük meg e Lélek járását magányos sétáinkon vagy kötelességeink teljesítése közben. Észrevesszük majd gyakran jelenlétét. … De a Szentlélek az egyes embereket külön-külön világítja meg, s kijelenti magát nekik. Ez a műve sohasem teljes és bevégzett, mert Isten, aki mondotta, hogy a sötétségből világosság derüljön, Ő támaszta világosságot szíveinkben, s támasztja azt most is, s akarja, hogy e világossággal lelkünkben, találjuk föl magunkat, s alakítsuk új igények s szükségletek szerint a világot.”

A szentmisében a megyés püspök először a békével és örömmel teli élményekről beszélt, amelyek Isten ajándékai életünkben. „A Lélektől kapott élmények, a barátság és a szeretet megtapasztalása, és sok más örömteli életesemény mind alkalom arra, hogy az ember rádöbbenjen, Isten szeret minket.” – Majd azokat a negatív élményeket sorolta, amelyek nem Isten felé visznek, hanem a keserű bezártság felé, amelyben a Gonosz jól tud működni. „Amikor ránk borul a világ sötétsége, akkor saját belső világunk is elsötétül, és így elgyengülünk, és nem tudunk ellenállni a kísértésnek. A sokféle élmény közül azonban a legerősebb és legmeghatározóbb mégis a szeretet élménye” – folytatta beszédét a főpásztor, majd hozzátette. „Az a szeretet élteti az embert, amikor képes átadni a szeretetet, és amikor megtapasztalja, hogy milyen jó szeretve lenni. … Enélkül az ember élete sivár és keserves lesz. Meg kell találnunk, akit szerethetünk, aki felé bátran kimondhatjuk önmagunkat, akiben minden félelem nélkül megbízhatunk. És szükségünk van arra, hogy minket is szeressenek. Egy szó, egy hang, egy nézés, egy biztató jelenlét szabaddá tesz a saját magunk alkotta börtöneinkből.”

A püspök végül arról beszélt, hogy a legelső szeretet az, amelyről az evangéliumokban hallottunk, hogy Isten hogyan szereti a Fiút, és Ő hogyan szereti az Atyát és az embereket, akiknek viszont kell szeretni Őket. „A szeretet különös körforgása ez. …. A hívő embernek a Szentlélek sugallatára szívvel és lélekkel kell felfedeznie Isten végtelen szeretetét. Ezt nem kiérdemeljük, ez az Ő ingyenes ajándéka. Ezért kell a Szentlélekre hangolt szívvel szeretni. … Isten elfogad bennünket úgy, ahogy vagyunk, csak legyen meg bennünk az újrakezdés, az istenkeresés szándéka. Nem nagy tettekkel és gondolatokkal, különleges életvitellel tudjuk viszonozni Isten szeretetét, hanem sok szent példáján keresztül, egyszerű hétköznapi életünk felvállalásával. Azzal, hogy az Istentől kapott szívünket és lelkünket betöltő szeretet örömével a világot is jobbá tesszük, Krisztus tanúiként életünkkel hitelesen hirdetjük az egyház szentségét és igazságát.”

A szentmisét követő szentórában a főpásztor azért fohászkodott, hogy a Szentlélek szemével lássuk a világot és mindazt, ami ezekben a szomorú időkben történik velünk és környezetünkben. Erőt kért az élet próbatételeiben, és hogy a kereszthordozásban Krisztus útját lássuk meg. Így segítsük a szenvedőket felebaráti szeretettel, és engeszteljük Istent a világban elkövetett bűnökért a szeretet tanúiként.

A közös elsőcsütörtöki imaalkalom a Tantum ergóval, a litániával és a szentségi áldással zárult.

Berta Kata
Képek: Somogyi Tamás
Videó: Somogyi Tamás és Berta Kata




Korábbi évek beszámolói (az eredetileg tervezett helyszínen):

Kapcsolódó videóanyag

Képtár

© Székesfehérvári Egyházmegye

Impresszum | E-mail

Híreink | Média | Adattár | Gyűjteményeink | Történelmünk