2025.08.13. - A szél kihívásaira a fa a gyökereivel válaszol – fatimai búcsúnap Alsószentivánon Korzenszky Richárd atya gondolataival
„A kis herceg nekivágott a sivatagnak, de nem találkozott, csak egy virággal. Egy háromszirmú, semmi kis virággal.
- Jó napot! - mondta a kis herceg.
- Jó napot! - mondta a virág.
- Hol vannak az emberek? - kérdezte udvariasan a kis herceg.
A virág látott egyszer egy bandukoló karavánt.
- Az emberek? Van belőlük, azt hiszem, hat vagy hét. Évekkel ezelőtt láttam őket. De sosem lehet tudni, hol-merre vannak. Viszi, sodorja őket a szél. Nagy baj nekik, hogy nincs gyökerük.
- Viszontlátásra - mondta a kis herceg.
- Viszontlátásra - mondta a virág.
Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg (18. fejezet)
Nagy baj nekik, hogy nincs gyökerük. – hangzik el A kis herceg idézett részletében. Tudjuk, hogy ez így van: ha egy növénynek a gyökérzetét valamilyen sorvadás, baj éri, az előbb-utóbb elpusztul, mivel nem jut megfelelő táplálékhoz. Mindez fordítva is igaz: egy erős gyökérzettel rendelkező növény át tudja vészelni a szárazabb időszakokat és a gyökere kapaszkodót jelent számára a nagy szélviharok idején is. „A szél kihívásaira a fa a gyökereivel válaszol.” – fogalmazott Illyés Gyula.
Hasonlóan van ez velünk, emberekkel is. A mi életünkben is akadnak ínségesebb időszakok, nekünk is helyt kell állnunk életünk viharos szakaszaiban is. Számunkra is fontos, hogy rendelkezzünk megfelelő gyökerekkel és lelki megerősítő táplálékkal. Fentebb idézett részlet gyermekkorom egyik kedvenc olvasmányából, valamint az utána írt gondolatok jutottak eszembe az alsószentiváni kegyhely idei negyedik búcsúnapján Korzenszky Richárd atya homíliáját hallgatva. Richárd atya bencés szerzetesi tevékenysége mellett volt tanár, a pannonhalmi bencés gimnázium igazgatója, 1991–1994 között az oktatási minisztérium munkatársaként az egyházi iskolai rendszer létrehozásában is aktívan közreműködött, majd a tihanyi apátság vezetője lett nyugalomba vonulásáig. Számos életbölcsességet megosztott ezen a forró nyári délelőttön a hallgatókkal, amelyek biztos kapaszkodókat adnak napjainkban is. Tanítását hallgatva a következőket emelném ki:
Nekünk keresztényeknek a kapaszkodót Jézus Krisztus és az ő tanításai jelentik. „Boldogok, akik Isten szavát hallgatják, és meg is tartják.” – hangzott el a mai evangéliumban. „Tegyétek azt, amit mond!” – támasztotta alá a Szűzanya kánai menyegzőn elhangzott szavait idézve Richárd atya. Idézte a mesterséges intelligencia által adott választ arra a kérdésre, hogy mi a fatimai üzenet jelentősége napjainkban. A számítógépes program a következőket szűrte és emelte ki: továbbra is időszerű a megtérés, ima, béke, békéért való imádkozás hangsúlyozása, valamint a világban zajló konfliktusok és erkölcsi válság figyelmeztetései.
Ma igencsak nehéz világot élünk meg, amelyben nem az egyesítő erők munkálnak. Jézus minden megmozdulása közösséget teremt, az életet szolgálja. Betegek meggyógyulnak, sánták újra járnak, a leprások újra a közösség tagjai lehetnek. Krisztus egybefogja az embereket. Ma pedig mindenki harcol mindenki ellen. Sokszor idegennek érezzük magunkat saját hazánkban, családunkban is. Sátáni erők működnek, melyek célja a bomlasztás (a görög diabolosz szó jelentése megosztó, elválasztó), a közösségek szétverése. Sokszor idegenek vagyunk egymás számára még a templomban is. Hiányzik a másikban való bizalom, a bizalmatlanság jellemző korunkra. Viszont, ha nem bízunk meg egymásban, nem tudjuk őszintén szeretni embertársainkat, akiket látunk, hogyan tudnánk szeretni Istent és rábízni magunkat? Folyamatosan támadások érik mindazokat a gyökereinket, éltető hagyományainkat, amelyek hosszú évszázadokon át a megmaradást biztosították elődeinknek. Támadások érik a vallást, az egyházi közösségeket, nemzetünket, hagyományainkat, a család intézményét és magát az Isten képére teremtett ember személyiségét is.
Nagyon vigyázzunk ezekre a gyökereinkre! Ne engedjük hétköznapivá tenni a családot! Elfeledkezünk arról, hogy a család az a közösség, ahol a gyermek a bizalmat megélheti, kialakul a bízni tudás. Ha rá merjük bízni életünket másokra, akkor Krisztusra is. Ne engedjük a „szép új világ” ideológiájának, hogy széthasítsa a személyiséget! Gyermekeinkben lássuk meg a kislányban a majdani nőt, hogy feleség lesz majd és anya, a fiúban pedig a leendő férfit, aki férj lesz és apa.
Ne engedjük az értékeinket sárba tiporni, vigyázzunk vallási és nemzeti közösségünkre, ne hagyjuk szétrobbantani a családot és ne hagyjuk, hogy Isten teremtett rendjét szétrombolja egy sátáni ideológia! Jelen kell lennünk ebben a furcsa világban a béke üzenetével, a boldogság üzenetével. Máriát boldognak mondják, aki hitte, hogy beteljesül mindaz, amit az Úr mondott neki. Boldogságunk forrása, ha merünk és tudunk odafigyelni Isten igéjére, ha tiszta szívvel megvan bennünk a szándék és készség, hogy tegyük azt, amit Jézus mond. Legyünk jelen az evangélium örömével, vigyük el a jó hírt, hogy van értelme az életnek. Nem a birtoklástól lesz valaki gazdag, hanem ha szívében gazdag, mert befogadja Isten igéjét. Tekintsünk Máriára, aki Fatimában kinyilatkoztatta: felelősek vagyunk ezért a vesztébe rohanó világért. Először nekünk kell megváltoztatni életünket, s ha mi magunk megváltoztatjuk életünket, megváltozik körülöttünk is a világ. Ehhez kérjük az Úr segítségét és Mária közbenjárását. – zárta tanítását Richárd atya.
Helter István atya megköszönte Richárd atyának az elhangzott gondolatokat, amelyek biztos irányt adnak életünk viharaiban, s paptársainak és a híveknek is a részvételt. Richárd atya végül megáldotta a búcsú során vásárolt kegytárgyakat is. A szabadtéri rendezvényt szokás szerint körmenet zárta, a teljes ünnep pedig a templomban megtartott szentségimádással és imával ért véget.
Képek és szöveg: Kiss Attila
© Székesfehérvári Egyházmegye
Híreink | Média | Adattár | Gyűjteményeink | Történelmünk