Szent Imre búcsú a Barátok templomában - beszámoló

2024. 11. 04. | | 2024. 11. 07.

Hazatért a Szent Imre-szobor kismintája Székesfehérvárra – A fehérvári Szent Imre-templom búcsúján mutatták be Lux Elek szobrászművész alkotását

2024.10.05. – Gazdag programokkal, nívós koncerttel, püspöki szentmisével és egy különleges képzőművészeti alkotás bemutatásával ünnepelték a székesfehérvári Szent Imre-templom búcsúnapját.

A koncerten Szent Imre hercegről és a Magyar Szentekről hangzottak el különleges, szép zenei művek: Berki Lilla, Cserta Balázs, Enyedi Ágnes, Palócz Réka és Varró János művészek előadásában.

Spányi Antal püspök az ünnepi szentmisében arról beszélt, a legendák fikciónak, kitalálásnak tűnhetnek, de fontos szerepük van abban, hogy kiemeljék az illető szent példaértékűségét a hívek számára. „Szent Imrére is így kell tekintenünk. Az Ő alakja körül is különös jelenségeket figyelhetünk meg. Ha azokat az ábrázolásokat nézzük, amelyek a barokk korban keletkeztek, biztosan tudhatjuk, hogy Szent Imre nem ilyen jámbor, ájtatos lélek volt kizárólag, hanem áhítatában is talpig férfi. Egy tettre kész, ifjú ember volt, akiben erők feszültek, és aki pontosan tudta, mi a feladata, és azt hogyan kell teljesítenie. Az egész élete a férfias odaadottságban telt, nem volt benne bizonytalanság, hanem férfias módon ment élete útján” – hangzott el a főpásztor beszédében.

A szentmise után Dr. Prohászka László művészeti író Lux Elek szobrászművész székesfehérvári Szent Imre-szobrának kismintájáról beszélt. Bemutatta az 1935-ben a székesegyháznál felállított köztéri szobor kalandos és hányatott sorsú történetét. Beszélt az 1938-as jubileumi évi szoboravatásáról majd arról, hogy az 1944–45-ös bombázások során ledőlt szobor letört feje a Városházára, a teste a Püspöki Palota kertjébe került. Biztonsági okok miatt elásták. Az 1980-as évek régészeti kutatásai során a felszínre hozták, majd a restaurálás után ismét köztéren állították fel, a Szent Imre-templom mellett.

Prohászka László elmondta, a Szent Imre-szobor kisminta, nagyon szép művészeti alkotás, amely mellett előkerült az alkotó művész visszaigazoló levele is a megrendelésre. A modell azért is fontos, mert a köztéri szobrok mintája az, ami teljességében az alkotó munkája. Ez alapján készítik el a köztéri szobrot. Beszélt arról is, hogy a Szent Imre-ábrázolások sokat változtak az idők során, 1938-ban még voltak neobarokkos alkotások, de született talpig fegyveres férfi ábrázolás is. Lux Elek a kettő között egy optimális középutat választott. Sem túldíszített barokk szobor, sem harcos katona nem lett, hanem egy olyan fiatal férfi, akinek fegyvere vadásztőr. Ennek kettős jelentősége van: a bátor vadász, aki élet-halál harcot vív, aki az erőt és férfiasságot jelképezi, a másik jelentése pedig az ifjú herceg végzetére utal. A többi jelkép a glória, a korona nem hangsúlyosak. A hagyományos liliom ábrázolás is visszafogott, a herceg magához szorítja mindenféle patetizmus nélkül.

Az előadó érdekességként elmondta: a kisminta és a köztéri szobor között jelentéktelen különbségek vannak, de felhívta a figyelmet egy hangsúlyos eltérésre, amit valószínű a megrendelő kérésére módosítottak. A Szent Imre köztéri szobor mellvértjének közepén egy magyar címer is van, amit valószínű a művész nem tartott szükséges narratív elemnek.

A fehérvári köztéri szobor mindenképpen a hitet, az erőt, a békét és a harmóniát sugározza – hangsúlyozta végül Prohászka László és hozzátette. A terrakotta kisminta és a megrendelést visszaigazoló levél léte önmagában csoda, hiszen Lux Elek szobrászművész 1941-ben elhunyt, és családját a háború és a kitelepítés súlyosan érintette. Megdöbbentő, hogy az alkotás fennmaradt a hányattatások ellenére is.

Az esemény végén Smohay András múzeumigazgató örömmel jelentette be, hogy Lux Elek alkotása, a Szent Imre-szobor kismintája, az eredetét igazoló levél és fotódokumentumok az Egyházmegyei Múzeum tulajdonába kerültek, amelyeknek méltó helyet találtak az épület földszintjén.

Berta Kata
Fényképeket készítette: Kovács Marcell
Videó: Székesfehérvári Egyházmegyei Stúdió