Szent Sebestyén emlékmise - beszámoló

2009. 01. 20.

 

A pestisjárványtól való megszabadulás emlékére Székesfehérvár lakossága 1739-ben Szent Sebestyén tiszteletére böjttel és körmenettel kapcsolatos, örök időkre szóló fogadalmat tett, amelyet ünnepélyesen okiratba foglaltak. E fogadalom értelmében építették 1739 és 1749 között a Szent Sebestyén-kápolnát (ma: Székesfehérvár-Felsővárosi templom), amelyet 1800-tól 1807-ig nagyobb templommá bővítettek. Szent Sebestyén a legnépszerűbb szentek közé tartozott. Mint segítőszenthez fordultak hozzá pestis és más – embereket vagy állatokat pusztító – járvány idején. Január 20-án ünnepeljük a szent mártírt, aki Diocletianus római császár keresztényüldözései során ezen a napon halt vértanúhalált.

 

püspök és a gyerekek

 

A hétköznap ellenére ebben az évben is zsúfolásig megtelt templom mutatta, hogy a Felsővárosiak hagyományőrzése mindig is példaértékű volt. Idén a felsővárosi iskola igazgatója is megjelent diákjaival, mert fontosnak tartotta, hogy az oktatási-nevelési munka mellett a hagyományőrzés jelentőségét is átadják a diákoknak. A szentmisén részt vettek városi és megyei vezetőink, az önkormányzat képviselői is.

Spányi Antal megyés püspök homíliájában kiemelte a 270 esztendeje szakadatlanul tartó hálaadást, az emlékezést, hogy Isten segítségével megmenekült a város a pestis járványtól. A püspök beszélt korunk félelmeiről, az influenzajárványról, amely ellen mindenféle emberi praktikákkal próbálunk védekezni. Elődeink a pestis járvány idején biztosan próbálták megvédeni magukat, elkerülni a bajt. Voltak azonban ebben a városban olyanok, akik gyengeségük és kiszolgáltatottságuk tudatában Istenhez fordultak, hozzá emelték a szívüket. Ígéretet tettek arra, ha megszabadulnak a csapástól, Istennek templomot emelnek. Szavukat meg is tartották. 270 év alatt a történelem sodrásában már elfelejthette volna a város fogadalmát, elfelejthette volna, hogy nem emberi erő, hanem az imádság által menekült meg a bajtól.

 

                     

 

                     

 

                     

 

Elődeink betartották ígéretüket, és ahogy a templom felépült, úgy nőt az örömük is, hogy megmenekültek. Öröm nélkül elviselhetetlen az élet. Ma az emberek sokféle receptet kapnak arra, hogyan is kell boldognak lenni, örülni. A média számtalan álságos ötletet nyújt, ami pillanatnyi boldogság érzése után a pusztulás felé sodorja az emberi életeket. Nem igaz, hogy az ember attól lesz boldog, hogy mindent megenged magának és egyre többet birtokol. Soha ennyi boldogtalan ember nem volt még körülöttünk. Amibe kapaszkodni tudtunk, ami biztonságot adott életünknek, az alapvető értékeink elcsépeltté, elfeledetté váltak. Hit, erkölcs, becsület, család, hazaszeretet, minden ami érték volt megkérdőjeleződik. Ma már mindenütt a hitetlenséget hirdetik. A napokban felröppent a hír, hogy a londoni buszokra a következő feliratot festették: „Nincs Isten, ne aggódj, élvezd az életet.”

De pl. a hazánkban megjelenő országos lapokban is gátlástalanul megjelenhetnek ezrek becsületébe gázoló kijelentések, gyalázhatják a Don-kanyarnál hősi halált halt katonákat és hozzátartozóikat. Meglehet próbálni az emberek figyelmét elterelni a valós problémákról botrányos hírekkel, írásokkal, de ettől senki sem lesz boldogabb. Meg kell találnunk, mint elődeink is tették újra a hitet. Szent Sebestyén, a magyar szentek példája álljon előttünk, akik a hit erején nőttek fel. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a hit adott erőt Prohászka püspöknek, Magyarország tanítójának és apostolának, Kaszap Istvánnak vagy Bogner Mária Margitnak. Őrizzük meg hitünket, adjuk át és terjesszük a mai világban! - fejezte be szentbeszédét a megyés püspök.

A szentmise végén a főpásztor a mai világban hitükért üldözést, vértanúságot szenvedő keresztényekről emlékezett meg. Kérte a híveket, hogy imádkozzanak vele a XXI. század keresztényeiért.

Istenünk, értünk szenvedő Szent Fiad így tanított minket: „Boldogok vagytok, ha miattam gyaláznak és üldöznek benneteket, és hazudozva minden rosszat rátok fognak. Örüljetek és ujjongjatok, mert nagy lesz a mennyben jutalmatok”. Kérünk, emlékezz meg keresztény testvéreinkről, akik Indiában, vagy bárhol a világban Nevedért üldözést szenvednek. Adj nekik erőt a megpróbáltatásokban, vigasztalást a szorongattatásban és békét hitük megvallásához. Kérünk, add meg üldözött testvéreinknek, hogy tanúságtételükben szilárdan kitartsanak, és folytonos békében élhessenek.

Istenünk, Te azt is tudod mennyi megpróbáltatás éri nemzetünket: erkölcsi, szellemi és anyagi téren egyaránt. Kérünk, adj megtérést a népünknek, erőt a nehézségek elviseléséhez, hűséget keresztény gyökereinkhez. Add, hogy békében és felebaráti szeretetben élhessünk egymással és a körülöttünk élő népekkel, Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.

 

Fényképeket készítette Ugrits Tamás

 


 

Korábbi évek beszámolói:

 

© Székesfehérvári Egyházmegye

Impresszum | E-mail

Híreink | Média | Adattár | Gyűjteményeink | Történelmünk