Püspöki áldás a székesfehérvári Szent György Kórház lelki gondozóinak új irodahelyiségére - beszámoló

2026. 01. 28. | | 2026. 01. 30.

Püspöki áldás a székesfehérvári Szent György Kórház lelki gondozóinak új irodahelyiségére

2026.01.28. - A Székesfehérvári Egyházmegye Kórházlelkészi Szolgálata hatodik éve végzi munkáját a Fejér Vármegyei Szent György Kórház Oktató Kórházban a betegek lelki támogatásában. Idén új helyen, szép környezetben a feladathoz méltó körülmények között várják a lelkigondozó munkatársak mindazokat, akik hozzájuk fordulnak segítségért.

Spányi Antal püspök látogatást tett a lelkigondozók új irodájában és egy a felebarátot felkaroló, hordozó művészi grafikával ajándékozta meg az ott dolgozókat. Megáldotta a helyiséget és imádkozott, hogy akik ott segítséget kérnek megtapasztalják a krisztusi szeretet erejét, amely nagyban elősegíti a betegek testi-lelki gyógyulását. „Azok az emberek, akik bajban vannak, akik nehézségekkel küszködnek, azok joggal várnak segítséget. A keresztény embernek ezt a segítségkérést észrevenni, elfogadni, és a lehetséges módon teljesíteni nem csak lehetősége, hanem kötelessége is. A kórházlelkészi szolgálatban résztvevők ezt a küldetést fogadják el, és igyekeznek azoknak a segítségére lenni, akik bajban vannak, mert kórházban vannak, mert betegek, mert szenvednek, mert messze vannak a szeretteiktől, mert talán minden dologban mások segítségére szorulnak. Ők ezt a krisztusi szeretetet viszik a betegágyak mellé, itt a Szent György Kórházban is, ahol ez a kórház lelkészi szolgálat működik. Ezt próbálják megélni, megvalósítani, így próbálják segíteni az embereket a kereszthordozásban.” – emelte ki a püspök.

Harmati-Oravecz Andrea vezető lelkigondozó és munkatársai nagy örömmel fogadták a főpásztort és mutatták be azokat az újonnan használatba került berendezéseket, eszközöket, amelyek új lehetőségeket biztosítanak segítő munkájukban. A lelkigondozó elmondta, hosszú út van mögöttük, mind fizikailag, mind lelkileg, hiszen a kórház udvarán kezdték a megbeszéléseket, majd egy kis irodát kaptak, ami hamar szűknek bizonyult, és végül megkapták az új szobát, ami méltó helye annak, hogy fogadják a betegeket, a kórházi dolgozókat, a hozzátartozókat. A nap nagy részében természetesen az osztályokon látogatják a betegeket. „Lelkileg is egy nagy út volt, egyrészt mert megértünk erre a szolgálatra, hiszen mi is nagy izgalommal, a visszautasítástól való félelemmel indultunk neki az osztályoknak. Nekem személy szerint egy olyan emlékem van, hogy amikor egy hölgy visszautasította a beszélgetést, utána végig belebeszélt abba, amit a szobatársával beszélgettem. Úgyhogy végül hozzá is oda kellett ülnöm és őt is meghallgatni. Azt gondolom, hogy nagy kincs minden ember számára, hogyha időt és jelenlétet kap, és mindezt mi szeretettel próbáljuk adni. A lelki gondozás nem térítés, hanem kísérés. Hogy a bennem élő Krisztus úgy jelenik meg, hogy szeretettel, elfogadással vagyok ott mellette. Érdekes módon nagyon sokan megérzik ezt, hogy ki van itt még közöttünk. Óhatatlanul előjön a hit, mint erőforrás annak, akinek van, és annak is, aki keresi. Őbenne is felötlik, hogy akkor keresse az Istent. És nagy ajándék ez számunkra, hogy ebben kísérhetjük a betegeket és a dolgozókat.” – mondta el a lelkigondozó.

Az egyházmegye támogatásával megújult irodában a püspöki látogatás egy meghitt beszélgetéssel zárult, amelyen a lelkigondozók megoszthatták a főpásztorral a szolgálatuk során szerzett személyes tapasztalataikat.

Szöveg és képek: Berta Kata
Videó: Székesfehérvári Egyházmegyei Stúdió, Körtvélyes Tivadar