Püspöki áldás a Celli kápolnára - beszámoló

2015. 06. 20. | | 2015. 06. 22.

A vértesi néma szerzetesek üzenete

2015.06.20. - Spányi Antal megyés püspök ünnepi szentmise keretében áldotta meg a Vértesi Erdő Zrt. által felújított Celli Szűz Mária-kápolnát Majkon. A kápolna szentelése volt az idei Majki Szerzetesrendi Napok legfőbb eseménye.

A Vértesi Erdő Zrt. 2012-ben elindított nagyszabású műemlék-rekonstrukciós programja keretében, idén a majki remeteséghez tartozó Celli Szűz Mária-kápolna restaurálásának befejezését tűzte ki célul. Mostantól újra látogatható a majki kamalduli remeteség szomszédságában található, az 1736–1757 között épült kápolna. Tervezője Franz Anton Pilgram osztrák barokk építész lehetett, akit Eszterházy József bízott meg a majki kamalduli remeteség építésével.

Az egykori remeteség területén tartott ünnepi szentmisén jelen voltak azon szerzetesrendek képviselői, akik egykor szerepet vállaltak a térség oktatási, kulturális és vallási életében, így a premontrei, bencés, ciszterci, domonkos és kapucinus rend tagjai.

„A néma szerzetesek többszáz év után is azt üzenik nekünk, nem a gonosz erőé a végső szó, soha nem az övé a végső diadal.” - hangzott el Spányi Antal püspök ünnepi beszédében, majd hozzátette. „Most amikor a múlt emlékeit újra értékként őrizhetjük tovább, hálát adunk Istennek, aki soha nem feledkezett meg rólunk. Bár történelmünk sötét óráiban megpróbáltak mindent elpusztítani, ami szép, ami szent, ami örök értékeket hordozott, mégis itt vagyunk ezen a megszentelt helyen. Bár eszeveszett gyűlölettel üldözték a szerzeteseket, hogy ne imádkozzanak, ne tanítsanak, ne vigasztaljanak, ne emeljék fel a rászorulót többé, mégis itt állunk, hogy tisztelegjünk a néma barátok épített, szellemi és lelki öröksége előtt.” - mondta a főpásztor. „Istennek hála, hogy a nehéz időkben is oly sokan, a szenvedések árán is kitartottak örök fogadalmuk igenje mellett. Hála és köszönet a vértesi emberekért, akik megmaradtak a hit útján és ilyen szép összefogással mutatták meg, becsülik értékeiket. Tudnak ünnepelni, és tudnak áldozatot hozni másokért, amely mindig jellemezte, életbe tartotta ezt a közösséget.”

A megyés püspök végül elmondta, a kápolna a magyarok Szűzanya iránti bizalmának jele is. Elődeink leleményesen szerszámos raktárnak nevezték el, hogy megmentsék a pusztítástól, így az építmény megmaradt az Ő tisztelete jeléül. Most újra az imádság, a csend, a béke helye lett, ahol jó megpihenni.

A szentmise végén a főpásztor vezetésével körmenetben vonultak a megújult kápolnához. Az erdőgazdaság a kápolna körül pihenőhelyet alakíttatott ki a zarándokoknak, ahol egy új, faragott Mária szobrot helyeztek el, kiegészítve a szakrális teret. Az új életre kelt majki remeteség így még vonzóbb lehet a látogatók számára. Spányi Antal megyés püspök ünnepélyesen megáldotta a kápolnát és a Mária-szobrot.

Kocsis Mihály, a Vértesi Erdő Zrt. vezérigazgatója, az ünnepségen elmondta: a kápolna rekonstrukcióra szánt forrásokat zömmel az erdőgazdaság biztosította, a teljes összeg tíz százaléka pedig adományokból gyűlt össze. Programjuk keretében korábban megújították a Gánthoz tartozó Kőhányás településrészen lévő, a Kék Túra útvonalába eső Szent Teréz-kápolnát, illetve rendbe tettek egy elhanyagolt erdei sírkertet is. Az erdőgazdaság a régióban élő emberek javaslatai alapján folytatja a térségben értékmentő tevékenységét.

BPK
Fényképeket készítette Lakata Pál

A majki kamalduli kolostor hazánkban páratlan létesítmény. A környező táj eredeti arculatát is megőrző műemlék-együttest, az itáliai eredetű, némaságot fogadott, fehér ruhás szerzeteseknek épült. A török kiűzése után a negyedikként alapított majki kolostort a kamalduliak hazai központjának szánták. Majkpuszta épület-együttese a 18. században készült el. II. József szerzetesrendeket feloszlató rendelete után indult el igen változatos sorsa: vadászkastély, katonai kórház, laktanya, mezőgazdasági szakközépiskola és úttörőtábor is volt. 1945 óta, az amúgy is romos épületek állaga folyamatosan romlott, amelyet a környéken egyre kiterjedtebbé váló bányaművelés tovább pusztított. Az épületegyüttes 2001-ben került a Műemlékek Állami Gondnokságának kezelésébe, amely szakmai egyeztetések, műhelymunkák és konferenciák sora után egy „kamalduli életmód-múzeum” kialakítását tűzte ki végleges hasznosítási célként. A Forster Központ tulajdonában lévő remeteség rekonstrukciója az Európai Únió támogatásával 2015-ben fejeződött be.