Pauer János-konferencia - beszámoló

2014. 09. 26. | | 2014. 10. 01.

A tudós főpapra, Pauer Jánosra emlékeztek Fehérváron

Tudományos konferenciával emlékeztek az egyházi, a kulturális, és a tudományos életben jelentős szerepet vállaló Pauer János püspökre (1814-1889) születése 200., és halálának 125. évfordulóján. A történész, egyházi író és könyvgyűjtő tudós főpap életpályája, munkássága hitelesen tükrözi az egyház kiemelkedő szerepét és jelentőségét a magyar kultúrában. A konferenciát Mózessy Gergely a püspöki gyűjtemény igazgatója hívta életre.

 „Október elején immár hagyományosan olyan rendezvénysorozatokat tartanak országszerte, amely a katolikus egyházhoz kötődő kulturális értékeket igyekszik felmutatni a társadalomnak. A Szakrális Művészetek Hete, valamint a kultúra fogalmát jóval tágabban értelmező, püspökkari kezdeményezésre létrejött Magyar Katolikus Kultúra Napjai programjai mind azt célozzák, hogy megismerjük és megismertessük értékeinket és gyökereinket.” – mondta el Spányi Antal megyés püspök megnyitó beszédében. A főpásztor méltatta püspökelődjét, az elismert tudóst, de bemutatta példaadó egyéniségét, a papjaival lelki és szellemi értelemben is törődő főpásztort, a kiváló egyházkormányzót, szervezőt.

Székesfehérvár 12. püspöke, részt vett a fehérvári Vörösmarty Kör, valamint a városi Történelmi és Régészeti Egylet megalakításában, adományaival gyarapította a múzeumokat. A konferencián Dr. Mentényi Klára művészettörténész a     Pauer János és a székesfehérvári ásatások című előadásában az 1848-ban felfedezett királysír(ok)ról beszélt, amelyről Pauer püspök tudós felkészültséggel derítette ki, hogy III. Béla és felesége, Antiochiai (Chátillon) Anna sírját találták meg.

Dr. Mentényi Klára művészettörténész, Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ:
Pauer Jánost, a kiváló történészt 1858-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. Történészként fő műve a székesfehérvári püspökség alapításának 100 éves évfordulójára írt latin nyelvű egyházmegyetörténet volt. A püspök kiváló történeti munkáiról beszélt Kerny Terézia művészettörténész, kiemelve egy még fel nem fedezett őstörténeti kutatásokról szóló értekezését.

Kerny Terézia művészettörténész MTA BTK:
A Székesfehérvári Püspöki Könyvtár 517 kötetben 503 incunabulum (ősnyomtatvány) kiadását őrzi. Ez az Országos Szécsényi Könyvtár, az Akadémiai Könyvtár és a budapesti Egyetemi Könyvtár után az ország negyedik legnagyobb ősnyomtatvány gyűjteménye. Az 517 ősnyomtatványából 152 egyedül itt található meg az országban. Ez a könyvtár 16. századi nyomtatványaival, az ún. antikvákkal együtt is előkelő helyen áll Pauer János bibliofil tevékenységének köszönhetően. A püspök a régi könyvek elmélyültebb tanulmányozásánál felismerte, hogy minden egyes kötetnek saját művelődéstörténeti értéke van. Munkáját az írásos emlékek tudatos felkutatásában, gyűjtésében Tóvizi Ágnes, az Országos Széchényi Könyvtár metszetekkel és exlibrissekkel foglalkozó tudományos munkatársa festett kódextöredékekről tartott előadást Pauer János inkunábulumaiban

Tóvizi Ágnes tudományos munkatárs, OSZK
Pauer János püspök élete pályája, munkássága hitelesen tükrözi az egyház kiemelkedő szerepét és jelentőségét a magyar kultúrában. Az egyházi könyvtárak, levéltárak, muzeális gyűjtemények, valamint az oktatási intézmények a tudomány, a művelődés, a nemzeti és az egyetemes kultúra szempontjából ma is felbecsülhetetlen értéket képviselnek. Pauer János püspök kimagaslóan sokat tett azért, hogy a székesfehérvári egyházmegyei gyűjtemény is ezek közé tartozzon.

BPK
Fényképeket készítette Lakata Pál
Videó: Somogyi Tamás és BPK

Program

10.00. Spányi Antal: Köszöntő
10.10. Mentényi Klára: Pauer János és a székesfehérvári ásatások
10.35. Kerny Terézia: Pauer, az akadémikus
11.00. szünet
11.10. Tóvizi Ágnes: Festett kódextöredékek Pauer János inkunábulumaiban
11.35. Tóth Csaba: Pauer János numizmatikai gyűjteménye
12.00. hozzászólások, vita

Plakát letöltése:  1409pauerjanos_konferencia.pdf (1.6 MB)