Parma Fidei – A Hit Pajzsa Díj átadása - beszámoló

2014. 02. 22. | | 2014. 02. 28.

Czike Imre János atya, ciszterci szerzetes, áldozópap kapta idén a "Parma fidei - Hit pajzsa" díjat a budai Szent Imre plébániatemplomban 2014. február 22-én, aki a Bakony lábánál fekvő ősi zirci ciszterci apátság székhelyén él, szolgálja Rendjét és egyházát. A kommunizmus áldozatainak február 25-i emléknapjához kapcsolódó kitüntetést 13. alkalommal adta át Mádl Dalma, a volt köztársasági elnök özvegye.

Bolberitz Pál, a díjat elsőként kiérdemlő teológiai professzor laudációjában azt mondta, a kommunista időszakban Czike Imre János atya végig kitartott szerzetesi fogadalma és elvei mellett, és azokat nyíltan megvallotta.

Életútjáról elmondta: – Dr. Czike Imre János ciszterci szerzetes sokgyermekes, hívő katolikus családból származik. Édesapja mérnök-tanár volt, Édesanyja, Lovich Ilona, az „Óh gyönyörű szép” kezdetű karácsonyi egyházi ének szöveg-szerzője. Czike atya a budai ciszterci gimnáziumba járt, már korán felébredt benne a szerzetesi hivatás. Előbb jelölt, majd novícius lett a rendben. Ám 1950-ben a kommunista hatalom feloszlatta a rendeket, s így nyilvánosan nem folytathatta szerzetesi életét. Érettségi után a TEFU Vállalat gépkocsi-vezetőjeként dolgozott. A Nagy Imre-féle enyhülést kihasználva felvételt nyert a Budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem jogi karára, s jogi végzettség birtokában jelentkezett az esztergomi főegyházmegyébe kispapnak. Közben – az állam szemében illegálisan – tartotta a kapcsolatot a ciszterci renddel. 1961 őszén – az éppen aktuális egyházellenes rendelkezések következtében – az egyházi vezetőket arra kényszerítette az Állami Egyházügyi Hivatal, hogy távolítsák el a Szemináriumból, így Esztergomot el kellett hagynia… Éveken keresztül dolgozott a Budapesti János Kórházban kertészként. 1965 őszén visszatérhetett az esztergomi Érseki Papnevelő Intézetbe, ahol befejezte tanulmányait és 1966. június 19-én az esztergomi Bazilikában áldozópappá szentelték. Közben titokban letette szerzetesi fogadalmait is… A jelenleg Zircen élő szerzetes papot méltatva arról is beszélt, hogy akik ismerhették a 81 éves ciszterci szerzetest, azok mindig bátorítást nyerhettek a belőle sugárzó derűből.

A Hit pajzsa díjat 2002-ben Horváth Béla, volt kisgazda politikus és a 2008-ban elhunyt Gyurkovics Tibor író alapította. Azoknak az egyházi személyiségeknek ítélik oda minden évben, akik a kommunista diktatúra alatt is hűségesek maradtak hitükhöz. A magasrangú díjat minden év február 25-én, a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapján adják át, Kovács Béla országgyűlési képviselő, kisgazda országos főtitkár 1947-es, szovjet hatóságok általi törvénytelen letartóztatásának napján. A díjat a kommunizmus áldozatainak emléknapjához kapcsolódóan adják át minden esztendőben.

Horváth Béla, volt kisgazda képviselő, a díj alapítója az ünnepségen elmondta: –Sok emlék köti ehhez a templomhoz. Több mint 50 évvel ezelőtt, 6 évesen Ruppert János atya hívására kezdtem itt ministrálni 1960-ban, s közel 20 évig szolgáltam itt az oltár körül. Éveken átolvastam fel erről a helyről az olvasmányokat, szentleckéket. Ez a templom az egyházüldöző Kádár-rendszerben is a budai katolikus középosztály fellegvára volt. Azokban a kemény, diktatórikus időkben vasárnaponként a diákmisén 25-30 ministráns segédkezett itt a szentélyben, a plébánián 6-7 atya tevékenykedett.

A szentimrevárosiak megőrizték emlékezetükben Ruppert János, Gyimóthy Károly, Mádai István, Vízy István, Birinyi József, Szabó Géza, és a fiatal Bolberitz Pál atya nevét. A hívek rendíthetetlenül vállalták katolikus meggyőződésüket, arcukat, nevüket adták, miközben 1969-ben – politikai fogolyként – 23 hónap szigorú fegyházra ítélték a 2010-ben Hit Pajzzsal kitüntetett Regőczi István atyát, sőt 1977-ben politikai elítéltként még börtönben ült Lénárd Ödön piarista szerzetes…

Horváth Béla hangsúlyozta: – A Szent Imre templom szorosan kötődik a Hit Pajzsa díjhoz, az 1. díjazottat, Bolberitz atyát itt ismertem meg a 70-es évek elején, amikor római tanulmányai után hazatérve káplánként itt tartotta bibliaóráit a zsúfolásig megtelt templomban. A szomszédos, akkori nevén József Attila Gimnázium vezetésének nagy bosszúságára a gimnázium diákjaiként igen nagy számban jelentünk meg Bolberitz atya előadásain. Az iskolai KISZ titkár, ma ultraliberális médiaszemélyiség, be is ült az utolsó padba figyelni, kik és miért járunk ide…

A Hit Pajzsa díj 2. kitüntetettjét ugyancsak a Szent Imre templom adta: a 70-es években egyszer csak megjelent egy gyermekszemmel idős, igaz akkor még csak 60 év körüli atya, aki meglepő módon a jobboldali mellékhajó elején lévő, Szent Bernát oltárnál misézett, csendben. Furcsállottuk a nevét, amit a gyóntatószéke ajtaján himbálódzó kis fehér kartontábla hirdetett: PLACID. A GULAG-ról, szenvedéseiről egy szót sem szólt, nem panaszkodott a máig köztünk élő, 98. évébe lépő Placid atya, Isten éltesse sokáig! – emlékezett a díj alapítója. Majd így folytatta:  – S ha már ciszter templomban vagyunk, meg kell említeni a Hit Pajzsa díjasok eddigi egyetlen női tagját, az érdi Regina Mundi ciszter apátság szeretett apátnőjét, Gemma nővért, aki 2006-ban kapott kitüntetést. Ő is itt van most velünk. Isten éltesse!

Végezetül Horváth Béla díjalapító rámutatott : – Nagy örömet jelent számukra évről évre kiválasztani az adott év díjazottját, hiszen olyan hitvallókat, fehér mártírokat emelnek ki a háttérből, akik a XXI. században példaképként állíthatók az új nemzedék elé. Ez adta az ötletet, hogy tavaly ősszel pályázatot hirdetett az Országgyűlés alelnökével, Lezsák Sándorral együtt és a kormány által létrehozott, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézettel közösen középiskolások részére „Egyházüldözés a Rákosi-Kádár diktatúrában” címmel.  A pályázat célja az volt, hogy a diákok feltárják, bemutassák, dokumentálják az egyes településeken és a fővárosban történt egyházüldözést. Kiváló pályamunkák érkeztek az ország minden részéből, a díjátadás 2014. március 1-én lesz az Országház Vadásztermében „A köztünk élő Mindszenty” című konferencián.

Szentes Tamás főpolgármester-helyettes felidézve a kommunista diktatúra évtizedeit, azt hangoztatta, az emberi közösségek megőrzésében és összekovácsolásában mindig azok játszották a legnagyobb szerepet, akik bátrak voltak, kockáztattak azért, hogy adni tudjanak, felelősséget éreztek azokért, akiket rájuk bíztak. Mint mondta, az európai társadalmak keresztény értékeken szerveződtek, és ez az értékrend volt az összetartó erő, amely képes volt megőrizni őket, ez jelentette a fejlődés zálogát évszázadokon keresztül. Hozzátette: ezeket az értékeket akarta elvenni a kommunista diktatúra az emberektől, megrendítve ezzel a társadalom természetes egységét.

A díjat megköszönő Czike Imre János atya - 48 évnyi papi és 53 évnyi szerzetesi - életére visszaemlékezve azt mondta, a hit Isten ajándéka a hívő ember számára, és arra válaszolni kell, azt meg kell élni imádsággal és munkával. Úgy fogalmazott, az Isten sokféle munkát adhat, a lényeg az, hogy az ember az ő akaratát teljesítse.

Czike Imre János atya lelkipásztori tevékenységét a kommunista rendszer évtizedeiben számtalanszor nehezítették, a szerzetesrendek feloszlatása 1950-ben őt is érintette, társaival el kellett hagyniuk a zirci monostort. A később jogi diplomát is szerző szerzetes az országban számtalan állomáshelyen szolgált, és amikor hivatását nyíltan nem gyakorolhatta, civilként segédmunkásként, teherautó sofőrként és bírósági fogalmazóként dolgozott. Czike Imre Jánost 1966-ban szentelték pappá, ekkortól több - jórészt budapesti - plébánián végzett lelkipásztori szolgálatot. A megható ünnepi eseményen, ahol egyenként is köszöntötték a hívek, megtelt a budai Szent Imre plébániatemplom…

A Hit pajzsa-díj eddigi kitüntetettjei:
2002 – Bolberitz Pál professzor
2003 – Olofsson Placid bencés szerzetes
2004 – László Gábor, a Regnum Marianum papi közösségének akkor legidősebb
tagja (†2005)
2005 – Szendi József nyugalmazott veszprémi érsek
2006 – Punk Gemma ciszterci apátnő
2007 – Kerényi Lajos piarista szerzetes
2008 – Bálint József jezsuita szerzetes (†2009)
2009 – Kuklay Antal körömi plébános
2010 – Regőczi István atya, „Isten vándora”
2011 – Rédly Elmér pápai prelátus, kanonok, győri plébános, a Győri Hittudományi Főiskola tanára
2012 – Katona István atya, az Emmausz Katolikus Karizmatikus Közösség lelki vezetője
2013 – Brusznyai József nyugdíjas esperes-plébános

Frigyesy Ágnes tudósítása és képriportja