| 2024. 01. 28.
Mérlegelés nélkül, szeretetből cselekedjünk – Brunner Vilmos református lelkész igehirdetése az ökumenikus imahét hatodik napján, Székesfehérváron
2024.01.26. – A székesfehérvári evangélikus templomban gyűltek össze a 2024-es egyetemes imahét hatodik napján a baptista, evangélikus, református és katolikus hívek, hogy az afrikai keresztények által ajánlott igéről együtt elmélkedjenek, és a megadott imaszándékokért közösen fohászkodjanak Istenhez. Az est igehirdetője Brunner Vilmos református lelkész volt.
Bencze András evangélikus püspökhelyettes köszöntötte a keresztény közösségek vezetőit, a híveket, majd a keresztények egységéért és közös küldetéséért imádkozott, hogy mindenki felismerje, mit kell tennie a mai, Istentől eltávolodott világban. „Nem az embernek vagy az imádságnak van ereje, hanem az irgalmas Istennek, aki meghallgatja az imádságot, aki javunkra cselekszik. Ő hatalmas dolgokat cselekszik velünk” – hangzott el a fohászban.
A dicséret és bűnbánat imája után a könyörgések következtek. A lelkipásztorok erőért, szeretetért, békéért, a hit kegyelmeiért imádkoztak, valamint a hitükért üldözöttekért, a háború áldozataiért, az elhurcoltakért, a szenvedő gyermekekért. Kérték az Urat a népek közötti egyetértésért, a világ politikai, gazdasági, katonai és hírközlő vezetőiért, hogy felelősségük tudatában tudjanak dönteni. Imádkoztak a teremtett világ védelméért, azért, hogy Isten bocsásson meg az üldözőknek, és térítse meg az istenkáromlókat. Kérték, hogy a keresztényeknek legyen bátorságuk az irgalmasság cselekedeteit megtenni.
Brunner Vilmos igehirdetésében az irgalmas szamaritánus történetében szereplők jellemét és gondolkodásmódját vizsgálta. A rablóét, aki azt mondta, ami a Tied, az enyém is. A szamaritánusét, aki azt gondolta, ami az enyém, az a Tied is. Ő megosztotta, amije volt, a másikkal együttérzett és cselekedett, megélve az Isten irgalmát, a feltétel nélküli szeretetet. A lelkész úgy fogalmazott, ma legtöbben úgy gondolkodunk, ha ezt vagy azt megteszem, abból mi hasznom lehet. A szamaritánus gondolkodásmódja azonban az Isten szeretetének és gondoskodásának tanúja. A pap és a levita úgy gondolta, tud mindent, kiérdemelte Isten szeretetét, és azontúl nincs szüksége másra. Önmaga körül forogtak gondolatai, miközben az úton kirabolt ember, ha nincs külső segítség, biztosan meghalt volna. „Van-e érv, ami felment a segítségnyújtás alól? Aki az Isten szeretetéből él, nem fogja mérlegelni, hogy megéri-e vagy sem, kárt szenved-e vagy sem, időt, pénzt, fáradtságot pazaroljon-e a másikra vagy sem. A gondoskodó felebaráti szeretet nem a maga érdekeit nézi, mert tudja, hogy maga is az Isten szeretetéből él, azt továbbadnia, megosztania kell másokkal” – hangsúlyozta a lelkész, majd arról beszélt, hogy a felebaráti szeretet nem kötelesség, hanem az irgalmas világlátás eredménye. Azért tudunk szeretettel cselekedni, mert megtapasztaltuk, Isten bekötözte sebeinket, segített és meggyógyított minket. A másokat észrevevő és cselekvő felebaráti szeretet hitelessé teszi istenszeretetünket, mert nemcsak hirdetjük, nemcsak beszélünk az irgalomról. „Ahogy Gyökössy Endre lelkipásztor mondta, akkor kereszténységünk nem tagság lesz az egyházban, hanem életforma. Cselekedjünk irgalomból, szeretetből, figyeljünk a körülöttünk élőkre, akár egy jó szóra, akár tettekre, akár odafigyelésre van szükségük. Luther azt írta, én szüntelen azt keresem, akinek a számára Jézus lehetnék. Mi kinek lehetnénk az irgalmas szamaritánus? A másik baját észrevevő, a szeretetből cselekvő és nem méricskélő ember, aki, ha kell, kárt szenved a másikért, ahogy Jézus tette értünk. Vágjunk bele és cselekedjünk, ez valósuljon meg a mi életünkben is!” – zárta igehirdetését Brunner Vilmos.
A lelkész tanítása után az Agnus Dei és az egyéni imádságok következtek. Majd az evangélikus egyházközség által írt köszönőlevél járt körbe aláírásra, amelyet a Burkina Fasó-i keresztényeknek fogalmaztak meg, az imahétért tett szolgálatukért. Az Apostoli hitvallás és a Miatyánk közös elimádkozása után Brunner Vilmos református lelkész áldotta meg a jelenlevőket.
Berta Kata
Képek: Kovács Marcell
Videó: Székesfehérvári Egyházmegyei Stúdió
© Székesfehérvári Egyházmegye
Híreink | Média | Adattár | Gyűjteményeink | Történelmünk
