Székesfehérváron nyílt meg Kubinyi Anna első emlékkiállítása - beszámoló

2016. 03. 31. | | 2016. 02. 28.

Gondolatok és érzések a „kenderből szőtt világból” - Székesfehérváron nyílt meg Kubinyi Anna első emlékkiállítása
 
2016.02.27. - Március 31-ig látható Kubinyi Anna, Kossuth- és Prima Primissima-díjas textilművész, gobelintervező emlékkiállítása, amely szombaton nyílt meg Székesfehérváron a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban. A Szent Korona Galériában, a tavaly elhunyt művésznő gazdag életművéből csaknem negyven alkotás tekinthető meg.

Belépve a kiállításba a térinstallációt képező székelykapuktól kezdve a keretbe helyezett alkotásokon keresztül a nagyméretű falikárpitokon át a kisplasztikákig, szobrokig számtalan formáját láthatjuk a kender művészi felhasználásának. Az egyedi relieftechnikával készült alkotások a művésznő kezei alatt lélekkel átszőtt textíliákká formálódtak.

A kiállítás megnyitóján Spányi Antal megyés püspök Kubinyi Anna életművét méltatva egy gyakran használt motívumát, a kaput emelte ki. A katolikus egyházban különös aktualitásuk van idén, az Irgalmasság szentévében, mivel Ferenc pápa szándéka szerint szent kapuk nyíltak mindenfelé a világban. „Átlépve a kapun, az irgalmas Isten házába érkezünk, aki szeretet és megbocsátás, aki a bűnbeesett embert nem hagyja magára. Ezen az ajtón minden szükséget szenvedő átléphet, de ezen keresztül lép ki az egyház is, hogy mindenkinek irgalmasságot hirdessen.” - mondta főpásztor majd hozzátette. „Kubinyi Anna lelkében a kapu, mint a befogadás, a bensőséges és mély találkozás szimbóluma élt.  A kapu két világot választ el és köt össze, a „kint és bent” között áll. A művésznő kapui mindig nyitva vannak, teret és időt, embereket és kultúrákat kötnek össze. Így a Kőrősi Csoma-emléktextil a békés együttélésének, a kölcsönös tiszteletnek és megbecsülésnek az erejét hirdeti. De a kapu számára egyszerre nemzeti és egyetemes kulturális szimbólum is.” - fogalmazott a püspök.

Béres Klára, a Béres Zrt. elnöke, barátjaként tisztelhette Kubinyi Annát, akiről személyes hangú megnyitó beszédében, nemcsak a páratlan művészt, hanem az egyedülálló személyiséget is méltatta. Elmondta, a halála után először megnyílt kiállítást főhajtásnak szánta, egyrészt művészi, másrészt emberi nagysága előtt. „Anna közvetítő volt a földi valóság és az égi princípium között. Képes volt felemelni az egyszerű lelket egyenesen Istenhez.” A személyes visszaemlékezések között elhangzott a 2014-es, utolsó közös csíksomlyói pünkösdi zarándoklatuk története is, ahol napkeltekor a felkelő napban Kubinyi Anna meglátta Szűz Máriát. Ez ihlette csíksomlyói textiljét, melyben Mária alakjának arany szálból szőtt kontúrját láthatjuk. „A nehéz munka közben mikor aranyszálra váltott, elmondott egy-egy Üdvözlégyet, és végül összeszámolta: 1212 imát szőtt a textilbe. Így készült a „Csíksomlyói Imatextil”, melyről akkor még senki sem tudta akkor, hogy Kubinyi Anna utolsó munkája lesz.”

Béres Klárától azt is megtudhattuk, a művésznő Indiában tett utazásai új élményekkel, gazdag művészi inspirációval ajándékozták meg. Az indiai és hun motívumok összevetése, a kapuk, a belépés szakrális jellegű gondolata érdekes utakra vezérelték alkotásait. Kubinyi Anna kezdeményezte Kőrösi Csoma Sándor darjeelingi sírhelyének renoválását, majd a város és a magyar külügyi tárca felkérésére 2013 tavaszán kiállítása is nyílt az indiai városban. A székesfehérvári tárlaton is látható az ott bemutatott alkotása, a Csoma-oltár, amelyet öt hét alatt készített el, napi 12 órát szőve.

Az Erdélyi sorozat című gyűjteményét 2002-ben kezdte el, főhajtásként a székelység ezeréves története előtt. A székely kapuk megszövésére a magyar kulturális örökség gazdagsága ihlette.
 
A Szent Korona Galéria emlékkiállítása teljességre törekvően mutatja be Kubinyi Anna művészi pályáját. Az eleinte a természet jelenségei és szimbólumai által inspirált, majd az erdélyi utazások hatására, a népművészet motívumait feldolgozó alkotások különleges hangulatát az örökös elmúlás és újjászületés gondolata adja. Ahogy a művésznő utolsó munkái is hirdetik, a lélekkel és imával szőtt textíliái valóban „Isten segedelmével” készültek.

Berta Kata
Fényképeket készítette Lakata Pál