Keresztelő a Lea Otthonban - beszámoló

2016. 04. 15. | | 2016. 04. 15.

2016. 04. 15. - A húsvéti időszak minden évben különleges a székesfehérvári egyházmegye Lea Otthonában. Ekkor keresztelkednek meg a felkészült felnőttek és természetesen a kisgyerekek is.  Az idei évben 9-en részesülhettek a szentségben. Voltak olyanok is, akik hosszú évek után tapasztalhatták meg a kiengesztelődés szentségében rájuk váró Atya szeretetét.

A Lea Otthonban évek óta készítünk fel keresztelés szentségének felvételére. A tavalyi alkalom óta majdnem eltelt egy év, még többen vannak a ,,régiek" közül, de jöttek új anyák várandósan, vagy gyerekkel az otthon falai közé nyugalmat, biztonságot remélve.
Az új lakók között többen voltak, akik valamelyik más felekezethez tartoztak, ami jelentősen megnehezítette a hitéletük gyakorlását az otthonban. Természetesen minden esetben tiszteletben tartjuk az anyák felekezeti hovatartozását.

A legkönnyebb dolgunk ebben az évben is a nagyobbacska gyerekek hitoktatása volt. Őszinte figyelemmel, érdeklődéssel vettek részt valamennyi hittan órán, sőt sokszor külön órára is igény volt. Az is előfordult, hogy az anyuka azért jött hittanra, mert a gyerekei kérték. Nagyon nagy érdeklődéssel fogadták a filmvetítéseket például Szent Pál életét, II. János Pál pápa életútját bemutató filmet, vagy Kaszap Istvánról szólót (aki fiatal életkora és tettei miatt példaképpé is vált). De megnéztük az Apokalipszist vagy húsvét előtt a Passiót. Persze nemcsak a közös filmnézés, de az azt követő beszélgetések is nagyon értékes órák voltak.

A keresztelésre való felkészítést komolyan vették az anyukák és a nagyobb gyerekek. Nagy örömünkre szolgált, hogy nemcsak a hittan előtti és utáni imára van igény, hanem külön alkalmakra is, amikor együtt vagyunk és közösen imádkozunk.

A most megkeresztelkedett anyukák közül az egyik várandós anyuka mesélte, hogy azt mondták az orvosok, nem lehet soha kisbabája szervi okok miatt, ha netán mégis várandós lenne, akkor néhány héten belül elveszíti gyermekét. Ez így volt többször és már le is mondott róla, hogy valaha anyai örömök elé nézhet. Amikor egyszer a falujuk határánál meglátott egy feszületet, elhatározta, hogy minden nap elmegy és imádkozik. Nem tudott semmi imádságot csak a saját szavaival kérte az Urat, hogy ajándékozza meg őt egy gyermekkel. A kérés beteljesedett várandós lett, majd néhány hét múlva, lakhatási problémák miatt, kérte az elhelyezését a Lea Otthonba. Most már együtt imádkoztunk az anyukáért és a születendő gyermekért. Már alig két hónap és reméljük Isten segítségével egészséges kisbabája fog születni. Különösen nagy örömet jelentett ennek az anyukának, hogy felvehette a keresztség szentségét a szülés előtt. A keresztelő napján két anyuka élt a szentgyónás lehetőségével, amelyre nagy izgalommal készültek. Mindketten meg voltak keresztelve, de még soha nem gyóntak, ami az elmondásuk szerint nagy lelki megkönnyebbülést jelentett.

Fekete István szavait kapták útravalóként az anyukák és gyerekek: ,,Ne imádj hát mindent, édes Magyarom, ne szórd lelked aranyát, nyelved szépségét a rombolás disznai elé, ne imádj semmit, csak az Istent, mert nem tudod, milyen idők jönnek, és nincs az a vihar, amely elpusztíthatna, ha veled van az Imádság, és veled van az Isten."

A felkészítő hitoktató