Kárpát-medencei magyar ajkú Karitász igazgatók találkozója - beszámoló

Kárpát-medencei magyar ajkú Karitász igazgatók találkozója

2016. szeptember 18-20. - A Katolikus Karitász kettős jubileumi évében kétnapos találkozót szervezett a Kárpát-medencei magyar ajkú Karitász igazgatók számára szeptember 18. és 20. között Mátraverebély-Szentkúton.

A Szegénygondozás régen és ma címmel tartott találkozón részt vettek a magyar egyházmegyei igazgatók mellett a Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből és Délvidékről érkeztek igazgatók.

Écsy Gábor, a Karitász országos igazgatója így fogalmazott: a segítő munka és a szeretet nem ismer határokat. Az elmúlt években számos alkalommal szorultunk egymás segítségére – árvizek, természeti katasztrófák idején. Fontos, hogy megerősítsük azokat a szálakat, amelyek a határokon átívelve összekötnek minket, hogy továbbra is segítőkezet reményt és bátorítást adhassunk a szegénységben, kiáltástalan helyzetben élőknek.

A találkozón 16 magyarországi egyházmegye Karitász-vezetői és hat határon túli igazgató vett részt a gyulafehérvári, munkácsi, nagyváradi, szatmárnémeti, szabadkai és nagyszombati egyházmegyéből.

A programnak hármas célja volt: együtt ünnepelni a kettős jubileumot a határon túli társszervezetekkel, egy szakmai konferencia keretében áttekinteni a legfontosabb tevékenységi területeket, valamint elmélyíteni a további együttműködési lehetőségeket.

Szeptember 19-én Jelenits István piarista szerzetes A kereszténység szerepvállalása a szegények szolgálatában címmel tartott előadást. Gondolatait Ámosz próféta könyvéből indította, aki a szegényekkel szemben elkövetett szívtelenségről ír. A szegénységnek méltósága van, amit meg kell becsülni, nem szabad elveszíteni – fogalmazott. Úgy kellene gazdagodni, hogy ne veszítsük el a szegénység értékeit!

Kalazanci Szent József példáját is említette, aki összegyűjtötte a városi szegény gyerekeket és tanította őket, hogy tudásukból éljenek majd meg.

Hangsúlyozta, hogy a szegénységnek egyéni arca van, és fontos, hogy ne megszégyenítsük segítségünkkel, hanem mellé álljunk a bajba jutottnak. Ahány szegényen segítünk, annyi élethez jutunk el!

Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár a Karitász mai magyar társadalomban betöltött szerepéről és a határokon átívelő felelősségről beszélt. Előadásában kifejtette: a külhoni magyarság megmaradásának elsődleges kérdése, hogy megmarad-e a hit, ezért is fontos és nemzetmentő, hogy a Katolikus Karitász más Kárpát-medencei országokban is jelen van.
Kitért arra is, hogy a hat szervezetet tömörítő Karitatív Tanács fő feladata ma már a katasztrófahelyzetekre, a koordinálásra való felkészülés. Az államtitkár méltatta a Karitász árvizeknél, vörösiszap katasztrófa során vállalt tevékenysége mellett a migránsválság kezelésében végzett munkáját is.

Újházi Lóránd atya, a Karitász nemzetközi tanácsadója a bevándorlással kapcsolatos vallási jellegű biztonsági kérdésekről tartott előadásában áttekintette az egyház és a társadalom elvándorláshoz való kapcsolatának változását, fejlődését az elmúlt évszázadokban. Hangsúlyozta, hogy nem lehet globálisan vizsgálni a kérdést, hiszen az egyes helyi egyházak – részegyházak, nemzeti egyházak – különféle módon tudnak reagálni a változásokra. Magyarország vonatkozásában hangsúlyozta, hogy tranzit ország vagyunk, így más feladatokra kell készülni, mint a célországokban.
Elmondta, hogy a katolikus egyház számára a pasztoráció, a lelkipásztori gondoskodás és a humanitárius segítségnyújtás a legfőbb feladatok.

Ezt követően a határon túli szervezetek mutatták be sokrétű tevékenységüket.

A találkozó záró napján Écsy Gábor atya, a Katolikus karitász országos igazgatója bemutatta a 85 év történetét a kezdetektől egészen a napjainkban ellátott feladatokig.

Ezután Spányi Antal püspök, a Karitász elnöke a szeretetszolgálat alapjairól elmélkedett, Karitász a Bibliában címmel. Krisztust kell adnunk, Krisztust kell látnunk mindenkiben! – hangsúlyozta. Sokszor fárasztó, áldozatos munka a szeretetszolgálat, amely érzelmileg is megterhelő. A szegénységet látni, megviseli az embert. Mégis örömmel, a Lélek örömével kell végezni a munkát, tudva azt, hogy a felszárított könnyek, a megértő meghallgatás, a készséges szolgálat, mind égi kinccsé válnak! A krisztusi terv azt jelenti, hogy nemcsak megajándékozzuk a másikat, hanem nekünk kell ajándékká válni. Építsük Isten országát, a béke és szeretet országát! – zárta gondolatait a püspök.

Forrás és videó az eredeti cikkben a Szent István Televízió összefoglaló videója is megtekinthető