Február 14-én, Hamvazószerdán kezdődik a Húsvétot megelőző negyven napos böjti időszak.
A nagyböjt a keresztények számára bűnbánati időszak, amely alkalmat ad a lemondásra, a hitben való elmélyülésre és kiengesztelődésre, hogy méltóképpen felkészülhessenek Jézus Krisztus feltámadásának, a húsvétnak a megünneplésére.
Szigorú böjtöt Hamvazószerdán és Nagypénteken tartanak. E napokon csak háromszor esznek és egyszer laknak jól. E két napon és nagyböjt többi péntekén 14 éves vagy annál idősebb tagjait arra kéri az egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst. A böjt - mely háromszori étkezést, ebből egyszeri jóllakást és a hústól való tartózkodást foglalja magában - 18 éves kortól a megkezdett 60. életévig kötelező. Hústilalom alól felmentést kaphatnak a betegek és azok, akik nem saját asztaluknál étkeznek, de ilyen esetben más bűnbánati cselekményt kell végezniük.
A húsvéti szentgyónás és szentáldozás ideje hamvazószerdától Szentháromság vasárnapig (Pünkösd utáni első vasárnapig) tart.
A vasárnapokat nem számítják böjti napnak, ezért VII. század óta a Nagyböjt szerdai nappal kezdődik.
Hamvazószerdán a pap hamuval jelöli meg a hívek homlokát bűnbánatuk jeleként. Ezt a szokást az őskeresztény hagyományból merítik, amelyben a hívők a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre. Jézus Krisztus nyilvános működésének megkezdése előtt negyven napot töltött a pusztában, amelynek mintájára az Egyház a II. századtól kezdődően alakította ki ezt a húsvéti előkészületi időt.
Ferenc pápa nagyböjti üzenete: 2018nagybojtiuzenet_ferencpapa.pdf (290 kB)
H | K | Sz | Cs | P | Sz | V |
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | |
7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 |
14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 |
21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 |
28 | 29 | 30 | 31 |
© Székesfehérvári Egyházmegye
Híreink | Média | Adattár | Gyűjteményeink | Történelmünk