Az Egyházmegyei Karitász munkatársainak találkozója - beszámoló

2019. 11. 09. | | 2019. 11. 12.

 

 

Jézus közvetítője nagyvonalú és szakszerű segítő – Karitász önkéntesek találkozója Székesfehérváron

2019.11.09. – Püspöki szentmisével kezdődött a Székesfehérvári Egyházmegye karitász önkénteseinek őszi találkozója. A program a Szent István Művelődési Házban folytatódott előadásokkal, a segítőszolgálat morális kérdéseiről és alappilléreiről, a jövő évi karitász tervekről, valamint a 2020-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus programjairól.

Spányi Antal megyés püspök az evangélium szavaihoz kapcsolódva elmondta, ha megbotránkozunk Jézus viselkedésén a kufárok templomból való kiűzésekor, akkor magunkba kell néznünk. Vajon mi hogyan érkezünk Isten házába? Ha csak listát nyújtunk be, és soroljuk, mit kérünk az Úrtól, aztán „haza szeretnénk vinni’ kéréseink eredményét, akkor nem értettük meg, miért jöttünk el a templomba. „Prohászka püspök arra tanít bennünket, nem kéréseink teljesítése miatt kell szeretni az Istent, hanem meg kell próbálnunk Őt életünk középpontjába helyezni. Meg kell tanulnunk Őrá hallgatni, belső csendünkben ráhangolódni a magunk gyengeségei ellenére is. Vallásosságunkat, hitünket megélni, karitatív jócselekedeteket végezni csak úgy tudunk, ha azt tesszük, amit Isten szeretne. Tegyünk az Ő dicsőségére mindent, hogy akivel jót teszünk, az az Úrral találkozzon, és az Ő szeretetét érezze meg általunk.”

A főpásztor a Lateráni bazilika felszentelésének emléknapjáról is megemlékezett: „Ez az ünnep nemcsak arra hív bennünket, hogy kötődjünk a mindenkori pápához, hanem arra is jó, hogy felfedezzük: Isten az emberi szívekből, lelkekből akarja templomát felépíteni ma is. Éljünk ebben az egyház közösségében úgy, hogy mindent megtegyünk, ami tőlünk telik, és az Úr megáldja munkánkat. Így újul meg életünk, az egyházunk, és építjük tovább Isten országát.”

A karitásztalálkozó a Szent István Művelődési Házban folytatódott előadásokkal. A megyés püspök megköszönte minden karitászmunkatársnak önzetlen segítségét, amelyet teljes szívvel végez a nehéz pillanatokban is. Elmondta, a karitászmunka nem egy választható tevékenység, hanem ősidők óta része az egyháznak. Ahhoz, hogy a szeretetnek ezt a megnyilatkozását igazán jól tudjuk végezni, Krisztus központú életet kell élnünk. Nemcsak önmagunkban, hanem a másik emberben is meg kell látnunk Jézust.

A konferencia Dr. Papp Miklós morálteológus, görögkatolikus lelkész előadásával folytatódott, melyben a segítő tevékenység morális kérdéseiről és a mások szolgálata során szerzett sebekről, azok gyógyulásáról beszélt a résztvevőknek. Az irgalmas szamaritánus példáján keresztül mutatta be a nagyvonalú, ámde okos és szakszerű segítést, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a karitászmunkában Isten a fő Gondoskodó, és nem egyedül az önkéntesen múlik a másik ember sorsának jobbra fordulása. Hangsúlyozta azt is, hagyni kell az öngondoskodásnak is helyet, és tisztelve a másik szabadságát, sokszor a kemény szeretetre is szükség van. A szeretet motivál, bíztat, segít, de tiszteli a másik önrendelkezését is.

Az előadó az imádság fontosságát is hangsúlyozta, amelyben helye van a dicsőítésnek, a hálának, az örömnek, a kérésnek, a tervezésnek, a megbocsátásnak, a közbenjárásnak és Isten jelenléte erejének – mondta, majd hozzátette: Jézus is „terepre” ment, mert szerette az Atyát, és Őt akarta elvinni minden emberhez. Amerre járunk, nekünk is vinnünk kell Isten szeretetét, a másik emberben az Ő képmását tisztelnünk. Azért akarjunk segíteni, mert rendkívüli adósai vagyunk Istennek. Így tudunk szabadon szeretetet beleadni ebbe a szolgáló tevékenységbe.

Papp Miklós végezetül a segítő hivatásban szerzett sebekről beszélt. Az élet nagy titka, hogy ahol nagy szeretet van, ott nagy sebeket is kapunk. A legjobbak, a hozzánk legközelebb állók sebeznek meg a legjobban. Amikor a szeretett emberek bántanak, a sebek nagyok fájnak, de az Isten ezt is nagy szeretettel veszi körül. A segítő, Jézus közvetítője, ezért el kell mondania a másiknak, hogy Krisztusnak van vigasza, van mondanivalója az egyes embernek. Van a szenvedésnek egy olyan dimenziója, amelybe nem tud senki belépni, csak maga a világmindenséget szeretetével mozgató és átölelő Isten.

Az előadás után Nagy Lajosné, az egyházmegyei karitász vezetője a jelen levő, közel 300 önkéntes munkatársnak elmondta, az egyházmegye mintegy 100 karitászcsoportja hatékonyan és szervezetten működött az elmúlt évben is. 2020-ban továbbra is számítanak az önkéntesek munkájára a karitászközpontba érkező adományok, segélyek szétosztásában, a megkezdett karitász akciók folytatásában.

A szakmai nap második részében Bágya János, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus referense tartott tájékoztatót a közelgő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus jövő évi, országos eseményeiről és azokról a lehetőségekről, amelyek a rászorulók részvételét segíthetik a szeptemberi találkozón.

Berta Kata
Kép: Somogyi Tamás
Videó: Somogyi Tamás és Berta Kata


Kapcsolódó videóanyag


< 2020. július >
H K Sz Cs P Sz V
    1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31    

 


 

 



 


 




 

 

 

© Székesfehérvári Egyházmegye

Impresszum | E-mail

Híreink | Média | Adattár | Gyűjteményeink | Történelmünk