A Prohászka év bezárása - beszámoló

2006. 12. 09. |


papság a püspökkel

 

A Székesfehérvári Egyházmegye a centenáriumi Prohászka évben szerteágazó, sokszínű programmal emlékezett meg Székesfehérvár 15. püspökéről, a 20. század elejének nagy magyar gondolkodójáról, Magyarország apostoláról és tanítójáról.

Ünnepi szentmise keretében Spányi Antal megyés püspök zárta be az emlékévet a nagy püspökelőd emlékére épített Prohászka templomban. A főpásztor homíliájában kiemelte: „Egy esztendővel ezelőtt, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia jelenlétében Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, érsek úr nyitotta meg az emlékévet, amelyet sok esemény, rendezvény, több zarándokút és tudomány os tanácskozás, – Rómától Budapesten át Székesfehérvárig – és egy nagysikerű kiállítás követett. A most megjelenő gazdag tartalmú könyv is jelzi, hogy jelentős volt ez a jubileumi emlékév, amelyet Prohászka püspök kinevezésének 100. évfordulójára hirdettem meg.”

Beszédében elmondta: mindamellet, hogy újra felfedezhettük a nagy püspök kimeríthetetlenül gazdag életművét, felerősödtek az ellene szóló támadások is. „Így van fényképe méltatlan és igaztalan felirattal kiállítva a holokauszt múzeumban a mai napig.”

Prohászka egyszerű és igaz ember volt, az Isten embere, akit szenvedélyesen érdekeltek az Isten titkai. „Isten szeretete sürgette állandó cselekvésre, mindenki felé nyitott volt, és mindenkihez szeretettel fordult. Az egyházat mélységesen szerető, a társadalom jobbításáért elkötelezett emberként, bátran kiállt eszméi mellett. Felismerte és vállalta a katolikusok társadalmi felelősségét. Valóban Magyarország apostola és tanítója volt.” – mondta püspökelődjéről Spányi püspök.

„Köszönjük, hogy Isten Őt nekünk adta,  szellemének, lelkének gazdagsága a miénk lehet. Adja az Úr, hogy mielőbb őt is a magyar szentek és boldogok népes táborában köszönthessük!” – fejezte be homíliáját.

A szentmisét követő konferncián Pápai Lajos győri püspök: A Napba öltözött ember –Prohászka Ottokár – című előadását hallhattuk. „Személyében csodálatos egységbe olvadt: a tudós, jövőbe látó, lényeget észrevevő gondolkodó, az író és költő, a szociális reformer, a misztikus, a szent.” – foglalta össze a Prohászka életművet. II. János Pál is azt mondta róla, hogy lánglelkű zseni volt. A Pápai Lajos kiemelten beszélt arról, hogy Prohászka: „nagyon lényeges dolognak tartotta azt, hogy az Egyház a maga tanításával beilleszkedjen a kornak a kultúrájába, műveltségébe, tudományába.”

Prohászka bodoggáavatásával kapcsolatban két lényeges problémát emelt ki az előadó: az egyik, hogy Prohászka sokat írt. „Művei lefordítása egy világnyelvre nem problémamentes […]. és „annak ismeretéhez-megítéléséhez teljesen otthon kell lenni a 19. század végének, 20. század elejének minden szellemi mozgásában, Európában és hazánkban is. Írásai egy része nem kiadásra szánt naplójegyzetek, mégis nyomon követhetjük bennük gondolkodását, fejlődését, problémáit.” A másik problémaként Prohászka valós vagy vélt antiszemitizmusáról beszélt. „Legfőbb tény, hogy Prohászka 1927-ben halt meg, így az antiszemitizmusnak a hitleri holokausztba tetőződő folyamatáról még nem lehetett tudni. Sok megjegyzését – főleg a nem nyilvánosságnak szánt naplójában – nyilván másként fogalmazta volna meg 1945 után. S ha valaki beleolvas a kortárs szocialista, kommunista vagy polgári radikális újságok egyházzal kapcsolatos cikkeibe, akkor megjegyzéseit még nagyon is visszafogottnak fogja értékelni.” 

Spányi Antal visszatekintést adott a Prohászka emlékévre és megköszönte munkatársainak, különösen Mózessy Gergely püspöki levéltárosnak, hogy ilyen színvonalas emlékévet tudhatunk magunk mögött.

Végül Gergely Jenő professzor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA doktora így ajánlotta az érdeklődőknek a Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár és a Szent István Társulat közös kiadásában megjelent a „Prohászka Ottokár – Püspök az emberért” című tanulmánykötet, amely tartalmazza az emlékévben megrendezett tudományos konferenciákon elhangzott előadások szerkesztett változatát: „A kötet teljesíti funkcióját, megjelenése méltóan zárja le a Prohászka emlékévet. Különlegessége, hogy sikerült kilépni az egyházi keretekből és a klerikális előadók mellett kezdő szakemberek és tudományos munkásságuk révén nemzetközileg is elismert világiak is publikálhattak benne. A szakmai szempontok így teljességgel érvényesülhetnek benne. Prohászka Ottokár jelentősége össznemzeti, nélküle a kor, amelyben élt nem érthető meg, a róla szóló írások ezért nem kerülhetők ki. Ez a kötet sem. A könyv nemcsak tartalmában, de küllemében is színvonalas, ajánlom minden érdeklődőnek.”

 

- BPK -
Fényképeket készítette dr. Berta Gábor

 


 

 

Képtár

© Székesfehérvári Egyházmegye

Impresszum | E-mail

Híreink | Média | Adattár | Gyűjteményeink | Történelmünk