21 gyermek keresztelője a Szent Imre templomban - beszámoló

2017. 12. 08. | | 2017. 12. 18.

2017.12.08. - Megteltek a padsorok.

„Jézus szintén odajárult,
hogy bemerítkezzék,
Példát hagyva, hogy övéi
ebben is kövessék.
Ezt tesszük mi bátran,
hófehér ruhában,
Őt szolgáljuk hűséggel,
míg eljön országában!”
(Gerzsenyi Sándor: Bemerítő János – részlet)

Minden tanévben lehetőséget biztosítunk növendékeink szüleinek arra, hogy kérjék gyermekük számára a keresztség szentségének kiszolgáltatását. Erre az eseményre a korábbi években iskolánk kápolnájában került sor, ezúttal azonban olyan sok iskolás és óvodás gyermek megkeresztelését kérte családjuk, hogy csak a Szent Imre-templomban volt elegendő hely a szertartáson megjelenteknek.

Ugrits Tamás atya, iskolánk püspöki biztosa, az ünnepi alkalom kezdetén megköszönte a szülőknek, hogy gyermeküket keresztény szellemben szeretnék nevelni. Hangsúlyozta, hogy minden gyermek ajándék, és aki Krisztus tanításai szerint gondoskodik róluk, a legjobbat teszi velük. Beszélt a megjelenteknek a keresztelés eredetéről, arról, hogy maga Jézus is megkeresztelkedett, bár neki nem volt bűne, amit ezáltal eltörölt volna.

A szentség felvételére megjelent kisgyermekek – heten az iskolából és tizennégyen óvodásaink közül – egy-egy padban foglaltak helyet, így családtagjaik, illetve keresztszüleik közvetlenül mellettük ülhettek.

A keresztség szentségének kiszolgáltatásaként először a keresztelendők olajával kente meg Tamás atya a gyermekek homlokát. Elmondta, hogy az olajjal a régi időkben harcosok védték magukat a fizikai küzdelemben az ellenségtől, hiszen az ily módon síkossá vált testrészeket nehezebb volt megtámadni. Az olajjal megkenés jelképes a szertartás során, ami a gonosz támadásai, kísértése elleni védekezésben segíti majd a megkereszteltet.

Iskolánk püspöki biztosa a keresztvízről elmondta, hogy egy barátja közvetítésével érkezett a Szentföldről. Tamás atya ebből a vízből öntött a gyermekek homlokára e szavakat mondva: „Megkeresztellek az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”

A szertartás részeként a szülők és keresztszülők fogadalmat tettek, hogy a gyermeket Krisztus igéje szerint nevelik, és támogatják őt a katolikus egyház rendje szerinti életben.

A családtagok, osztálytársak és pedagógusok, akik a templomban részesei voltak ennek az örömteli eseménynek, együtt imádkoztak az egyház közösségébe újonnan bekerült óvodásokkal és iskolásokkal.

Az égő gyertya, amit a gyermekek kézbe kaptak, a hit világosságát jelképezi, ugyanakkor örök emlék is marad erről a napról. Emlékként azt a kicsiny, hófehér keresztelőöltözetet is megőrizhetik a gyerekek, amelyet Tamás atya adott a keresztelés végeztével. Ezek a ruhácskák nem arra valók, hogy viseljék őket, hisz a most megkereszteltek már jóval nagyobbak annál, ám hófehér színük a tisztaságra, a bűntelenségre utal.

Az újonnan kereszteltek egyházunk tagjaivá váltak, ami lehetőséget biztosít nekik arra, hogy ne csak intézményünk nevelési és oktatási erősségeit ismerjék meg, hanem lelki életük is gazdagodjon azáltal, hogy Krisztust jelét most már ők is magukon viselik.

Teker Éva, tanító
Fényképeket készítette Nagy Anikó