Az „Idők Jelei 2016” konferencia Székesfehérváron - beszámoló

2016. 06. 07. | | 2016. 06. 09.

Keresztény etika és egészségügy - Bemutatták az Idők jelei vitaanyagot Székesfehérváron is

2016.06.07. - A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, és a Professzorok Batthyány Köre - „Az Idők jelei” című kiadványának pozitív társadalmi fogadtatása alapján - konferencia sorozatot indított el, amelynek 10. állomása Székesfehérvár volt. A Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban Dr. Ónodi-Szücs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár, Prof. Dr. Kasler Miklós főigazgató főorvos, egyetemi tanár és Dr. Svébis Mihály, a Magyar Kórházszövetség elnöke tartott előadást, a magyar egészségügy témában

Az estet Párkányi Tamás a KÉSZ székesfehérvári szervezetének elnöke vezette le. Az esemény támogatója Spányi Antal megyés püspök volt. A főpásztor szerint a konferenciasorozat a keresztény értelmiség komoly üzenetét fogalmazza meg, miszerint szilárd erkölcsi alapok nélkül nem lehet az emberek javát szolgáló társadalmat építeni.

A vitaest célja volt tehát, hogy a keresztény etika szellemében értékelést adjon, a magyar egészségügyről és utat mutasson az egészségpolitika jövőt érintő fontos kérdéseiben. Dr. Kasler Miklós főigazgató főorvos elmondta, hogy a magyar tradíciók az emberiesség és a hit vonatkozásában mindig is kimagaslóak voltak a magyar orvosoknál. „Aki a legkisebbeken segít, rajtam segít” elve, vagyis a hitből fakadó szeretet és segítőkészség a legnagyobb érték, amire építeni lehet. A főigazgató azt is fontosnak tartja, hogy a nemzetért felelősséget érző civil társaságok eredményeként szülessenek olyan vitairatok, párbeszédek, amelyek időről-időre megpróbálják elemezni a nemzet, az ország helyzetét, keresztényi megközelítésből. Nem mindegy, hogy a keresztény értékek mennyiben jelentkeznek a gyógyítás legkülönbözőbb viszonylataiban. Milyen a beteg és az orvos kapcsolata, milyen a társadalom és az egészségügy viszonya, az egészségügyi dolgozók megbecsülése, vagy milyen lélektani háttérrel, finanszírozási viszonyokkal kell számolni ezen a területen.

Dr. Svébis Mihály, a Magyar Kórházszövetség elnöke a kórházi ellátásra tekintett rá keresztény szemszögből. Nemcsak a beteg ember szorul segítségre fogalmazott a főigazgató, hanem az orvosnak is kell kapaszkodó, hogy átsegítse a nehéz periódusokon.

 „Vissza kellene hoznunk a törődést az egészségügybe, az irgalmasság olyan keresztény érték, amely nem szorul semmiféle magyarázatra.” - fogalmazott Dr. Ónodi-Szücs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár érzékeltetve, hogy nem kizárólag anyagi természetű változásokra van szükség ezen a területen. Természetesen téma volt az alapellátás népegészségügyi szempontú komplex fejlesztése, a minimumrendeletek felülvizsgálata, a kórházi kancellári rendszer kialakítása, az egészségügyi határterületi ellátások átadása a szociális ágazatnak.

Az egészségügyért felelős államtitkár őszintén beszélt dilemmáiról, miszerint a bővülő források mellett romlik a lakosság egészségi állapota. Ennek egyik oka, hogy az ellátórendszer igényeihez igazodva finanszírozzák az egészségügyi ellátást, amely az intézmények érdekeit nézi, és nem a lakosság igényeit szolgálja. Fontos az is, hogy minden orvos kizárólag azt a tevékenységet végezze, amire a képzettsége feljogosítja, és amiben gyakorlatot szerzett, mert ez szolgálja igazán a betegeket és biztonságukat. Szó esett a praxisfinanszírozásról, amelynek célja a betegellátás érdemi javulása.

A konferencia résztvevői bátran kérdezhették az államtitkárt a hosszú várólistákról, a fiatal orvosok elvándorlásról, a rezidenshiányról, valamint az egészségügyi dolgozók túlterheltségről és az ebből fakadó stresszhelyzetek megszüntetéséről.

Az államtitkár meghallgatott minden véleményt, majd elmondta: rövidtávon el kell érni, hogy az ágazatban dolgozók anyagi megbecsülése megváltozzon, de figyelemmel kell lenni a betegközpontú ellátás kultúrájára is.

Ónodi-Szücs Zoltán összegzésül elmondta, megoldást kell találni a társadalom elöregedéséből fakadó igényekre, meg kell állítani a szakember-elvándorlást és meg kell teremteni a betegbiztonságot. Olyan koncepciót kell kialakítani, amelynek mentén meg lehet fogalmazni ezeket a népegészségügyi, stratégiai célokat.

A konferencián felszólalt Osztie Zoltán atya a KÉSZ Országos Szervezetének vezetője. Számos szakértő elmélyült munkája eredményeképpen készült el Az idők jelei című áttekintés, mely számba veszi az eddigi eredményeket, kritikát gyakorol a negatív jelenségek felett, és javaslatokat tesz a követendő irányra. Az alulról jövő kezdeményezésben a szerzők őszintén és jobbító szándékkal tárják fel az általuk jelenleg észlelt hibákat, a károsnak ítélt folyamatokat. Az ötven oldalas vitaindító anyag tizenhat résztémát elemez. Ezek a nemzeti karakter, az egyházi élet, a politika, a nemzetpolitika, a család és demográfia, a gazdaság, a mezőgazdaság és vidékfejlesztés, az egészségügy, az oktatás, a szociális ügyek, a kisebbségügy, a kultúra, a tudomány, a média, a környezet és a külpolitika.

„Az idők jelei” szerzői szerint sokan és sok helyütt fogják vitatni a részleteket, de mint írják, ez is a céljuk. Vallják, hogy a magukat a jövőért felelősnek érző polgárok együttes szellemi erőfeszítése hozhatja meg a sikert, csakis ez vezethet a jobb irányba.

Minden fontos témát megvizsgálnak, így ősszel megjelenik a második vitaanyag is: a migráció, a korrupció, az ifjúság helyzete és a törvényalkotás kérdésében, minden téma terítékre kerüljön, amely alapvetően meghatározza mindennapjainkat.

Berta Kata
Képek: Somogyi Tamás
Videó: Somogyi Tamás és Berta Kata