Az Isteni Irgalmasság Kapujának megnyitása Bodajkon - beszámoló

2016. 01. 30. | | 2016. 01. 30.

Szent kapu nyílt Bodajkon, bemutatták az Egyházunknak anyja könyvet

2016. január 30-án, szombaton 10 órakor az ősi magyar zarándokhelyen, a bodajki Segítő Szűz Mária kegytemplomában Spányi Antal megyés püspök megnyitotta a székesfehérvári egyházmegye második szent kapuját, hogy az Irgalmasság Szentévében a kegyhelyre belépve, mindenki megérezhesse Isten befogadó kegyelmét, örök szeretetét.

Kedves hagyomány Bodajkon, hogy a templomba érkező zarándokok közös oltárkerülést végeznek azzal a szándékkal, hogy imádságban vegyék körül a Segítő Szűz Mária kegyképet. Az egyházmegye papságával koncelebrált ünnepi szentmisében, Spányi Antal püspök az oltárkerülést szolgáló ajtót tárta ki, hogy az Isteni Irgalmasság Szentévének újabb szentkapuja legyen az egyházmegyében.

A szentmisében a megyés püspök a kegyhely jelentőségét méltatva elmondta: Bodajkot a hagyomány szerint már Szent István és fia, Imre is többször meglátogatta és mai temploma, csaknem 300 éve rendkívüli szerepet tölt be a magyar kegyhelyek között. A főpásztor hangsúlyozta, hogy a királyi család nyomdokain sokan jártak ide a megpróbáltatások idején, mint Prohászka Ottokár püspök vagy Mindszenty József hercegprímás. „Láthatjuk, hogy Szentatyánk, Ferenc pápa is hordozva a világ terheit, gondját, a nagy döntések előtt Mária segítségét kéri, Őrá bízza szolgálatát, és fogalmaz meg hálaimát Egyházunk Anyjának közbenjárásáért. Nem véletlen, hogy Mária ünnepén hirdette meg és nyitotta meg az Irgalmasság Szent évét.” - emelte ki Mária szerepét az Irgalmasság évében a főpásztor. „A Szentatya azt kérte püspökeitől, hogy mindenfelé a világban nyissanak szent kapukat, hogy az örömtelen, sodródó emberiség újra megtalálja az irgalmas Istent, a szerető Atyát. Így nyílt meg az első szent kapu Szent Imre szülőhelyén, Székesfehérváron és jutottunk el most Bodajkra.” - mondta a püspök, majd arról beszélt, hogy a kegyhelyre érkező zarándokok, mély lelki élményeket, különleges kegyelmeket átélve tesznek tanúságot ma is az imameghallgatásokról. Magukkal hozzák saját élettörténeteiket, hitüket, örömeiket és nehézségeiket. Sokan érkeznek ide istenkereső szívvel, majd hazatérve szívesen emlékeznek az itt töltött időre, és visszavágynak a kegyhelyre. „Mária az a kapu, aki befogadta az Isten Igéjét, és ennek nyomán új élet támadt benne. Ezért kérjük Őt, segítsen bennünket, hogy az irgalmasság testi és lelki cselekedeteit gyakorolva, Krisztussal járjuk életünk útját.”- fejezte be beszédét a főpásztor.

A szentmise után mutatták be a székesfehérvári egyházmegye Szűz Mária tiszteletéről szóló Egyházunknak anyja című kötetet, amelyet Smohay András művészettörténész, az Egyházmegyei Múzeum igazgatója, és Szilárdfy Zoltán művészettörténész, paptanár szerkesztettek. A könyv tervezője Fákó Árpád grafikus művész volt. Spányi Antal püspök köszöntötte az ünnepi alkalomra meghívott vendégeket, köztük az egyházmegye kegyhelyeinek plébánosait, Bodajk polgármesterét és az egykori egyházmegyés zarándokhely képviselőjét, Esterházy László kanonok, máriaremetei plébánost. „Sokan beszélnek ma arról, hogy a zarándokutak reneszánszukat élik. Egyházmegyénkben több olyan különösen is tisztelt kegyhely van, amit fontosnak éreztünk újra és újra a hívek figyelmébe ajánlani. Azt gondoltuk, hogy sajátos vonást kell megtalálnunk ezeknek a zarándokhelyeknek, és bár mindenkit hívunk, - akár azokat, akik az élet terheit hordozzák, vagy akik a hálaadás lelkületében kelnek útra,- mégis külön áldásban részesítjük Alsószentivánon az időseket, Bodajkon az elsőáldozókat, Ercsiben a jegyeseket, Makkosmárián a szenvedélyek rabságából szabadulókat, Vértessomlón a gyermekeket várókat, és hordozókat. Remélem, hogy az Egyházunk anyja könyvben sokan rátalálnak saját zarándokútjukra, megtalálják ezeknek a kegyhelyeknek az üzenetét.” - fogalmazott köszöntőjében a püspök.

Az egykori és mai zarándokhelyek élő hagyományait bemutató kötetet Lukács László néprajzkutató méltatta. A kiadvány kiváló összefoglaló arról, hogy az „egyházmegye ősi kegyhelyeit az utóbbi években - korunk kihívásaira válaszolva - új lelkipásztori programmal gazdagította a főpásztor. Célja a különböző életkorú és társadalmi helyzetű hívek lelki megerősítése, különös tekintettel a napjainkban sok kihívás elé állított családokra.„ - idézte a szerzőket, majd a bodajki kegyhely kiemelt szerepét hangsúlyozta néprajzi kutatásaiból. „Fejér megyében a népszerű bodajki búcsújáróhely kialakulását István király és Imre herceg nevéhez, itteni buzgólkodásához kapcsolják. Székesfehérvár-Felsővárosban ma is emlegetik, hogy István király Fehérvárról tutajjal ment Bodajkra, mert az ő idejében Fehérvár és Bodajk között még mindent mocsár meg víz borított.” Bodajkon így mesélte el a mondát az 1931-ben született Takács Mária. A könyvbemutató külön érdekessége volt, hogy az említett idézet adatközlője jelent volt az eseményen.

Az ünnepi alkalomra meghívott, a bemutatott könyvben is szereplő, Szűz Mária tiszteletére épült templomok és kápolnák plébániai közösségeiből zsúfolásig megtöltötték a kegytemplomot. A könyvbemutató után a zarándokok átlépték az Isteni Irgalmasság kapuját, hogy kérjék az Úr befogadását, megértését és támogatásra találjanak minden ügyükben a bodajki Segítő Szűzanyánál. „Ez a hely ahol Mária oltalmát kérik a zarándokok, mostantól, Isten megbocsátásának közvetítője is.” - köszönt el a hívektől Mórocz Tamás bodajki plébános.

Berta Kata
Fényképeket készítette dr. Berta Gábor
Videó: Somogyi Tamás és Berta Kata