Főoldal > Híreink > Püspöki szentmise Ercsiben - jegyesek megáldása

Püspöki szentmise Ercsiben - jegyesek megáldása - beszámoló

2021. 08. 15. |

| 2021. 08. 20.

Püspöki áldás a felújított Ercsi Nagyboldogasszony-templomra – A jegyesekért imádkoztak az ősi kegyhelyen

2021.08.15. – A Mennybe felvett Boldogságos Szűzanya ünnepén Spányi Antal megyés püspök tartott szentmisét az ősi búcsújáró helyen, Ercsiben. Megáldotta a részben megújult Nagyboldogasszony-templomot, és a hagyományoknak megfelelően imádkozott a házasságra készülő fiatalokért. Körmenettel indult az ünnep az egyházközség képviselőivel, az egyházmegye papnövendékeivel, akik a megyés főpásztort kísérve, a plébániáról az ercsi kegytemplomhoz vonultak.

A szentmise elején Ercsi új plébánosa, Szeleczky Csaba atya köszöntötte a zsúfolásig megtelt templom ercsi hívei és az ünnep vendégei, köztük a település polgármestere nevében a főpásztort. Majd a megyés püspök megáldotta a megújult templomot.

A templom belső kiképzése, díszítése, az oldalfalak és mennyezeti freskók gróf Wimpffen Siegfried és családjának köszönhető, melyeket 1912-ben olasz mesterekkel készíttettek. Az elmúlt években kezdődött el a barokk kegytemplom felújítása. Teljes körű állagmegóvást végeztek, amely az egyházmegye által elnyert 670 millió forintos, ún. Kiemelt Beruházások Támogatásból valósult meg.

Régi hagyomány, hogy a Duna-parti, 1828-ban épült Nagyboldogasszony-kápolna közelében egy jó vizű, csodatevő forrás is fakadt, ahol a hajósok szerettek megpihenni. Ercsi így vált a hajósok kegyhelyévé. A forráshoz egy Mária-kegykép is tartozott, amelyet Mészáros Lukács, 32 éves ercsi jobbágy 1756-ban vásárolt gyógyulása feletti örömében. A kép a település 1767-ben épült templomába került. Ma ez a Nagyboldogasszony-templom egyik kegyképe.

A főpásztor beszédében megemlékezett Szent István király országfelajánlásáról a Boldogságos Szent Szűznek. Mint elmondta, Szent István óta a magyarok legnagyobb ünnepe lett Nagyboldogasszony napja. Szent királyunk, aki példamutató életet élt a hitben, a családi életben, az ország vezetésében, élete végén Mária segítségét kérte a magyarság megmentésére, a királyi utód nélkül marad országban. Így maradhatott meg a magyarság annyi vészterhes történelmi időszak után is. „A múltba kell néznünk és látni, hogy van értelme a küzdelemnek. Látni kell ma is, hogy vezetőink kiállnak az igazság mellett, igyekeznek országunkat megtartani, és egész Európát az igazsággal szembesíteni. Hogy amit Isten akart, az embert, akit férfinak és nőnek teremtett az üdvösségre, megvalósítsa az Ő tervét. És erről szól a mi alkotmányunk. …. Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt a keresztény Európa részévé tette hazánkat. Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, a szabadságért és függetlenségért küzdő őseinkre, hogy évszázadokon át védték Európát. … Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. … Felelősséget viselünk az utódokért, és a természeti erőforrásokainkat megőrizzük és védelmezzük. Hisszük, hogy nemzeti kultúránkkal gazdagon hozzájárulunk az Európai közösség sokszínűségéhez. … Együttműködésre törekszünk a világ minden nemzetével. Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság. Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki. Bízunk a közösen kialakított jövőben, a fiatal nemzedékekben. … Hisszük, hogy tehetségükkel, kitartásukkal és lelki erejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot. Ezek a szavak magasztosak, de erős hitről szólnak – hangsúlyozta a püspök, majd arról beszélt. sokféle nehézséggel, próbatétellel kell szembenézni ma a világban, mert a sokszor csábító gondolkodás nem az ember kiteljesedését szolgálja. Nem örömtelivé tesz, hanem boldogtalanná, nem megajándékozottá, hanem kifosztottá. „A jegyességet abban a szellemben kell megélni, amely gazdagít, amely Krisztus által örömöt ad, amely az erkölcsiséget erősíti, és amelyhez az erőt a Boldogságos Szűz Márián keresztül kapjuk. Jó, ha jegyesek és mindnyájan Máriához fordulunk, és kérjük őt egyéni életünkért, a gyermekekért, nemzetünk és országunk jövőéjéért és azért, hogy az örök hazában egykor majd együtt dicsőítsük Istent kegyelmeiért” – emelte ki a főpásztor.

A kegyhelynek új küldetést adott, amikor Spányi Antal megyés püspök a házasságra készülőket szólította meg. A szentmise végén a főpásztor imádkozott a házasságra készülő fiatalokért, és kérte a Szűzanya kegyelmi segítségét az egyházmegye területén élő minden jegyesre. Hogy legyen belőlük az első szent családhoz hasonló család, akik egymást hűségben és áldozatosan tudják szeretni.

A főpásztor szentmise után a Szent József mellékoltáron látható ercsi Mária-kegykép előtt imádkozott, mialatt a hívek elénekelték az Ercsi Mária-éneket.

Ercsi Máriája, fogd meg a kezünket,
Fiad bölcsőjéhez vezess el bennünket
Bízón. Reád vetjük könnyes szemeinket,
Ne nézd hűtlenségünk, csak szeretetünket
Ne hagyd el, ne hagyd el, ne hagyd el népünket

Őseink hitével járulunk elébed.
Védd meg a családunk, védd a kenyerünket.
Töröld le bűneink, töröld le könnyünket,
Tenger bajunk árját imáiddal szüntesd.
Fogadd el, fogadd el, fogadd el szívünket

Országunk és népünk, ím előtted hódol
Védd meg hát hazánkat jajtól és gonosztól,
Védd meg ifjúságunk téveteg utaktól.
Hogy már ne szenvedjen magyar a magyartól.
Ments meg már, ments meg már; ments a kárhozattól.

Íme hozzád futunk, kihez mennénk máshoz.
Mint ős Ercsi kegyhely, drága Szűzanyjához,
Ki áldó kezeid védelmére tárod.
Ne hagyjál el minket, ne a te országod.
Áldd meg már szép hazánk; áldd meg a világot.

Hatalmas Királyné, Ercsi Máriája
Eléd hozzuk szívünk; nézz jósággal rája.
Te, aki országunk ezer éve véded,
Segítsd boldogságra árva magyar néped.
Sugározz útjára égi fényességet.

Sose vágytunk jobban hű édesanyára,
Aki mindig kész vagy kánai csodára.
Síró könnyeinket békés mosolygásra,
Változtasd a tövist; égi koronára.
Émeld fel szívünket trónod magasába.

Segítsd, aki fáradt, megtörődött árva.
Bűnnel, bajjal küzdőt, jaj ne hagyd magára.
Halálunk óráján segítséged várva,
Vezessél bennünket Fiad országába.
Te édes, jóságos, kegyelmes, te drága.

Berta Kata
Videó: Somogyi Tamás és Berta Kata

Korábbi évek beszámolói: