Az érdi Marianum iskolások zarándoklata Bodajkra - beszámoló

2021. 10. 08. | | 2021. 10. 16.

 

 

Gyöngy vagy, azaz érték – A Marianum Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola és Gimnázium hagyományteremtő zarándoklata Bodajkra 

2021.10.08. – Magyarok Nagyasszonya ünnepén Bodajkra zarándokolt a Marianum Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola és Gimnázium. Az alsós és felsős évfolyamok, a gimnáziumi osztályok különböző útvonalakon elindulva, eltérő irányokból, gyalogosan érkeztek meg a Bodajki Segítő Szűzanya kegytemplomába és a zarándokudvarba, ahol Spányi Antal megyés püspök és Hajdu Ferenc helynök, iskolabiztos mutatott be szentmisét.

A diákok az út során rácsodálkozhattak a gyönyörű, őszbe boruló természetre, Isten teremtő gazdagságára. Emellett imádkoztak, elcsendesedtek az állomásokon. A 31. tanévüket kezdték idén a Marianumosok, és a 31. zarándoklata vezetett Bodajkra az iskolának. Hajdu Ferenc helynök, iskolabiztos elmondta, az intézmény indításától kezdve határozott szándéka volt, hogy minden évben két zarándoklatot tartanak. Az egyik zarándoklat – amíg „kicsik” voltak, az egész iskolát érintette, és a másik, – ahogy egyre „nagyobbak” lettek, – már csak a képviselőknek szólt. Az egyik zarándoklat az őszi Szent Kereszt Felmagasztalása ünnepére esett, a másik pedig Magyarok Nagyasszonyának az ünnepére, és ekkor elmentek az egyházmegye valamelyik zarándokhelyére. Voltak így Alsószentivánon, Makkosmárián, Máriaremetén, ami egykor ide tartozott. Többször voltak Vértessomlón és a legtöbbet Bodajkon. Mivel 600 tanulót kell elhelyezni a kegytemplomban, a 31. alkalommal a csodálatosan megújult bodajki kegyhelyre jöttek el, ahol szabadtéri szentmisét lehetett tartani. A Szűzanya örömmel fogadott bennünket – mondta Feri atya, hiszen napokkal ezelőtt hatalmas eső volt, ennek a nyomait megtapasztaltuk, de végig mosolygós, napsütéses időben érkeztünk ide, a Mindenkor Segítő Szűz Mária kegyhelyére.

Ezek a zarándoklatok mind a tanárokra, mind a gyerekekre hatással vannak. A zarándoklatot folyamatosan tanuljuk – vallja Feri atya. Hogyan lehet a fizikai távolság megtétele mellett a gyerekeket egy lelki távolság megtételére elvezetni. Tehát minden évben újabb és újabb módszereket próbálnak ki, újabb és újabb bevált gyakorlatokat ismételnek. Hiszen vannak, akik hatévesen, és vannak, akik 18 évesen zarándokolnak. Tehát ezt össze kell hozni, hogy a kicsi és nagy is kapjon az úttól valami számára értékeset. Nyilván teljesen különböző, a korosztályoknak megfelelő program kell. Például voltak, akik Fehérvárcsurgóról, mások a Csókakői várból indultak Bodajkra. Nyolcfajta útvonal volt, amit a tanároknak felkínáltak, és ők a gyerekek adottságainak megfelelően választották ki a megfelelő útvonalat és a megállókat, amelyek nem a test felüdülését, hanem sokkal inkább a lélek megmozgatását célozták meg. „Én az 5. osztályosokkal tettem meg ezt az utat, és lehetett érezni, hogy mennyire megérintette őket, mennyire vették, hogy ez más, mint egy osztálykirándulás, más, mint amikor elmennek egy Nemzeti Parkba. Itt valami egészen másról van szó. Elkészítették a saját kis zarándokkeresztjüket, imádkozva az Úristen felé fordulva, az Isten ajándékait és saját magukat is mint Isten alkotását felfedezve. Ez volt az idei év központi gondolata, hogy Gyöngy vagy, azaz érték vagy. A gyöngy, mint érték, nem magától terem, azt a kagylónak ki kell izzadnia. Ez egy fáradságos dolog. Hogy mi az, amiben én is az Úristen segítségét kérhetem? Ezt a kis elsősöktől kezdve egészen az érettségire készülőkig gyümölcsözően dolgozták fel a maguk módján.”

Spányi Antal püspök örömmel köszöntötte mind a 600 diákot és a pedagógusokat.  „Nagyon örülök annak, hogy Bodajk megújult kegyhelyét egyre többen keresik fel, és nemcsak az idősebbek, nemcsak családok együtt, hanem jönnek az egyházi iskolák növendékei is. A Szűzanya összefogja az egész egyházat palástja alá, és odaférünk mindannyian. Kérem Tőle, hogy minden diák tapasztalja meg ezt, hogy ezen az ősi kegyhelyen, ahol annyian imádkoztak, a kéréseket meghallgatta a Jóisten” – kezdte beszédét a főpásztor.

A püspök arra hívta fel a figyelmet, hogy nekünk, magyaroknak, Szent István királyunk felajánlása óta különösen is örvendeznünk kell Égi Édesanyánk közbenjárása miatt. „Hiszen az Úr Jézus rendelése szerint vagyunk mi mindnyájan a Szűzanyának a gyermekei, és mindnyájunknak a Szűzanya is Égi Édesanyja. Mária oltalmában, szeretetében kell élnünk. Adja az Úr, hogy ahogy a magyarok megtapasztalták ezer éven keresztül a Szűzanyának égi segítségét, mi is megtapasztaljuk ezt, és úgy éljük az életünket, hogy tudjuk: számíthatunk a Szűzanya anyai segítségére, mert egy anya mindig szeret, segít. És a Szűzanya a legeslegjobb édesanya.

Végül a főpásztor arra kérte a diákokat, neveljék rá szemüket és szívüket a jóra való nyitottságra és a napi örömök észrevételére. Hogy Isten mindig, mindenütt velük van, nem csak akkor, ha imádkoznak. „Fedezzük fel a természetben Isten gondviselő, atyai szeretetét, és ne feledkezzünk meg kötelességeink teljesítéséről a tanulás, és a Jóistennel való kapcsolatunk terén. Isten vezet, segít bennünket, támogat minket, szeretetével körülvesz. Adja a Jóisten mindnyájunknak, hogy az életünket tudjuk formálni, alakítani az Ő dicsőségére. A Szűzanya közbenjáró imádsága segítsen erre minket, kicsiket és nagyokat egyaránt.”

Berta Kata
Képek: Somogyi Tamás
Videó: Bágya Ferenc, Somogyi Tamás és Berta Kata

  

Kapcsolódó videóanyag

Képtár

© Székesfehérvári Egyházmegye

Impresszum | E-mail

Híreink | Média | Adattár | Gyűjteményeink | Történelmünk