Főoldal > Híreink > A koronázási ékszerek másolatai kiállítás megnyitója

A koronázási ékszerek másolatai kiállítás megnyitója - beszámoló

2022. 03. 04. |

| 2022. 03. 06.

A magyar koronázási ékszerek másolatai Bodajkon, a 300 éves kegyhelyen

2022.03.04. – A Bodajki Mindenkor Segítő Szűz Mária-kegyhely kiállítóterében 2 hónapig megtekinthetők a magyar koronázási ékszerek másolatai. A korona, a jogar, az országalma és a kard, a keceli Pintér család magántulajdona, amelyet a 2000-ben Szent II. János Pál pápa is megáldott. Azok a szakemberek készítették el, akik az eredeti koronát is restaurálták.

A koronázási ékszerek másolatai kiállítás megnyitóján Mórocz Tamás plébános köszöntötte Spányi Antal megyés püspököt, a megjelent közéleti vezetőket, intézményvezetőket, az adományozó Pintér családot, az előadókat és mindazokat, akik hozzájárultak a kiállítás létrejöttéhez. A plébános a Bodajkon járt Mindszenty József hercegprímás és Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök gondolatait idézte a kegyhelyről, amely – mint mondta – az ország egyik legősibb és egyik legjelentősebb kegyhelyévé tudott fejlődni.

„Megnyitjuk a kiállítást az iskolásoknak, a zarándokoknak, akik szeretnék a magyar érzelmüket, a nemzeti hovatartozásukat, keresztény öntudatukat is megerősíteni. Mert a korona jelenléte ezt mélyíti el számunkra azon a kegyhelyen, amelyen a mai napig az egyház élő hagyománya, hogy Szent István és családja volt az első zarándoka.” A plébános azt is elmondta, Spányi Antal püspök jóvoltából a kegyoltár megáldásakor a szent király ereklyéjével gazdagodott a kegyhely, amely nemcsak kultikus értéke a templomnak, hanem kegyelmi eszköz is. „Hisszük, hogy a korona sem véletlenül került erre a helyre, amely a magyarságnak nemcsak egyfajta lelki bölcsője, és reméljük, hogy egyfajta lelki központja is lesz.”

Kókány András, a kiállítás főszervezője, a keceli Pintér család barátja köszönetet mondott az adományozónak, hogy nemcsak egy technológiai bravúrt hoztak létre, hanem azon túl a magyar egységet, az egész nemzetközösséget akarták szolgálni. A Pintér család a tulajdonosa ugyanis a műtárgyaknak, mivel annak idején Pintér József, a Pintér Művek alapító-tulajdonosa volt az, aki finanszírozta az USA-ból Magyarországra visszaérkező Szent Korona restaurálását, illetve az ahhoz vezető évtizedeket felölelő kutatást. „A korona a nemzeti összetartozás jelképe volt mindig is, ezért nagy jelentőségűek ezek a pillanatok, amikor a nagyközönség elé tárjuk őket” – hangsúlyozta a szervező.

Mózessy Gergely, a Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár igazgatója a Bodajki kegyhely jelentőségéről szóló előadásában a kegyhely török utáni újjáéledéséről beszélt. Ez a kapucinus rendnek volt köszönhető, amely móri kolostorának vonzáskörzetében építette ki itt a szükséges lelki és fizikai infrastruktúrát. „Egyáltalán nem volt ritka, hogy egy anyakolostortól némi távolságban éledt fel egy kegyhely – gondoljunk Siklós és Máriagyűd; Nagykanizsa és Homokkomárom kapcsolatára. Bodajk azonban időben annyira korai e sorban, hogy talán mintául is szolgálhatott másoknak. Hiszen ide már 1698-ban (esetleg 1699-ben) vezettek nagy zarándoklatot.”

A történész a kegyhely integrációs szerepéről is beszélt, mivel az egykori hódoltsági területen a túlélő magyar népesség csekély volt, a betelepítések során az új lakosok zömmel német nyelvterületről érkeztek. „A különböző eredetű, de egy felekezetű csoportok számára Bodajk közös kincs lett: volt egy Árpád-kori – főként magyarok szívét melengető – eredetlegenda; ami mellé a passaui Mariahilf kegyképének másolata körül kiépülő kultusz – egy „modern”, főleg a németajkú híveket megszólító vallásgyakorlati forma társult. A közös vallás a nemzet egységesülésének, békés egymás mellett élésének eszközévé is lett századokon át.”

A kegyhelyek látogatottsága a 19. század utolsó éveiben már túlmutatott annak szigorúan vett hitéleti jelentőségén – tudtuk meg az előadásból, amikor a liberális kormányzat az egyházat mélyen sértő jogalkotásba kezdett. Szentiványi Károly, a korszak bodajki plébánosa később úgy emlékezett vissza, hogy ekkoriban „a búcsújáró napokon tíz- és tízezrével” keresték fel a hívek a kegyhelyet. Később, egyfelől a háború kiszolgáltatottsága, másfelől a szerviták által gondozásba vett Csatka fellendülése arra motiválta az egyházmegyét, hogy Bodajkba invesztáljon. „Shvoy Lajos püspök előrelátó ember volt. Talán sejtette, mi következik a háború után – és a megváltozó társadalmi közegben a híveknek biztosabb alapot és fogódzókat akart nyújtani.

Hasonlóképp gondolkozott Mindszenty József is, aki 1944 júniusában, három hónappal veszprémi püspöki kinevezése után már felkereste az – egyházmegyéjén kívül eső – Bodajkot. A két püspök 1945-ben együtt raboskodott a nyilasok kezén Sopronban, és megosztották egymással lelkipásztori elgondolásaikat. Talán itt gyökeredzik az esztergomi érsekké emelkedő Mindszenty József által 1947-ben meghirdetett Boldogasszony Év gondolata is – ami (hosszú ideig) az utolsó nagy, megerősítő hitéleti tömegrendezvényeket eredményezte. 1948 augusztusában már nem volt például Szent Jobb körmenet – de szeptemberben, a bodajki búcsún, a Boldogasszony Évének egyik utolsó megmozdulásán a lekicsinylő állami számadatok szerint is legalább 20.000; egyházi források szerint 28-30.000 zarándok vett részt.”

A történész előadását követően Woth Imre, a Magyar Királyi Koronaőrök Egyesületének elnöke beszélt a koronázási ékszerek jelentőségéről. Mitől lett szent a korona, és mit jelképeznek a beavató korona ábrázolásai. „A Szent Korona Európa egyik legrégebbi, de mindenképpen a legtovább használt hatalmi jelvénye. Ez önmagában elég ok a büszkeségre. Európában egyedül viseli a szent jelzőt, már 1256-ban ezzel a szóval illették. A korona szentsége onnan is ered, hogy II. Szilveszter pápa isteni kinyilatkoztatás eredményeképpen adományozta ezt a magyaroknak. Ugyanakkor a „sacra corona regni Hungariae" szerkezet nem pusztán a korona szentségére utal, hanem annak hatalmára is, arra, hogy a korona önmagában testesíti meg az ország teljességét. A Szent Korona III. András esküszövegében bukkan fel önálló jogi személyiségként: a király esküt tett arra, hogy az országa jogait és a korona méltóságát sértetlenül fenn fogja tartani. A királyi hatalmat a Szent Korona ruházta magára az uralkodóra, így a királyok hatalma a Szent Koronától ered. Ezért volt olyan nagyon fontos, hogy az uralkodót a Szent Koronával koronázzák meg. Ennek hiányában a hatalma ingatag és megkérdőjelezhető volt.”

A koronaőr arról is beszélt, hogy a művelődési miniszter 1983-ban két alkalommal adott engedélyt az eredeti korona szerkezeti vizsgálatára, ennek köszönhetően készült el a kiállított pontos másolat. A kiállított korona, jogar és országalma nem az Amerikából visszatért korona másolata, hanem annak a koronának a rekonstrukciója, amellyel Szent Istvánt koronázták meg. Az eredeti és a kiállított korona közötti különbség egy zománc kép, amely elveszett az eredetiről. A képen Mária és a két arkangyal látható, a kiállított darabon megtekinthető. A kiállított korona érdekessége, hogy ugyanolyan kézműves munkával és szerszámokkal készült, mint az eredeti; a jogarral és országalmával együtt.

A megnyitón Pintér Csaba, az ékszerek tulajdonosa olyan szimbólumnak nevezte a koronát, amely minden magyar szívé, az egész magyar nemzeté. Majd Törő Gábor országgyűlési képviselő Bodajknak a közelmúltban történt megújulásáról emelte ki, amelynek jelentősége túlnő a település határain. Ahogy a kiállításban bemutatott tárgyak is egy olyan kultúrát jelenítenek meg, amely az egész magyarságé.

„Aki hittel jön ide, az tudja, hogy Bodajkon egy szent földre érkezik, mert megszentelte ezer évnél több imádság, és megszentelték szentjeink, akik idejöttek imádkozni, és megszentelte a hívek mai buzgósága” – kezdte gondolatait Spányi Antal püspök. „Mindig megható megérkezni Bodajkra és rátekinteni Máriára, megható a Parlamentben a koronázási ékszerek előtt állni, de így van ez a másolatok előtt is. Mert arra gondolhatunk, ezeket szentek viselték, és az egyház imádsága is megszentelte, amikor az uralkodók fejére helyezték. Szent, mert kegyelmet közvetített. Meghatódunk előtte, mert gyökeret jelent, az összetartozás erejét. Mert ez a korona fog bennünket össze, és fogott össze a múltban is, és ez a korona kell hogy megtartson a jövőben is.

Ez a korona nemcsak múltunk egy darabja, hanem hozzá- tartozik a jelenünkhöz. Feladatot ad, célt tűz ki elénk, utat mutat, amelyen elindultak őseink Szent Istvántól kezdve, és amelyen nekünk is haladnunk kell. Mert ők Krisztus nyomában jártak, és nekünk is ezt az utat kell járni. Ez a korona ezer éven keresztül megőrzött bennünket, sok végpusztulást vizionáló tragédiában, de mégis csak itt vagyunk. Hogy itt legyünk és éljünk majd ezután is, ahhoz méltónak kell lennünk az ősökhöz, a keresztény kultúra és hagyomány nyomán kell élnünk és dolgoznunk az emberiség megújításán” – hangzott el a főpásztor beszédében.

A Bodajki Mindenkor Segítő Szűz Mária-kegyhely kiállítóterében 2 hónapig, minden szombaton délután 5 órától – a kegytemplomból indulva – lesz lehetőség vezetéssel megtekinteni a koronázási ékszereket. A kegyhely foglalási oldalán (www.bodajkizarandoklat.hu) keresztül is be lehet jelentkezni a választható időpontokon. (A rendház menüpont alatt lehet a koronamegtekintést választani.) Szeretettel várják az iskolásokat, diákokat, egyesületeket, minden érdeklődőt, akiknek vezetéssel egybekötve mutatják meg a csodálatos ékszereket.