Legyetek Jézus Krisztus hű és bátor katonái – Szent Sír lovagok avatása Székesfehérváron
2022.10.08. – A Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend Magyarországi Helytartósága a rendszerváltozás utáni újjáalakulása óta immár 19. alkalommal tartott invesztitúrát, vagyis lovagavatást, ezúttal a székesfehérvári Szent István király székesegyházban. A lovagokat Exc. Spányi Antal székesfehérvári püspök, a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend csillagkeresztes főtisztje avatta.
A szertartás elején az egyházi méltóságok, a lovagok, dámák és avatandók méltóságteljes és ünnepi bevonulásával hozták be a templomba a rend jelképeit: a sarkantyúkat és a kardot a lovagi díszpárnákon. A székesegyházban Jungbert Béla, a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend Magyarországi helytartója köszöntötte a főcelebráns Spányi Antal püspököt; Varga Lajos váci segédpüspököt, a koncelebráló papokat, – Msgr. Joachim Schroedel, Rev. Depaula Flavio Silvio, Rev. Sztankó Attila, Ugrits Tamás és Dózsa István atyákat, – valamint a rendi tagokat, a jelölteket és az egész ünneplő közösséget. „Hálás szívvel köszönjük meg az Úrnak a kegyelmet, hogy ebben a kihívásokkal teli időben is itt lehetünk a történelmi Magyarország szakrális központjában, és együtt imádkozhatunk lovagrendi közösségünkért, rendünk új tagjaiért, családjainkért, nemzetünkért, a kereszténységért és az egész teremtett világért. 1000 éves lovagrendünk tradíciója arra hív minket, hogy a jelen korszak eszközeivel immár nem másképp harcolva, hanem karitatív eszközökkel és imával segítsük elő a szentföldi keresztény közösségek fennmaradását. Abban a reményben tesszük ezt, hogy a kényszerű elvándorlás és konfliktusok ellenére sem válhat a Szentföld szabadtéri skanzenné a keresztények számára. Mi elsősorban nem a szent helyeket védjük, hanem a Jézus Krisztus földi élete, halála és feltámadása óta az ezen a földön élő testvéri, keresztény közösségeket támogatjuk. Lovagrendünk nem öncélúan működik, hanem szervesen beépül egyházunk kétezer éves történetébe és szolgálatába” – hangzott el a helytartó beszédében.
Az avatási szertartás elején Érszegi Márk Aurél titkár felolvasta az avatandók kinevezési okiratát, amelyet Fernando Filoni, a Szent Római Egyház püspökbíborosa, a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend nagymestere adott ki. Ezzel a jelöltek: Bassola Bálint, Depaula Flavio Silvio, Gonda Péter Pál, Kveck Péter, Páva Péter, Simon Mária, Tarcsay Péter és Zoljánszki László méltóvá váltak a lovagrend jelvényeinek viselésére. Az okirat alapján a lovagok a továbbiakban „Krisztus Jézus földi hazája érdekében kívánnak fáradozni”. Ez a rendtagok saját áldozatvállalásán alapuló anyagi segítségét is jelenti, amely elsősorban a Jeruzsálemi Latin Patriarchátus intézményes működésének pénzügyi támogatására irányul, beleértve a lelkipásztori munkát, a papnevelést, plébániák, iskolák fenntartását és létesítését. A rend jelenlegi fontos törekvése a vallásközi párbeszéd előmozdítása is, konkrét együttműködés az iszlám és a zsidó vallás intézményeivel. A lovagavatás szertartásában ez a szellemi-lelki küldetés is megjelenik: „Véssétek jól emlékezetetekbe, hogy Isten országát nem karddal, hanem hittel és szeretettel lehet meghódítani.”
Spányi Antal püspök az ünnepélyes szertartáson először imádkozott a jelöltekért, majd bemutatta a lovagi szolgálat jelképét, a sarkantyút. A szertartáson megérintette a jelöltek vállát a karddal, és ezzel Szent Sír lovaggá avatta őket. Az új lovagok, a dáma és a felavatott pap átvette Jézus Krisztus keresztjét, és felvették az előkészített fehér, illetve fekete köpenyt, amellyel befogadást nyertek a rendbe.
A szertartás folytatásaként a Szent Sír Lovagok himnusza után kezdődött el az ünnepi szentmise, Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya, Magyarország Pátrónája tiszteletére. Spányi Antal püspök szentbeszédében az ezeréves rend múltjára visszatekintve szólt a Szűzanya oltalmazó szerepéről a keresztes hadjáratokban és a harcok fehérvári vonatkozásairól. „Ezeknek a harcoknak egy megható jelét őrizzük itt a székesegyházban, amely kötődik a keresztes hadakhoz. A templom felújításához régészeti feltárásra volt szükség, és a befejezés előtti napokban különös dolgot találtak. Egy limoges-i korpuszt, amelyet nagy valószínűséggel a Magyarországon átvonuló keresztes hadak hoztak ide. … Ez a korpusz összeköt engem az egykori keresztes lovagokkal, a több mint 800 évvel ezelőtti történésekkel” – mondta a főpásztor, majd beszélt egy másik, ugyancsak a székesegyházban őrzött keresztről, amely Irakból érkezett, alaposan megrongálva, korpusz nélkül. Ez egy katolikus templomból származik, amelyet az ISIS katonái meggyaláztak, oltárait szétverték. „Egy másik világról szól ez a kereszt, olyanról, amelyben ellenséget látnak Krisztus keresztjében és a Krisztus-követőkben. És ebben a világban itt vagyunk mi, akik felöltöttük magunkra a keresztet éppúgy, mint évszázadokkal ezelőtt tették ezt a keresztes vitézek. Ők elindultak, elhagyva otthont, hazát, családot, készen arra, hogy akár életükkel védelmezzék a zarándokokat, biztosítsák azon a földön, amelyen Krisztus élt, a keresztények életét, a szent helyek látogatását és a keresztény kultusz folytonosságát.”
A főpásztor szentbeszédében a lovagrend mai hivatását összefoglalva hangsúlyozta: „A rajtunk lévő kereszt hív, hogy ott, ahol vagyunk, tegyünk tanúságot kereszténységünkről, Krisztusról. Arról az Anyaszentegyházról, amelynek tagjai vagyunk és amelyet sokan és sokfelől támadnak. Ez tiszta látásmódot, világos értékrendet, az Egyház tanításával való belső azonosulást kíván tőlünk, amelyben nincs megalkuvás…. A keresztény ember fontos küldetése, hogy élete imádságos élet legyen. Nem elégséges, hogy néha egy-egy fohásszal az Isten felé fordulunk, részt veszünk egy vasárnapi szentmisén, hanem kell, mint a Szent Sír Lovagrend tagjai, a sajátos imádságainkat is elvégezzük, és bekapcsolódva rendünk lelkiségébe, képesek legyünk azt tenni, amelyek hozzátartoznak közösségi életünkhöz.”
Az imádsággal a legtöbbet tesszük a másikért – mondta végül a püspök. „Ezért imádkozunk másokért, egyházért, az üldözött keresztényekért, a Szentföldön, a Palesztinában élő a keresztényekért. Fontos az imádság, amely erőt ad, támogat, kegyelmeket eszközöl ki, amely nyomán a Szentföldön ma is lehet kereszténység, vannak keresztény intézmények, hőslelkű hívők, akik vállalták az üldöztetést, és ott vannak, kitartanak szülőföldjükön, hitüket megvallva élik az életüket. A Szent Sír Lovagrend tagjainak ez a sajátos küldetése is, hogy különös felelősséggel legyenek a Szentföldön élő keresztények iránt, őket erősítsék és segítsék” – fejezte be beszédét a főpásztor.
Az Eucharisztia liturgiája után a világi szertartásmester vezetésével a lovagok elimádkozták a rendi imát. A szentmise Kveck Péter és Tarcsay Péter újonnan avatott lovagok köszönő szavaival zárult.
Magyarok Nagyasszonya ünnepén Spányi Antal püspök Máriához, a Rend Nagyasszonyához, Palesztina védőasszonyához fohászkodott, hogy segítse a Szent Sír Lovagrend tagjait küldetésük teljesítésében, hogy tanúságtételük, imádságuk és életük példája által megújulhasson a magyar társadalom is erkölcseiben és hitében.
Berta Kata
Fényképeket készítette: Molnár Artúr
Videó: Székesfehérvári Egyházmegyei Stúdió
| H | K | Sz | Cs | P | Sz | V |
| 1 | 2 | 3 | ||||
| 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 |
| 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 |
| 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 |
| 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 |
© Székesfehérvári Egyházmegye
Impresszum | Püspökség Hivatal e-mail | Honlapreferens e-mail
Híreink | Média | Adattár | Gyűjteményeink | Történelmünk