Székesfehérváron a Barátok templomában délelőtt az espereskerület Karitász lelkinapot tartott.
Az összejövetelt Bódai József esperes plébános atya nyitotta meg. Köszöntőjében a feltámadt Krisztus szavait idézte elénk, amikor megkérdezte Pétertől: „Simon, Jóna fia, szeretsz-e engem?” És Péter válaszolt: Szeretlek. Jézus nem véletlenül tette hozzá, hogy „Legeltesd juhaimat.” Ezzel mintegy nyomatékot akart adni annak, hogy a szeretet nem lehet pusztán egy szó, nem csak beszélnünk kell róla, hanem elkötelezett jelenlétünkkel, tetteinkkel, életünkkel kell tanúságot tenni nap nap után Isten végtelen szeretetéről.
A köszöntő után Zatykó László ferences atya tartott elmélkedést. Tanítását a 119. zsoltárunk köré építette, egy gondolatban összefogva azt: Ó Uram, adj értelmet, hogyan éljek. Kirkegaard szavait idézte: „Hiszek, tehát vagyok.” A hitből élet fakad, amely kiárad, amely nem tud nem jót tenni. És ez az élet maga az áldás. Azokat találjuk majdan Isten jobbján, akik ma is Jézus szavát hallják egy-egy kérésben: „Éhes voltam és ennem adtatok…”
Hangsúlyozta: a kereszténység elsősorban találkozás. Találkozás azzal, aki úgy mutatkozik be, hogy Ő a Szeretet, azzal, aki úgy szerette a világot, hogy egyszülött fiát adta érte, és találkozás a másik emberrel Isten szeretetében. Így jutott el elmélkedésében a szolgálathoz, és tette fel a kérdést mindnyájunknak, amelyre a választ ki-ki a lelke mélyén, csendben adhatta meg: milyennek kell lennem ahhoz, hogy tanulni tudjak, hogyan kövessem Jézust, aki azt mondta: „Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik fáradtak vagytok, kicsinyek vagytok.” Az atya egyszerű személye, vidám, tiszta embersége és szavai mindannyiunkat megérintettek.
Az elmélkedést az espereskerület Karitász csoportjainak rövid bemutatkozása követte. A találkozóra mintegy 170 hívő, 30 csoport jött el, köztük igen fiatal, csak néhány hete, hónapja alakult csoportok, és több éves múlttal rendelkező csoportok is. A több éve működő csoportok képviselői bemutatták önmagukat, tevékenységüket néhány mondatban, és tanúságot tettek arról, hogy ezt az embert próbáló munkát hogyan lehet a hit és alázat mellett sok-sok türelemmel és derűvel folytatni hosszú éveken keresztül. A bemutatkozást követően az Egyházmegyei Karitász vezetője, Nagy Lajosné, Krisztina osztotta meg velünk gondolatait a szolgáló szeretetről.
A lelkinapot megtisztelte személyével Spányi Antal megyés püspök atya, aki a jelenlévő atyákkal együtt szentmisét mutatott be a nap záró eseményeként. A szentmise és a lelkinap zenei szolgálatát a Filotea együttes végezte, köszönjük a fiatalok áldozatát. A püspök atya beszédében elmondta, hogy bár létezik ma szociális háló, amely valahogyan, de nem jól működik. Vannak fizetett szociális munkások, és biztosan sokan vannak köztük, akik szívvel-lélekkel végzik munkájukat, de ha nem így teszik, ha szeretet nélkül végzik, csak a másik életének fenntartására korlátozódik a tevékenységük. Ugyanakkor a keresztény szeretet: magunkat, az időnket is adni a másiknak, felé legyen érzékeny a szívünk, felé nyissuk meg a fülünket. Csak igaz szeretettel lehet ezt a munkát végezni, amelyhez az energiát Krisztus szeretetéből nyerjük, a hitből, amelyet Istentől kaptunk, és amely lobogó fény az életünkben.
Ez a nap jó alkalom volt arra, hogy az egyházközségek Karitász csoportjai egymásra találjanak, egymástól tanuljanak, együtt töltekezve adjanak hálát a püspöki szentmisében a nap lelki kegyelmeiért. Tettük ezt abban a reményben, hogy ez az esemény lehet egyben egy út kezdete is a közös szolgálatban. Keressük egymást!
Kissné Dajka Ilona
az agárdi Karitász csoport képviselője
© Székesfehérvári Egyházmegye
Impresszum | Püspökség Hivatal e-mail | Honlapreferens e-mail
Híreink | Média | Adattár | Gyűjteményeink | Történelmünk