Krisztus keresztje reményünk jele - Úrnapja Székesfehérváron - beszámoló

2020. 06. 13. | | 2020. 06. 14.

 

 

Kivilágított kereszt hirdeti Isten dicsőségét a Prohászka-templom kupoláján – Úrnapja Székesfehérváron

2020.06.13. – Ünnepi körmenettel adtak hálát Úrnapján a fehérvári hívek a hit kegyelméért a járványidőszakban, és tettek tanúságot az Eucharisztiáról, Jézus valóságos jelenlétéről az Oltáriszentségben. Spányi Antal megyés püspök a város papságával tartott ünnepi szentmise után megáldotta a Prohászka-templom kivilágított kupolakeresztjét.

Tóth Tamás plébános személyes hangú köszöntőjében arról beszélt, Isten mindig közel akar kerülni hozzánk, ezt éljük meg az Úrnapi ünneplésben is. „Lelkünkben örömmel jöttünk össze, hogy már-már megszabadulunk a fenyegető veszélytől. Bár be kell tartanunk felelősen az óvintézkedéseket még, de szívünkben már ott van a húsvét öröme, a föltámadt Krisztus szemlélése. Annak a végtelen szeretetnek az öröme, amit Isten ad nekünk, amikor Krisztust a kenyérben és borban odaajándékozza nekünk. Legyen öröm a szívünkben, mert bármilyen sötétség is szakad ránk, bármilyen súlyos fenyegetettséget is kell megélnünk, Krisztus keresztje mindig utat mutat, mindig fénylő jel előttünk. Ebben a jelben mindig győzni fogunk! – hangsúlyozta a szentmise elején a főpásztor.

A megyés püspök arról is beszélt, amikor az ember bajban van, akkor csalhatatlan biztonsággal megtalálja a jó utat az Istenhez. A nehézségben, a szorongattatásban, a keresztek viselésének alkalmával tudja, hogy kihez kell fohászkodni. Aztán amikor Isten megsegíti, elfelejti, kinek köszönheti a jót, és magának tulajdonít mindent. Úgy gondolja, Ő az ura saját életének. „Ne legyünk ilyen keresztények, hanem figyeljünk Szent II. János Pál pápára, aki a Boldogságos Szűz Máriának is nagy tisztelője volt. Megajándékozta az egyházat a régi hagyományos örvendetes, fájdalmas, dicsőséges rózsafüzéren túl egy negyedikkel is, amelyet világosság rózsafüzérnek nevezünk. Ennek a titkai közül az utolsó így szól: aki az Eucharisztiában nekünk adta önmagát. Ha a Szentatya nyomán elmélyedünk az evangéliumokban, és figyelmesen tanulmányozzuk az egyház tanítását, azt kell látnunk, hogy az egész üdvösségtörténet és a teljes kinyilatkoztatás valójában arról szól, hogy az Isten nekünk adja önmagát” – fogalmazott a főpásztor, majd hozzátette: – Jézus kész volt mindenkinek mindenévé válni, mindenkinek odaadni magát, mindenki bűnét magára venni, mindenki számára megnyitni a megváltás útját. Az utolsó vacsorán megmutatta örökre köztünk maradó titokzatos ajándékát; nekünk adta a kenyeret, az Eucharisztiát.

Spányi Antal püspök végül arra hívta fel a figyelmet: szükségünk van arra, hogy szívünkben és lelkünkben hordozzuk Krisztus szavait, hogy azok gondolatainkat átjárják, és hordozva azokat, tanúskodjunk Őróla. Így erőt kapunk, hogy felül tudunk emelkedni emberi gyengeségeinken, és hitben élő, Krisztusról tanúskodó emberekké váljunk.

Az ünnepi szentmise után került sor Székesfehérvár egyházközségeinek közös úrnapi körmenetére. A plébániák a Prohászka-templom körül, a négy égtáj felé oltárokat állítottak, amelyet a megyés főpásztor vezetésével imádságos körmenetben jártak végig a hívek. A virágokkal díszített ideiglenes oltároknál rövid szertartást végeztek evangélium olvasásával, énekléssel és áldással.

A körmenet végén Spányi Antal püspök megáldotta a templom keresztjét, amelyet ünnepélyesen kivilágítottak. A kupolakereszt ezentúl minden éjjel fénylik majd. A felgyulladt fény hirdeti Fehérvár lakóinak, hogy jelen helyzetünkben és minden időben Krisztus keresztje a reményünk jele. Végül az ünneplők visszatértek a templomba, imádsággal hódoltak az Oltáriszentség előtt, majd püspöki áldásban részesültek.

Az eseményen részt vett Dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere, valamint Mészáros Attila és Róth Péter alpolgármesterek is.

Berta Kata
Fényképeket készítette dr. Berta Gábor

 

Kapcsolódó videóanyag

Képtár

 


 

 



 


 




 

 

 

© Székesfehérvári Egyházmegye

Impresszum | E-mail

Híreink | Média | Adattár | Gyűjteményeink | Történelmünk