Kiállítás megnyitó - Szekeres Erzsébet - beszámoló

2024. 04. 05. | | 2024. 04. 09.

Megnyílt Szekeres Erzsébet: Virágba boruló örökségünk - tisztelet Csapody Vera emlékének című kiállítása Székesfehérváron

2024.04.05. - Székesfehérváron a Szent Korona Galéria kiállítóterében megnyílt Szekeres Erzsébet Magyar Örökség, Pro Cultura Christina-díjas textilművész tárlata, a Virágba Boruló Örökségünk. A kiállítás egyben tisztelgés Csapody Vera botanikus emléke előtt is. A megnyitó ünnepségen Spányi Antal püspök mondott köszöntőt, majd Dávid Zsuzsa színházrendező olvasta fel Kovács Gergelyné kultúrtörténész méltatását, aki nem tudott részt venni a kivételes eseményen.

Szekeres Erszébet textilművészről a megyés püspök úgy nyilatkozott: alkotásaival bennünket gazdagít, szívünket gyógyítja, miközben a világ megsebez bennünket, nem felemel, hanem lenyom minket. A főpásztor megemlékezett a székesfehérvári polgárok által nagyra becsült és szeretve tisztelt Kallós Zoltán emlékére készült Szekeres Erzsébet kiállítást, amelyben egy igaz magyar ember emlékét idézte és az általa a magyar lélek csodálatos gazdagságából összegyűjtött kincsei által ihletett alkotásokkal gazdagodhattunk. „Egy furcsa, értéket és önazonosságát pusztító világban két jó magyar lélek igaz nemzeti értéket tudott felmutatni, tudott mindnyájunkat, akik fogékonyságunkat még őrizzük, gazdagítani. Gyökereinket ismertük fel akkor is a lélekből fakadó szépségben, mely az ember életét széppé és gazdaggá teheti. Segített megértenünk, kik is vagyunk. Segített megtanulnunk, mi a dolgunk. Segített megmaradni, segített a feladatunk felismerésében és annak vállalásában.”

A megyés püspök azzal folytatta: minden igaz alkotásnak, mélyből jövő ajándéknak küldetése: gazdagsággá válni, másokat teljesség felé segíteni, a kiteljesedést szolgálni, kinccsé válni. Ezek a kincsek lelhetők fel Szekeres Erzsébet jóra és szépre, igazra és hitre, magyarságra és emberségre fogékony lelkében, és lelkéből fakadó gyönyörűséges alkotásaiban. Nem csak valami szépet alkot, hanem megformál, megjelenít valamit, ami a magyar léleké, ami a miénk, ami ott kell, hogy visszhangozzék minden magyar szívben, melyet még nem uniformalizált a modern világ egyhangúvá silányítva deformált életünket. „Gazdagítani akar, mert ez a célja, értelme művészetének. Alkotásai gyönyörködtetnek és tanítanak. Ma ezen a kiállításon új csodákkal találkozhatunk, új szépségek gyógyítják szemünk látását, szívünk sok hazugságtól sebzettségét. Találkozunk a Teremtő Istennel, aki csodálatos gazdagsággal, a teremtmények szinte végtelen sokféleségével hintette tele az embernek ajándékba készített világot. Ezek között lépten nyomon ott látjuk a növényeket, melyeket szívesen viszünk otthonunkba, hogy díszítse lakásunkat, és felelősséggel védjük, őrizzük őket a természetben. Igaz a régi mondás: az a jó bolond, aki, ha van egy szelet kenyere, azt ketté töri és a felét elcseréli egy szál virágra, mert a szívének is kell, a szívnek is szüksége van a szépre, mint táplálékra. Találkozunk Csapody Vera kivételes lelkével, aki Istentől kapott tehetségével tudta az Isten teremtményeit lerajzolni, hogy azon minden ismertető jegy felismerhető, és ezáltal megtanulható, akinek lelkében ott volt, mint az Úrtól kapott ajándék a természet szépségének látása, annak minden gazdagsága. Hányan az általa rajzolt képeken keresztül igyekeztek egy-egy növény mivoltát meghatározni. Ezek a formák, a teremtett szépség jelen van az egész életünkben. Ott vannak rajzainkban, használati tárgyainkat díszítik, látjuk ezeket a református templomok festett díszítéseiben, a fejfák emlékezésre hívó motívumaiban… Szekeres Erzsébet e mai kiállítása az Istentől teremtett szépséges növényeken keresztül örvendeztet meg bennünket, hiszen szerinte az igazi művészet feladata, hogy mosolyt fakasszon az arcokra, hogy derűt hozzon az életbe! Hogy felemeljen, hogy megtanítson látni, hogy gyógyítsa az életben kapott sebeket, hogy szépséggel és reménységgel töltse meg szívünket-lelkünket.” – fejezte be beszédét a főpásztor és áldást kért Szekeres Erzsébetre, aki, mint mondta: a teljes és harmonikus életre tanít bennünket. Melyben Isten terve szerint, a szépséget őrizve és a világot, az embert szeretve élhetünk.

Dávid Zsuzsa színházrendező tolmácsolásában hallhattuk Kovács Gergelyné kultúrtörténész gondolatait. A rendezőnő azt is elmondta, mai világunkban nagyon fontos a szépség. „Ha nézzük Erzsébet munkáit bármi, ami a keze alól kikerül, akkor azt kell mondanunk, hogy egyszerűen szép. És jobban érezzük magunkat, ebben a háborús, önpusztító világban, amiben élünk, ahol halomra gyilkolják egymást az emberek. Ha ránézük egy virágra, ami nő, virágzik, magvakat, termést hoz, elhinti magjait és a következő évben új növényt terem, teljesíti élethivatását, - akkor örül a szívünk. Erzsébet virágai kivisznek a természetbe, ahol szemlélve akár a tél utáni első virágokat, új életet fakasztanak bennünk.”

Szekeres Erzsébet textilművész munkájának fő forrása a magyar népművészet, különösen a magyar népballada, népdal és a népmese világa. Ezúttal azonban Csapody Vera botanikus munkássága előtt tisztelegnek a művésznő alkotásai. Szekeres Erzsébet ugyanis okleveles mezőgazdasági mérnök volt, aki a botanikusnő tudását is felhasználva foglalkozott gyógynövényekkel. „A legtöbb alkotást az elmúlt 3 évben készítettem, súlyos betegségem alatt. A fájdalmat tulajdonképpen a virágok festésével próbáltam enyhíteni. Mindenkinek azt tudom mondani, hogy a kétkezi munka és az agy fényesítésénél fontosabb nincs. Nemcsak olvasni kell, hanem meg kell látnunk a környezetünket, amerre járunk. Nézzünk a lábunk alá, mert az a kicsiny kis zuzmó és moha, az is valami csoda, Isten csodája. Ezekre vigyáznunk kell és őriznünk akkor, amikor Földünket az emberiség folyamatosan károsítja. Mert ezek növények tulajdonképpen olyanok, mint a Teremtőnk mosolya.” – hangzott el a művésznőtől a megnyitón.

A Virágba boruló örökségünk tárlaton láthatók a 2001 és 2005 között csomózott szőnyegek, amelyeket apai nagyanyja tiszteletére készített a művésznő a Kertem virágai sorozatban. Elhozta a Pipacsot, a Gyöngyvirágot, a Kankalint, a Nefelejcset és a Pünkösdi rózsát. Emellett 8 szövött gobelint is láthatunk, amelyek szintén az elmúlt 3 évben készültek a gyógynövényekkel együtt. A varrott textíliák is megjelennek a tárlaton, ahol az élet virága, a búzavirág életfája, mellett sok-sok akvarell kép mutatja be a gyógynövények, fűszernövények, kertek és vadvirágok csodáit.

A megnyitón Berki Lilla népdalénekes, népiének tanár és Varró János népzenész a Béres József által kiadott Szép magyar ének daloskönyvéből adtak elő. Virágokról szóló műsorukkal emelték a tárlat művészi élményét.

A hangulatos, szép tárlat 2024. május 17-ig várja az érdeklődőket a Szent István Hitoktatási és Művelődési Ház Szent Korona Galériájában.

Berta Kata
Képek: Kovács Marcell
Videó: Székesfehérvári Egyházmegyei Stúdió