Karitászönkéntesek találkozója Székesfehérváron - beszámoló

2021. 10. 02. | | 2021. 10. 03.

A krisztusi szeretetet átadva segíteni a rászorulókat
Kettős jubileumot ünnepeltek a Székesfehérvári Egyházmegyei Karitásznál

2021.01.02. – Spányi Antal püspök karitászelnök celebrálta szentmisével adtak hálát az egyházmegyei karitász vezetői és önkéntes munkatársai a Szent Imre-templomban, a Katolikus Karitász megalakulásának 90., megújulásának 30. évfordulója alkalmából. A találkozó a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban előadásokkal folytatódott, és az önkéntesek munkáját elismerő oklevelek átadásával zárult. Az eseményen részt vett Zagyva Richárd, a Katolikus Karitász igazgatóhelyettese és Klesitz Angella, a Székesfehérvári RÉV Szenvedélybeteg-segítő Ambulancia munkatársa.

Spányi Antal megyés püspök a szentmise elején köszöntötte a jelenlévőket, és kérte, hogy a szent angyalok közbenjárására gyúljon fel szívükben a szeretet, hogy mindig Jézus tanítása szerint éljenek, és ennek fényében végezzék munkájukat. Nem könnyű a karitászmunka, de Isten az ehhez szükséges kegyelmet mindig megadja.

„A még nem múló világjárvány a sok rossz mellett jót is adott. Az önkormányzatok, a cégek kiemeltebben segítették az időseket és a rászorulókat az élelmiszerek, gyógyszerek beszerzésében, és erre mindig számíthattak. A karitász önkéntesek munkája azonban más. Krisztust hívjuk, és találkozunk vele. Isten sok feladatot ad, sok küldetést. Hív és hivatást ad, melyhez a szükséges kegyelmet is megadja. A karitászmunka nem könnyű. Kell hozzá nyitottság, hogy beengedjük, befogadjuk az embert, akiben fel akarjuk fedezni Krisztust. De megadja az erőt, az időt és a karizmát is hozzá. Ráhangoltság is kell Istenre és csönd. Fontos a kegyelmi rész, a gyónás, mely megtisztítja a lelket. A karitászmunka során akkor tudjuk Krisztust elvinni embertársainkhoz, ha bennünk van” – mondta a főpásztor. Emellett kiemelte az áldozás fontosságát és annak megélését: váljunk ténylegesen eggyé Krisztussal. Őt meghallva és megértve tudjuk járni az általa mutatott utat.

A szentbeszédet követően Sinkovicsné Máté Hortenzia egyházmegyei karitász igazgatóhelyettes, a jubileumi találkozó egyik fő szervezője mondott imát a Biblia üzenetéről, miszerint Isten bennünk él. Az ünnep a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban folytatódott, ahol a karitászmunkatársak tartalmas előadásokat hallhattak, és kérdéseket is tehettek fel.

Spányi Antal az előadások megkezdése előtt kiemelte, hogy a világ ugyan csak egy tevékenységet lát a karitászmunkában, azonban a lényege a Krisztusban való találkozás.

Zagyva Richárd a Katolikus Karitász országos igazgatóhelyettes előadásában Ferenc pápa Fratelli Tutti című enciklikáját emelte ki, Ferenc pápa Fratelli Tutti című enciklikáját, melynek jelentése Mindnyájan testvérek, és a nagyobb szolidaritásra, több testvéri szeretetre hív, hisz szeretetre vagyunk teremtve, és mindenkiben Krisztust kell felismernünk. Erről szól a karitászmunka: Isten szeretetének továbbadása, melyet Jézus adott nekünk az evangélium tanítása által. Akkor segítünk, ha jól segítünk.

A karitászigazgató-helyettes mint szervezetről elmondta, hogy 90 éve alakult, és 30 éve újult meg. Valójában az irgalmasság testi-lelki cselekedeteire való meghívást jelenti, mely Jézus Krisztus példáját követve már a kezdetektől jelen van. Az első országos karitász megalakulása 1897-ben a németországi Lorenz Werthmann nevéhez fűződik, akinek célja az volt, hogy a jószándékú emberek önkéntes segítő munkáját szervezettebbé és hatékonyabbá tegye. Később ezek a csoportok összefogtak, hálózatba szerveződtek. Hamarosan egész Európában létrejöttek az országos szervezetek és jelenleg a világ 165 országában vannak jelen. Lorenz Werthmann alkotta meg, a Caritas „lángoló keresztként” is emlegetett világszerte ismert jelét, mely a szeretet lángját jelképezi.

Hazánkban Prohászka Ottkár már szorgalmazta, de csak 1931-ben, Mihalovics Zsigmondnak köszönhetően vált országosan szervezetté a karitász tevékenység. Vallotta, hogy először ne építsenek sehol semmit, hanem térképezzék fel, hol, mire van szükség. Ezt követően jöttek létre az egyházmegyei karitász központok. A kommunizmus alatt az államosításnak köszönhetően a legtöbb egyházi szervezetet felszámolták, és csak 1991-ben, már mint Magyar Karitász (2001-től Katolikus Karitász) sikerült újjáalakítani. Ma az ország egyik legnagyobb segélyszervezeteként 16 egyházmegyei központtal, 18 szociális intézménnyel, 800 plébániai karitászcsoporttal, 8 tevékenységi területen szolgálja a rászorulókat, szükséget szenvedőket úgy, ahogy azt XVI. Benedek pápa Deus caritas est című enciklikája is mondja: az Isten által minket betöltő keresztény szeretetet továbbadva, Isten országát építve.

Zagyva Richárd előadását követően Klesitz Angella, a székesfehérvári RÉV Szenvedélybeteg -segítő Ambulancia terápiás munkatársa a karitász önkéntesek Szenvedélybetegséggel való találkozásáról, szerepükről tartott előadásában a függőségről és annak kialakulásáról, kezeléséről beszélt. A függőség, legyen szó drogokról, italról vagy akár adrenalinról, a szeretetnek, az örömnek a hiánya miatt alakul ki. Egy ideig jót ad, de hosszú távon nem jó. Eleinte akaratgyengeségnek gondolták, majd az agykutatásnak köszönhetően betegségnek, mely az agyra hat, és elváltozást okozhat. Szakmai szempontból egy kényszeresen, nem kontrollálható cselekvésről van szó, mely által az alany olyan állapotba kerül, hogy belső kényszert érez arra, hogy ártalmasat, károsat tegyen. Nem kémiai, hanem emberi problémáról van szó, melynek gyökerei egészen csecsemőkorig nyúlnak vissza, ugyanis már akkor elkezdődik az érzések szabályozási folyamatának megtanulása. A szenvedélybetegeknél annak megértéséhez kell eljutni, hogy van értelme meggyógyulni, és ebben a szakember egyedül nem biztos, hogy tud segíteni. A gyógyulás a lélek szentélyében megy végbe, és ehhez Isten kegyelme is kell, melyben a krisztusi szeretet által részesülhet valaki. Ezt a krisztusi szeretetet viszi magával és adja át a karitász munkatárs egy-egy ilyen találkozás alkalmával.

A találkozó végén a jubileum alkalmából Spányi Antal püspök karitászelnök adott át emléklapokat a 30 éve működő Érd-Postástelep Szent Erzsébet karitász csoport, a Pilisvörösvári Római Katolikus Egyházközség Caritas Szervezete, a Kis Szent Teréz Érd-Újvárosi karitász csoport, a Szfvár-Almássy telep Krisztus Király karitász csoport, és az Iszkaszentgyörgy-Szentháromság karitász csoport képviselőinek.

A 90 éves önkéntes Kovács Istvánné (Szfvár-Vasútvidék) karitászmunkája elismeréseként, a 30 éve önkéntesként segítő Battai Istvánné Klári (Érd-Postástelep), Rózsa Istvánné Kinga (Érd-Postástelep) Szíjártó Pálné (Pilisvörösvár) Balázs Károly (Pilisvörösvár), Szauerné Fetter Terézia Blandina OSB (Pilisvörösvár), Liszits Mária (Szfvár-Öreghegy), Zemlényi Katica (Szfvár-Almássy telep), Busicsné Pap Anna (Szfvár-Almássy telep), Virágh László (Szfvár-Almássy telep), Ledniczky Jánosné (Szfvár-Almássy telep), Polácska Erzsébet (Szfvár-Almássy telep), Kovácsné Fodor Mária (Iszkaszentgyörgy), Ódor Györgyné ( Iszkaszentgyörgy) és Emperger Jánosné (Iszkaszentgyörgy) önkéntes karitászmunkájuk elismeréseként vehettek át oklevelet a megyés főpásztortól.

Az előadások és elismerések átadását követően a jelenlévőknek lehetőségük nyílt egy karitász segélyprogramokat bábúkkal szimbolizáló kiállítás megtekintésére. Az ünnep szerény agapéval zárult.

Kirschné Schöffer Nikolett
Képek: Bágya Ferenc
Videó: Bágya Ferenc, KSchN, Somogyi Tamás