ADHD és addikció - Területi módszertan szakmai műhely a fehérvári RÉV szervezésében - beszámoló

2023. 02. 03. | | 2023. 02. 07.

Az ADHD mint kockázati tényező az addikció világában – Területi módszertan szakmai műhely a fehérvári RÉV szervezésében

2023.02.07. – Szakmai fórumot szervezett a székesfehérvári RÉV Szenvedélybetegeket Segítő Ambulancia a Belügyminisztérium és a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet támogatásával a Hiemer-házban. A szakemberek tanácskozásán szó esett a kábítószer-fogyasztással kapcsolatos állami szerepvállalásról, a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok munkájáról, a kábítószert birtoklók eltereléséről. A szakértők betekintést nyújtottak az ADHD működésébe, tüneteibe, kezelési lehetőségeibe, és bemutatták az ADHD jelenségét a függőség, vagyis az addikció távlatában.

A Területi módszertani szakmai műhely 5. alkalmán Farnas István szakmai kapcsolattartó, a fehérvári RÉV vezetője köszöntőjében elmondta: egyre több megkeresés érkezik intézményükhöz ADHD, hiperaktivitás, figyelemzavar problémával, és látják, hogy ez gyakran társul valamilyen függőséggel. „Elkötelezettek vagyunk a segítségnyújtásban, különösen a párok, a családi rendszer megsegítésében szakembereken keresztül. Ez a szakmai nap egy folyamatnak része, olyan szakmai műhely, amely a területi szakmatámogatási rendszer keretén belül valósul meg. „Szeretnénk minél több intézményt bevonni, és minél szélesebb körben nyilvánossá tenni azokat a feladatköröket, amiket a mi intézményünk, illetve a többi intézmény a szenvedélybeteg-ellátás területén végez.”

A megnyitón Östör Annamária egészségügyi, sport- és társadalmi fenntarthatósági tanácsnok azt hangsúlyozta: fontos, hogy a szakemberek összetartsanak, és együtt gondolkodjanak a problémákról. A COVID miatt ugyan megtorpant a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkája, de eljött az ideje, hogy a segítő szakemberek újraélesszék kapcsolataikat, a közös munkát, és megelőző, közös segítő programokat, projekteket szervezzenek.

„A kábítószerügy egészségügyi, szociális, köznevelési, felsőoktatási, bűnmegelőzési, igazságügyi, sőt, még nemzetgazdasági kérdés is. Ezt a területet nagyon fontos egységben látni és koordinálni. Az államnak irányt kell mutatnia, a szerepvállalása megkerülhetetlenül fontos” – emelte ki Majzik Balázs, a Nemzeti Népegészségügyi Központ Drogmegelőzési Osztályának osztályvezetője, aki elmondta, az illegális droghasználat a magyar lakosság mintegy 2-3 százalékát érinti. A szenvedélybetegség tárgya azonban sokféle lehet, például legális kemikáliák, alkohol, dohányzás, játékok stb. Ennek alapján már sokkal szélesebb körű társadalmi problémáról beszélhetünk.

A tanácskozás másik kiemelt témája volt az ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás) gyermekekre, felnőttekre, családi életre, párkapcsolatokra gyakorolt hatása, kezelésének lehetősége. Az általános iskolás korúak 3-5 százaléka, a felnőttek körülbelül 2 százaléka küzd ilyen problémákkal. A pozitív változás abban áll, hogy az ellátórendszer javul, és egyre több esetet ismernek fel.

Ehhez kapcsolódva Dr. Sörédi Pál pszichiáter, addiktológus a felnőttkori ADHD kivizsgálási és kezelési lehetőségeiről beszélt és arról, hogy milyen összefüggés áll fenn a kezeletlen ADHD és a felnőttkori függőségek kialakulása között. Előadásában rávilágított, hogy a kezeletlenül maradt tünetegyüttesnek fiatalkorban, majd felnőttként is egészen súlyos következményei lehetnek. „Sajnos nagyon sok ADHD-val küzdő beteg jut el oda, hogy valamiféle addikciót is kifejleszt. Hiszen bizonyos drogok, legalábbis kezdetben enyhítik a tüneteket, és ennek mentén jutnak el odáig, hogy valamiféle szerhasználatba kezdenek öngyógyító kísérletként. De egy idő után a szerhasználat súlyosbodik, és valódi drogfüggőség alakul ki” – mondta a szakember, majd arról beszélt, hogy a terápiás kezeléseken túl vannak hatékony gyógyszerek, amelyekkel a funkciószint sok esetben jól helyreállítható, és dolgoznak azon, hogy a pszichológiai módszerek is elérhetőek legyenek, amelyeket Magyarországon még nem alkalmazzák.

Dr. Csiky Miklós gyermekpszichiáter az ADHD betegség családra, életminőségre gyakorolt hatásairól adott elő. „Megterheli a kapcsolatokat, mert ezek a gyerekek és felnőttek – akik átviszik a gyerekkorból a felnőttkorba az ADHD-t, – azok nagyon sokszor nem azt csinálják, amit szeretnének, vagy a legjobb belátásuk szerint tennének. Hanem a hirtelen impulzusok, behatások vezérlik őket. Azt szokták mondani, egy ADHD-snak mindig a legfontosabb az utolsó érdekes inger. Hogyha az éppen mondjuk a házastársa, akkor tud rá figyelni, de ha éppen valami más, akkor másra fog figyelni. És a másik fél az érintett jelenlétének a hiányát és ennek mindenféle következményeit éli meg. Illetve azokat a nehézségeket, amelyeket az ADHD okoz: elmaradt feladatok, beteljesítetlen ígéretek, állandó újdonságkeresés, folyamatos elégedetlenség, a valami nem jó alapérzése. Ez az ADHD-sok nagy részére jellemző. Hogy semmi nem jó eléggé, hogy valami mindig kéne még, amitől úgy gondolják, hogy jobb lenne.” A szakember felhívta a figyelmet arra is, az egyik legfontosabb, hogy felismerjük a betegséget, a másik fontos a hozzáállásunk. Fontos lenne tudni, hogy a számunkra és az ADHD-sok számára is kellemetlen, hátrányos dolgok, amiket csinálnak, azok nem azért vannak, mert ők úgy szeretnék. Ezek nem szándékos dolgok. Persze fontos, hogy ezt ne használjuk mentségnek, mert nem a teljes felmentésre, hanem a megértésre van szükségük. És a harmadik nagyon fontos, amiben segíteni tudunk, ha tudjuk, hogy hol juthatnak megfelelő segítségre, és arrafelé tereljük őket. Mert az ADHD nagyon jól kezelhető kisgyerekkorban különösen, de később kamasz- és felnőttkorban is sok segítséget kaphatnak.

Berta Kata
Videó: Székesfehérvári Egyházmegyei Stúdió