Steiner Fülöp

Olasz eredetû, de elnémetesedett kereskedőcsaládban született Steiner Fülöp 1839. április 28-án, Fehéregyházán. Középfokú iskoláit Veszprémben és Győrben végezte el. 1856-ban állt a győregyházmegyei papnövendékek sorába. Fehérvári születésû püspöke, Simor János felismerve tehetségét, a bécsi Pazmaneumba küldte. Pappá 1863-ban szentelték. Hamarosan a győri kisszeminárium spirituálisa lett. 1867-ben doktorált Bécsben, szemináriumi tanár, s a püspöki jogakadémia hitszónoka. 1868-tól csaknem egy évtizedig volt a bécsi Augustineum tanulmányi felügyelője. XIII. Leó pápa 1879-ben pápai titkos kamarási címmel tüntette ki. 1882-ben nagyváradi kanonok és szemináriumi rektor, majd a császár udvari káplánjaként címzetes apáti méltóságot kapott. Nagy hírû szónok volt, akinek a Szent István Társulat alelnökeként végzett 1886-tól szervező-munkáját is országosan elismerték.

1890. január 4-én nevezte ki Ferenc József székesfehérvári püspöknek, a Szentszék június 26-án erősítette meg a döntést. Szeptember 8-án szentelte Simor János prímás püspökké, székét 6 nappal később foglalta el. Rendszeressé tette a papi lelkigyakorlatokat, tehetséges papnövendékei közül feltûnően sokat juttatott külföldi egyetemre, de a helyi szeminárium életét is megkülönböztetett figyelemmel kísérte. A nép hitéletének elmélyítése érdekében szorgalmazta a világos, közérthető, dogmatikus szentbeszédek tartását. Mûködése idején vált általánossá a májusi és októberi litániák tartása. Fellendítette a szentségi életet is az Oltáregylet segítségével. A püspöki palota restaurálása, a püspöki birtokok épületeinek modernizálása, emberhez méltó cselédlakások építése is figyelmét dicséri. Jótékonykodása is nagymértékû volt.

A kor egyházpolitikai küzdelmeiben a katolikus álláspontot markánsan képviselte. A katolikus szellemiségnek a politikai Egyik pecsétnyomójaéletben is jelen kell lennie – vallotta, s ezt előmozdítandó, a székesfehérvári Katolikus Nagygyûlésen, 1894. november 19-én mondták ki a Néppárt megszervezésének kulcskérdéssé válását. A vidéki lapokhoz képest magas színvonalú Fejér Megyei Napló a Néppárt fórumává lett.

Steiner Fülöp állt a katolikus autonómiai mozgalom elutasítása mögött, mert fölfedezte az egyházi életbe való illetéktelen beavatkozások fenyegető lehetőségét. A fehérvári püspök fiúi kegyelettel ragaszkodott az agg XIII. Leó pápához, aminek számtalan jelét adta. Tíz éves püspöksége alatt négyszer zarándokolt Rómába Szent Péter sírjához, és tisztelgett Szent Péter utódjánál, a pápánál. Róma őt ismerte, tevékenységét értékelte, korszerû nézeteit pártolta, harcias fellépéseit bátorította, a kormány azonban ellene dolgozott. Főrendiházi beszédei, az egyházmegyei fenntartású Fejér Megyei Napló cikkei, a Katolikus Néppártot épp Székesfehérváron megalapító gróf Zichy Nándorral tartott szoros kapcsolata ezt jól mutatja. 1900. augusztus 11-én hunyt el a tési püspöki nyaralóban. Székesfehérvárott, a székesegyházban helyezték örök nyugalomra.

Címerleírás:
Egyházi címer. A kék pajzsban neogót oltár, az arany mandorlában teljes alakú, álló Szûz Mária fehér köntösû alakja, bal karján ül a gyermek Jézus, akit jobb kezével átölel. Kiegészítés: mitra, kereszt és pásztorbot.

Jelmondata: Tua luce dirige, vagyis: A Te világosságod vezessen.

© Székesfehérvári Egyházmegye

Impresszum | E-mail

Híreink | Média | Adattár | Gyűjteményeink | Történelmünk