Vissza kell találnunk hitünkhöz, hogy Szent István és a Szűzanya népe vagyunk - Az Ercsi Nagyboldogasszony kegytemplom búcsúján Spányi Antal püspök mutatott be szentmisét
2026.08.16. – Az Ercsi Nagyboldogasszony kegytemplom búcsúján Spányi Antal püspök mutatott be ünnepi szentmisét és imádkozott a jegyesek zarándokhelyén a fiatalokért. Ercsiben nagy hagyománya van a három napig tartó búcsúnak, aminek záróeseménye a püspöki szentmise és áldás.
A Nagyboldogasszony búcsú a környékbelieknek, de az egész egyházmegyének is fontos ünnepe. A főpásztort elsőként Szeleczky Csaba plébános köszöntötte az Ercsi, Iváncsa és a perkátai hívek nevében és örömmel jelentette be, hogy a kegytemplom folyamatosan szépül és a búcsúünnepre elkészült a hangvető is.
Klaibán Sándor a képviselőtestület elnöke, megköszönte a főpásztornak, hogy szolgálata során minden évben ellátogatott a kegyhelyre és bemutatta a búcsúi szentmisét. Isten áldását kérte a papi szolgálatának 50. évfordulóját ünneplő püspöknek.
Az ercsi hívek hálaadását, szeretetét és tiszteletét kifejezve a megyés főpásztort Charpentier - Te Deum fuvoladarabjával köszöntötték.
Spányi Antal püspök beszédét Szent István király méltatásával kezdte, aki igazán mélyen, szíve és lelke egész szeretetével tisztelte a Boldogságos Szűz Máriát. Egész életét így élte, ezért volt képes arra, hogy országát hittel Máriának ajánlja, amelynek kegyelmi erejét oltalmazó valóságát ezalatt az ezredév alatt mindig is érezték a magyarok. Ezt a Mária-tiszteletet megerősítették azok a misszionáriusok is, akik Magyarországra érkeztek, és azok a püspökök, akiknek kinevezésében a szent királynak nagy szerepe volt. „A szent király nyomán a magyar nemzet Mária iránti tisztelete megmutatkozik abban is, hogy nem csak megüljük az év során elénk kerülő sok, szép Mária ünnepet, hanem - mint az embereknek, - egészen sajátos és egészen szép neveket adunk ezeknek az ünnepeknek. Ami talán a kapcsolatunkat is megmutatja, hogy mennyire sajátos, mély és mennyire erősen kötődünk a Szűzanyához. Nagyboldogasszony ünnepe, Mária mennybevétele, a legnagyobb Mária ünnepünk.”
A főpásztor a továbbiakban a Boldogságos Szűz Mária életéről elmélkedett és kihangsúlyozta hűségét, határtalan bizalmát és hitét Istenben, amelyet nemcsak a kegyelmek órájában élt meg, hanem a szenvedések idején is. Elfogadta az Úr akaratát és az angyalnak mondott igenjét sosem vonta vissza. „A mai búcsúünnep arra figyelmeztet bennünket, hogy küldetésünk van és erre a küldetésre nekünk is ki kell mondanunk a magunk igenjét. Nekünk kell beteljesítenünk ebben a világban minden nehézség ellenére, minden félelemmel és aggodalommal ellentétben, a magunk küldetését. S ez mit jelent? Azt, hogy abban a családban, abban a környezetben, ahol az emberekkel találkozom, naponta hálát adok Istennek, Őróla beszélek, szeretettel és megértő jósággal fordulok a másik felé. Vissza kell találnunk a tiszta hithez és szeretethez, ahhoz a biztos alaphoz, hogy Szent István népe vagyunk, hogy a mi vezetőnk és királynőnk a Boldogságos Szűz Mária. Akkor nem kell félelemmel élnünk, hanem bizalommal élhetünk. … Adja az Úr nekünk, hogy itt ebben a szép templomban Nagyboldogasszony ünnepén meg tudjunk újulni, meg tudjunk erősödni és kövessük azt a Krisztust, aki nekünk Máriát adta.” -zárta gondolatait a főpásztor.
A jegyesekért mondott püspöki imádság után a plébános vezetésével elimádkozták új papi és szerzetesi hivatásokért, a papokért a Prohászka Imaszövetség imáját. Majd Balázs Ferenc, Laczkó Levente és Szabó Miklós az egyházközségért végzett áldozatos munkájukért és szolgálatukért a főpásztortól átvehették XIV. Leó pápa áldását.
A szentmise végén Spányi Antal püspök, Szeleczky Csaba plébánossal, Szakács Péter püspöki titkárral és az asszisztenciával az ercsi kegyképhez vonult és imádkozott az egész egyházmegyéért.
Az ünnepen részt vett Gólics Ildikó, a város polgármestere is.
Képes és videó beszámoló hamarosan itt megtekinthető.
Berta Kata
Korábbi évek beszámolói:
© Székesfehérvári Egyházmegye
Impresszum | Püspökség Hivatal e-mail | Honlapreferens e-mail
Híreink | Média | Adattár | Gyűjteményeink | Történelmünk