Ökumenikus imahét 2022 - negyedik nap - beszámoló

2022. 01. 19. | | 2022. 01. 21.

Istennek tetszik, hogy a kicsiből nagyot hozzon létre – Az ökumenikus imahét negyedik napján Székesfehérváron

2022.01.19. – A Krisztus-hívők egységében Székesfehérváron tartott 2022-es ökumenikus imahét negyedik napján, a Budai úti református templomban gyűltek össze a város felekezeteinek hívei, hogy a keresztények egységéért, Isten népéért imádkozzanak. Az est igehirdetője Szemerei János evangélikus püspök volt. A befogadó református közösség lelkésze, Berze János köszöntése után az olvasmányokat a város felekezeteinek képviselői, lelkészei, olvasták fel. A közel-keleti keresztények az Isten kegyelméről szóló igéket és gondolatokat választották az est témájául. „Te pedig Betlehem, […] semmiképpen sem vagy a legkisebb” (Mt 2,6).

Szemerei János püspök a napkeleti bölcsek történetének negyedik napra szánt aktuális szakaszáról szólva kiemelte: Istennek tetszik, hogy a kicsiből nagyot hozzon létre. Beszélt az Univerzum felfoghatatlan nagyságáról, ami a Biblia tanúsága és a keresztények hite szerint Isten teremtő akaratából, a semmiből jött létre. Mára a tudományos világ legelfogadottabb elmélete is ugyanezt vallja, csak más megközelítésben, mert a mindenség kezdetét egy több mint 13 milliárd évvel ezelőtti, akkor induló nagy robbanásnak tulajdonítják. A kezdet kezdetén, amikor a tudomány szerint ez a nagy tágulás elkezdődött, minden szingularitásban volt, egy végtelen pici pontban, végtelen nagy energia. „De Isten nem csak a világmindenség teremtésében mutatta meg, hogy a kicsiből milyen nagyot tud előhívni. Mert ez milliószor lejátszódik a szemünk előtt, hogy az Isten ma is ugyanígy teremt. A piciből hívja elő a nagyot, mert minden élőlény, a növények, az állatok, az emberi élet tulajdonképpen kicsi sejtekből indul el. Benne van egy program, amit nem az emberek programoztak bele, és nem tudjuk pontosan hogyan van, de mire meglátjuk, már kialakul minden fontos tulajdonsága. Mert Istennek tetszik, hogy a kicsiből hozzon létre nagyot.”

A püspök azzal folytatta beszédét, hogy Jézus tanításában is felfedezhetjük, hogy Ő a kicsit nagyra becsüli. Amikor felhívja a figyelmet a kisgyerekekre, akik jogilag még nem számítottak az akkori társadalomban, és a nagyok elé helyezi őket. Arra is rámutatott, hogy a hit útján a kicsi is milyen fontos és milyen sokat ér. A mustármagnyi hit ugyanis hegyeket mozdíthat el. Jézus az özvegyasszony két fillérjét is nagyra becsülte, mert tudta, hogy az asszony mindene volt. „Nagyon fontos látnunk, hogy a kicsit, a törékenyet nagyra becsüli az Isten. Mai igénkben egy kicsi kis településről van szó, amelynek nagy tervet készített az Isten. A próféciában már évszázadokkal ezelőtt szó volt arról, hogy ez a pici Betlehem milyen fontos szerepet kap. … És meg is született benne a Mindenség Királya, Jézus Krisztus.”

Szemerei János végül arról beszélt, a Napkeleti bölcsek először Jeruzsálembe mentek, hiszen magától értetődőnek tartották, hogyha király született Izraelben, annak a királyi palotában kell megszületnie. A bibliai történetből tudjuk, hogy ez zavart okozott Heródes házában, hisz az uralkodó nagyon féltékeny volt a hatalmára. A bölcsek aranyat, tömjént és mirhát vittek ajándékul. Az arany, mint az uralkodás szimbóluma, a legnagyobb megbecsülést jelentette, tehát királyként tekintettek rá. Bár Jézus egészen másfajta uralmat gyakorol, nem földi értelemben uralkodik. A tömjénnel azt kívánták jelezni, hogy Ő egy nagyon fontos közvetítő az ember és Isten között. És kétségkívül a papi szolgálatát is egészen másképp gyakorolta, mint a földi papok, a vallási vezetők. A legszentebb áldozatot ő mutatta be, aki életét adta azért, hogy helyreállítsa az ember és az Isten közötti kapcsolatot. A harmadik ajándék a mirha volt, amelyet mindenféle gyógyításra használtak fel, de kegyeleti célokat is szolgált. Ez jelezte, hogy a Betlehemben megszülető gyermek tulajdonképpen egy olyan személy, aki helyreállítja a gyógyíthatatlanul elromlott kapcsolatot az ember és az Isten között. „Betlehem neve képes szóösszetétel, a Kenyér Háza a jelentése. Ez egy gyönyörű metaforája az egyházi gondolkodásnak, hiszen az Egyház nagyon szívesen tanúskodik arról, hogy az Isten tulajdonképpen Betlehemen keresztül az élet kenyerét adta a világnak. … Én vagyok az élet kenyere, aki énhozzám jön, nem éhezik meg, és aki énbennem hisz, nem szomjazik meg soha – mondja Jézus … Az igazi nagy hír ezen az ökumenikus imahéten, hogy Jézus összeköt bennünket, mert ez az üzenet nem katolikus, református, evangélikus vagy baptista, hanem az Isten szeretetének az üzenete. Mindannyian a közös forrásból élünk, adjunk hálát ezért, hogy Isten nagy szeretetének részesei és meghívottjai lehetünk” – fejezte be igehirdetését Szemerei János püspök.

Az istentisztelet végén, a közös hitvallás után a lelkipásztorok áldását fogadták a hívek. A zenei szolgálatot az Ökumenikus és a Csomasz Tóth Kálmán kórus végezte.

Berta Kata
Képek és videó: Székesfehérvári Egyházmegyei Stúdió