Az egyházi hierarchia számos lépcsőfokát bejáró Dulánszky Nándor Esztergomban született 1829. október 19-én, atyja a Sándor grófi család gazdatisztje volt. Középfokú iskoláit Budán végezte, majd az esztergomi főegyházmegye papnövendékeként Pozsonyban és Nagyszombatban folytatott bölcseleti, a bécsi egyetemen teológiai tanulmányokat. Bécsi éveiben a Pazmaneum növendéke volt. 1853. augusztus 7-én szentelték pappá. Rövid ideig káplánként szolgált Óbudán, majd visszatért Bécsbe, ahol teológiai doktorátust szerzett. 1856–1857 között az esztergomi, Szent István királyról nevezett érseki szeminárium prefektusaként mûködött, majd három éven át Pesten káplánkodott. Hamarosan a Központi Szeminárium tanulmányi felügyelője és tanárhelyettes lett. A Pázmány-egyetem Hittudományi Karán 1862–1872 között rendes egyetemi tanárként a dogmatikát tanította, s e rövid idő alatt a kar három ízben is dékánjává választotta. Közben rendszeresen publikált a Religioban, egy rövid ideig szerkesztette is a lapot. 1872-től felhagyva az oktató munkával a vallás- és közoktatásügyi minisztériumba került osztálytanácsosi minőségben. 1873 márciusában esztergomi kanonok, 1874 januárjában címzetes apáti címet nyert, 1874 májusában választott püspök és főrendiházi tag is lett. 1875. június 11-én nevezte ki Ferenc József székesfehérvári püspöknek. IX. Piusz pápa szeptember 17-én kelt bullájával szentesítette a döntést. December 8-án szentelte püspökké Esztergomban Simor János hercegprímás Antonio Maria Grasseli pápai nuncius és Császka György szepesi püspök közremûködésével. Beiktatására Székesfehérváron 1876. január 9-én került sor. (A szemtanú Pauer János nagyprépost, segédpüspök följegyzése szerint ünnepélyes székfoglalója már 1875. december 14-én, advent harmadik vasárnapja utáni kedden megtörtént.) Az ünnepeltet az egyházmegye papsága nevében és élén a főoltár előtt a nagyprépost köszöntötte. Az új püspöknek pedig a néphez és a papsághoz intézett beszédét magyar nyelven kinyomtatták és szétosztották. Versek, sőt chronosticon örökítette meg a nagy nap emlékét.
Mindössze másfél esztendeig állt a székesfehérvári egyházmegye élén, ugyanis 1877. június 1-jén az uralkodó, Ferenc József a Kovács Zsigmond veszprémi püspökké kinevezésével megüresedett pécsi egyházmegye élére küldte. Ily rövid idő alatt maradandó dolgokat nem is alkothatott egyházmegyénkben. Pécs városa azonban máig magán viseli keze nyomát. Dulánszky Nándor püspöksége idején újult meg az impozáns székesegyház. 1880-ban az uralkodó valóságos belső tanácsosi címmel tüntette ki. Megalapította a gregorián énekiskolát, korszerûsítette az egyházmegyei nyomdát, az irgalmas nővérek segítségével öt leányiskolát alapított. Később megkapta az I. osztályú vaskorona érdemérmet, és a Ferenc József rend nagykeresztjét is. Dulánszky Nándor pécsi püspökként hunyt el 1896. január 24-én.
Egyházi címer. A haránt osztott pajzs felső részében nyitott, fehér könyv alfa és ómega görög betûkkel. Az alsó osztatban keresztek sokasága. Kiegészítés: a pajzsból kinövő kereszt. A pallium már pécsi püspöksége idején került rá. (A címer színezése bizonytalan!)
Jelmondata: Prodesse, vagyis: Másokért élni, szolgálni.
H | K | Sz | Cs | P | Sz | V |
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | |
7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 |
14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 |
21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 |
28 | 29 | 30 | 31 |
© Székesfehérvári Egyházmegye
Híreink | Média | Adattár | Gyűjteményeink | Történelmünk