Tíz éve alapították újra a székesfehérvári Szent Imre Általános Iskolát - beszámoló

2005. 11. 07. |

 

 

 

A Szatmári Irgalmas Nővérek egykori székesfehérvári iskolája a rendszerváltás után 1995-ben került ismét egyházi kezelésbe. Az újraalapítás óta a Szent Imre Általános Iskolát a Székesfehérvári Egyházmegye tartja fenn. A püspöki székhely egyetlen katolikus általános iskolájának nevelői, tanulói és a diákok családjai minden évben Szent Imre herceg ünnepén adnak hálát iskolájuk fejlődéséért. Idén novemberben az iskola tízéves fennállását különleges örömmel ünnepelték.

Székesfehérvár: a Szent Imre templomban, más néven a Barátok templomában hétfőn, november 7-én reggel 9 órakor gyülekeztek a katolikus általános iskola diákjai, tanárai, a szülők és a hozzátartozók, hogy a Spányi Antal megyéspüspök által celebrált szentmisével megkezdjék a jubileum kétnapos ünneplését. A szentmisén koncelebrált Nobilis Márió, az intézmény püspöki biztosa, Horváth Imre székesegyházi plébános, az iskola területének lelkipásztora, valamint az intézményben katekézist végző többi atyák is.

Küldöttséggel képviseltette magát a liturgián a Ciszterci Szent István Gimnázium, és az iskolával szoros együttműködésben dolgozó Boldog Gizella Óvoda, amelynek nevelőivel eljöttek nagycsoportosaik is. A tartományfőnöknő vezetésével ötfős küldöttséggel voltak jelen az iskolát alapító Szatmári Irgalmas Nővérek. A templom zsúfolásig megtelt a városban és környékén lakó diákokkal és családtagjaikkal, valamint az iskolával együtt ünneplő fehérvári hívekkel.

Spányi Antal püspök atya homíliájában arról beszélt, hogy a mai mindent megengedő és mindenre jogot formáló korszellemmel szemben Szent Imre a maga korában tudott korlátokat szabni saját magának, képes volt önmagát is nevelni, s így sokkal inkább alkalmassá vált hivatásának betöltésére. Örömét fejezte ki amiatt, hogy az ünnepen egységben ünnepel a város mindhárom katolikus oktatási intézménye. Hangsúlyozta: az óvodától az érettségiig tartó egységes katolikus oktatás lehetőségének megteremtése a városban nagy érték, és az egység tanúságtétele fontos a város hívő közössége és társadalma felé is.

A szentmise után a részvevők a hagyomány szerint Szent Imre herceg születési helyén épült templom elé vonultak, ahol megkoszorúzták a magyar ifjúság védőszentjének szobrát. A megyéspüspök atyával és a püspöki biztossal együtt koszorúzott Karászi Gáspárné, az iskola igazgatója. A ciszterci gimnázium és a katolikus óvoda koszorúja mellett elhelyezte a szobornál a tisztelet és emlékezés virágait a megyei jogú város Önkormányzata is, melyet a két alpolgármester képviselt.

Délután az iskolában a szervezők az intézmény volt diákjainak kínáltak lehetőséget találkozásra, az élmények felidézésére és kötetlen együttlétre. 17 órakor vette kezdetét a Szent István Művelődési Ház dísztermében a jubileumi gálaműsor, melyre ismét nagy számban jöttek el a hozzátartozók és az érdeklődők. Spányi Antal megyéspüspök megnyitója után az alsósok évfolyamonként illetve osztályonként adták elő táncos, zenés, illetve irodalmi műsorszámaikat. A színvonalas programok sorában kiemelt tetszést aratott a negyedikesek által előadott jelenet Janikovszky Éva: Ha én felnőtt volnék című könyve alapján.

A szünet után a felsősökből álló irodalmi színpad nagyszerűen komponált, nagy átéléssel előadott zenés és irodalmi műsora következett, amelyben mintegy hazánk történelmének tablóját mutatták be, kiemelve benne a katolikus iskolák és a keresztény művelődés fontos korszakait és epizódjait. Az előadás méltán aratott nagy sikert a nézők körében.

Kedden az iskolában az ünnepségsorozat sport- és kulturális versenyekkel folytatódott, melyre a Szent Imre iskola ünneplő közössége meghívta az egyházmegyében működő más katolikus iskolák diákjait is. A tanulók futballkupán és szavalóversenyen mérhették össze ügyességüket, illetve tudásukat, és sor került a korábban meghirdetett rajzverseny eredményhirdetésére is.

 

Szöveg forrása - Magyar Kurír

 

Képtár

© Székesfehérvári Egyházmegye

Impresszum | E-mail

Híreink | Média | Adattár | Gyűjteményeink | Történelmünk