Magyar Sydney - Eger 2008 - beszámoló

2008. 07. 17. |

Magyar Sydney - Eger 2008 honlapja >>

2008. július 15. és 20. között rendezték meg a XXIII. Ifjúsági Világtalálkozót az ausztráliai Sydney-ben. A II. János Pál pápa által 1984-ben elindított, általában háromévenként megrendezett katolikus világeseményt minden alkalommal más helyszínen tartják. Legutóbb, 2005-ben Kölnben gyűltek össze a világ katolikus fiataljai, köztük több ezer magyar. A távolság és a költségek miatt idén kevesebb magyar fiatal tudott részt venni a világtalálkozón. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia ezért úgy határozott, hogy az Ausztráliában zajló nemzetközi eseménnyel párhuzamosan − számos európai országhoz hasonlóan − Magyarországon nagyszabású találkozót szervez, amely tematikájában és felépítésében hasonlít majd a sydney-i rendezvényhez, de a magyarságot érintő témák és gondolatok is jelentős szerepet kapnak majd a napok során.

A Magyar Sydney-t vagyis a Magyar Katolikus Ifjúsági Napokat, július 17. és 20. között szervezték meg az Egri Főegyházmegye közreműködésével Egerben „Tanúim lesztek” mottóval. („Amikor leszáll rátok a Szentlélek, erő tölt el benneteket, és tanúim lesztek” – ApCsel 1,8). 

A találkozó célja: együtt élni és ünnepelni a világegyházzal, a Szentatyával, a sydney-i Ifjúsági Világtalálkozó résztvevőivel és a magyar katolikus fiatalokkal. Nagy hangsúlyt kapott a rendezvényen a 2008-ra meghirdetett Biblia évének méltó megünneplése is.

A szombat esti program első része a vigília volt, majd a fiatalok „átköltöztek Sydney”-be, és élő közvetítésen keresztül vettek részt a – magyar idő szerint – hajnali fél ötig tartó pápai szentmisén.

Az ifjúsági világtalálkozók csúcspontját, a vasárnapi szentmisét mindig egy szombat esti virrasztás előzi meg. Ezt a programfelépítést követte a Magyar Sydney is: este 9 órától zenés, imádságos vigília kezdődött Spányi Antal székesfehérvári püspök vezetésével, a Chemin Neuf Közösség közreműködésével.

Köszöntő szavaiban Spányi Antal így fogalmazott: az egyház a fiataloktól bátorítást nyer a pasztoráció új útjainak keresésében. Szavait taps fogadta. A püspök azt kívánta: Istenre és egymásra figyelve, örömben és békében töltsük együtt az estét. A vigília során a magyarországi történelmi keresztény egyházak által erre az esztendőre meghirdetett Biblia éve kapcsán a Könyvek Könyve különösen a középpontba került. Ezt fejezte ki az is, amikor Spányi Antal szerzetesek és fiatalok kíséretében ünnepélyesen bevonult a Szentírással és elhelyezte azt a színpadon.

A pergős, táncos-zenés együttlétet olykor egy-egy kiscsoportos beszélgetés, pantomimjáték, elcsendesedés, valamint két szerzetes és egy házaspár hivatásról szóló tanúságtétele színesítette.

Spányi Antal püspök ezután néhány gondolatát osztotta meg a fiatalokkal. Sok könyv vesz bennünket körül – mondta, és olvasmányaink meghatározzák gondolkodásunkat, ezért nem mindegy, mit és hogyan olvasunk. Felidézte egy személyes emlékét, amikor gyermekkorában kapott egy Szentírást, melyből minden reggel iskolába indulás előtt elolvasott egy részt, és azt útravalóul magával vitte aznapra. A Biblia a legelterjedtebb könyv, a legtöbb nyelvre lefordított könyv, kultúrtörténeti jelentősége felmérhetetlen, műveltségünk része, elengedhetetlen a művészetek megismeréséhez. A keresztények számára azonban még ennél is többet jelent: kincs, egész életünket meghatározó ajándék. Általa Isten maga szól hozzánk, kimondja lényének legmélyét, legtitkosabb bensőjét, feltárja az üdvösség tervét. A Szentírás az Oltáriszentség mellett lelkünk legfontosabb tápláléka, a helyes istenfogalom alapja, és megtanít a helyes imádkozásra. A püspök végül arra bátorította a fiatalokat: legyen a Biblia számukra napi erőforrás, eligazítás, lelki táplálék, hogy benne felismerjük a bennünket szeretettel váró Atya hangját. 

A virrasztás közös énekléssel, tánccal zárult, majd éjfélkor kezdetét vette a várva várt program, a „Helló, Sydney!”. Ennek során először is bemutatták a résztvevőknek azt a két fiatalt, akik a Magyar Sydney plakátján szerepeltek, és jelen is voltak a találkozón.

Spányi Antal székesfehérvári püspök a Magyar Sydney-ről

”Nagyon jó érzés volt itt lenni Egerben, sajnálom, hogy csak ilyen kevés időt tudtam itt tölteni. Ha fiatalokkal találkozom, mindig öröm és nosztalgia van bennem, hiszen papi pályám során mindig közvetlen kapcsolatom volt a fiatalokkal: hittanórákon, csoportfoglalkozásokon, kirándulásokon, táborozásokon keresztül. Sokat tudtunk egymásnak kölcsönösen adni, és ilyenkor ezek a régi élmények erőt adnak, lelkesítenek és bátorítanak. 

Itt ezekben a fiatalokban is éppen ezt lehetett megtapasztalni: lelkesek, nyitottak, tele vannak örömmel, békességgel, szeretettel, olyan dolgoknak vannak birtokában, amelyekben a világ szűkölködik. Annyi mindent tudnak adni, amire ennek a világnak szüksége van!

Az ő lendületük, bátorságuk számunkra is bátorságot ad ahhoz, hogy új utakat tudjunk keresni a pasztorációban az emberek szíve, lelke felé. Ezzel segíthetünk Istennek a világot megmenteni, hiszen Ő ezt nem helyettünk és nélkülünk akarja megtenni, hanem a mi kezünk által, a mi szeretetünkkel, a mi eszünkkel, a mi odaadottságunkkal.

Ebben példát vehetünk ezektől a fiataloktól: ez lelkesíthet bennünket és minden püspököt, aki itt volt a találkozón. Mindig megerősítő élmény, ha sok-sok különböző helyről jött ember tud egy irányba tekinteni, együtt imádkozni, egy szívdobbanásra létezni. Ez tényleg megtartó, felemelő erő: megmutatja az evangéliumnak, Jézus szeretetének minden embert magához ölelő nagyságát, amelyre mindenkinek magának kell válaszolni, de aki ezt a szeretetet elfogadja, az örömöt és békét talál benne.”

Magyar Kurír
Fényképeket készítette dr. Berta Gábor

 

 

Képtár

© Székesfehérvári Egyházmegye

Impresszum | E-mail

Híreink | Média | Adattár | Gyűjteményeink | Történelmünk