Szakos Gyula halálának 20. évfordulója - beszámoló

2012. 06. 20. | frissítve 2012. 06. 22.



Szakos Gyula székesfehérvári püspök halálának 20. évfordulóján emlékmisét mutatott be Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök. Takács Nándor nyugalmazott püspökkel és az egyházmegye több papjával, június 20-án a Székesegyházban. A szentmise után Szakos püspök úr sírjánál imádkoztak a főpásztor lelki üdvéért.

A szentmisében Spányi Antal megyés püspök megemlékezett püspökelődje életútjáról. A liturgikus lelkiségéről közismert püspök, Szakos Gyula a Vas megyei Sótonyban született, 1916. augusztus 10-én. A szombathelyi egyházmegye papnövendékeként került Bécsbe, ahol 1939. július 9-én pappá szentelték. Teológiai doktorátust szerzett. Káplánéveit Kőszegen töltötte 1939-40 folyamán, később egyházmegyei segéd- majd főtanfelügyelő, 1948-tól hitoktatási felügyelő lett. Ekkor került a szombathelyi aulába is: irodaigazgatóként szolgált Kovács Sándor püspök mellett. Pápai kamarási címet nyert. 1951-ben állami nyomásra kellett elhagynia a püspöki székvárost. Zalaerdőd, 1974-től Sárvár plébánosaként működött. 1979 márciusában II. János Pál pápa nevezte ki rapidoi címzetes püspöknek, székesfehérvári segédpüspöknek Kisberk Imre segítségére. Szentelésére 1979. április 30-án került sor. A Székesfehérvár–vasútvidéki egyházközség plébánosa lett 1979–1982 között. Kisberk Imre nyugalomba vonulása után, 1982 áprilisában vette át az egyházmegye kormányzását megyés püspökként.  Püspökként is lelkipásztor maradt. Békeszerető, közkedvelt egyéniségnek bizonyult papi körökben és hívei között egyaránt. A római katolikus Egyházi Szeretetszolgálat püspök-főigazgatójaként, egyházi szeretetotthonok lehetőségeit igyekezett szélesíteni. Maga is karitatív személyiség volt. Szakos Gyula püspök a II. Vatikáni Zsinat rendelkezései nyomán megindult liturgikus reformok végrehajtásában kezdettől részt vett. Az Országos Liturgikus Tanács elnökeként a reformokban, az Országos Magyar Cecília Társulat elnökeként a zenei hagyományőrzésben jeleskedett. 1991-ben nyugállományba vonult, s hamarosan, 1992. június 20-án elhunyt. A székesegyház altemplomában helyezték testét nyugalomra.

A székesfehérváriak ma is szívesen emlékeznek vissza 1988. augusztus 15–ére, amikor mintegy negyvenezer ember hajtott fejet a katonazenekar kíséretében, történelmi zászlókat felvonultatva, államalapító Szent István királyunk sírjánál halálának 950. évfordulóján. Szakos Gyula püspök és Balsay István polgármester személyében először állt együtt állami és egyházi vezető az Árpád-házi királyok temetkezési helyén, a volt Nagyboldogasszony bazilikában. A királyi székhelyen hosszú idő után először hangzottak el beszédekben az augusztus 20-i ünnepség közeledtével, hogy az alkotmány és a kenyér ünneplése mellett az államalapító Szent királyt tiszteljük. Ez az esemény máig ható hagyományokat indított el Székesfehérváron.

 

BPK



< 2025. február >
H K Sz Cs P Sz V
          1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28    

 

 


 

 



 


 

 


  




 

 

 

© Székesfehérvári Egyházmegye

Impresszum | E-mail

Híreink | Média | Adattár | Gyűjteményeink | Történelmünk