Megkezdődik a Húsvéti Szent Három Nap – Spányi Antal megyés püspök nagycsütörtöki gondolatai - beszámoló

2020. 04. 09. | | 2020. 04. 07.

 

 

 

Megkezdődik a húsvéti szent három nap – Spányi Antal megyés püspök nagycsütörtöki gondolatai

2020.04.09. – Nagycsütörtökkel megkezdődik a húsvéti szent három nap. Az egész egyházi év tetőpontja Krisztus keresztre feszítésének, sírba tételének és feltámadásának három napja. Az az időszak, amikor a megváltás legnagyobb titkát ünnepeljük, a nagycsütörtöki esti utolsó vacsora emlékezetétől a húsvétvasárnapi esti dicséretig tartó három nap. A járvány terjedése miatt, a nagycsütörtök délelőtti nyitánya, a krizmaszentelési mise, amelyben megáldják az olajokat, a krizmát, idén későbbi dátumra halasztódik. Az utolsó vacsora emlékezetére mondott esti szentmisét pedig a hívek jelenléte nélkül mutatják be.

„Nagycsütörtök estéjén Jézus szeretetének három legnagyobb tanújelét adta; megalapította az Oltáriszentséget, a papság rendjét, – mely mindenkit bekapcsol az egyház életébe a szentségek által, – és megmosta tanítványai lábát, hogy példát mutasson a szolgáló szeretetre. Ennek az esztendőnek a húsvétja különös körülmények között zajlik. A keresztény ember mindig várja húsvét ünnepét, a nagyböjt 40 napján keresztül nemcsak a böjtölésen vagy az imádságokon keresztül, hanem az önmegtagadás, a bűnbánat gyakorlása és a szeretet gyakorlásán keresztül is fogékonnyá teszi szívét és lelkét. Így jöjjön el a virágvasárnap, a nagyhét, a Szent három Nap és jön el húsvét ünnepe. Az ember kézzelfoghatóan tapasztalja meg, hogy úgy szerette Isten a világot, hogy Egyszülött Fiát adta oda érte. Végigéljük Jézussal ezeknek a csodálatos napoknak minden eseményét, és elmélkedünk azon, hogy minden énértem történt és mindannyiunkért” – foglalják össze Spányi Antal megyés püspök gondolatai az ünnep jelentőségét.

A székesegyházakban és plébániatemplomokban, a hívek fizikai részvételének hiánya miatt nagycsütörtök estéjén lélekben lehetünk ott az utolsó vacsora termében, és tapasztaljuk meg Jézus szeretetét, amely megtisztít, megerősít és küldetést bíz ránk, mert bízik bennünk. „Ennek az esztendőnek a húsvétja különös körülmények között zajlik, hiszen rászakadt a világra egy parányi kis vírus, amit szabad szemmel nem is láttunk, de amely képes volt arra, hogy az emberi társadalmat összezavarja. Kénytelenek vagyunk visszavonulni, elzárkózni egymás elől, elzárkózni a közösségeinktől. Most valahogy belül, lelkünk belsejében próbáljuk megélni azt, amit máskor a liturgia segítségével szépen és ünnepélyesen tudtunk megtapasztalni. Ezek a napok rádöbbentenek minket, mekkora ajándék, hogy naponta, vagy hétről hétre szentáldozáshoz járulhattunk, milyen nagy kincs, hogy hallgathattuk Isten titkát, örömhírét, a kinyilatkoztatást. Ennek az esztendőnek sajátos ajándéka az, hogy meg akar szabadítani bennünket az Úr mindattól, ami eddig magától értetődőnek tűnt, és meg akarja mutatni igazi szépségében, igazi értékében azt, ami az Ő szeretetének ajándéka mindannyiunk számára” – hívja fel a figyelmet az idei húsvéti ünnepre a megyés főpásztor.

Nagycsütörtökön elhallgatnak a harangok, s legközelebb csak nagyszombaton szólalnak meg újra. A szertartás végén az ún. oltárfosztás, – amikor az Oltáriszentséget egy külön erre a célra elkészített helyre viszik át, – jelképezi a Getszemáni kert magányosságát, Jézus halálos aggodalmát. Ezen az éjszakán a virrasztás emlékeztet a szenvedést vállaló Jézusra. Megkezdődik a húsvéti szent három nap csöndje és az ima ideje.

Berta Kata
Fényképeket készítette dr. Berta Gábor
Videó: Somogyi Tamás és Berta Kata

Kapcsolódó videóanyag

Képtár

 


 

 



 


 




 

 

 

© Székesfehérvári Egyházmegye

Impresszum | E-mail

Híreink | Média | Adattár | Gyűjteményeink | Történelmünk