Bogner Mária Margit halálának évfordulója - beszámoló

2021. 05. 13. | | 2021. 05. 14.

 

 

 

Győzelemmel került ki a szenvedésből, a nehézségekből – Püspöki szentmise Bogner Mária Margit halálának évfordulóján, Érden

2021.05.13. – Spányi Antal megyés püspök mutatott be ünnepi szentmisét Hajdu Ferenc általános helynökkel, Ugrits Tamás pasztorális helynökkel és Mojzer György plébánossal az Érd-Óvárosi Szent Mihály-templomban, amelynek oldalánál áll Tiszteletreméltó Bogner Mária Margit vizitációs nővér sírja. A szerzetesnő halálának 88. évfordulóján a főpásztor visszaemlékezett az apáca rövid, de a szentség hírében eltöltött életútjára, amelyben a feltámadott Krisztus tanújaként, élete minden szenvedésén és nehézségén győzelmet aratott.

Az élő adásban közvetített ünnepi szentmise elején Spányi Antal püspököt, a város polgármesterét és a megjelent híveket a plébános köszöntötte. A megyés főpásztor a székesfehérvári egyházmegye kiemelt hitvallójának nevezte Bogner Mária Margitot, akit méltán ünnepelnek meg minden évben a még élő rokonai és számos tisztelője. Megemlékezett arról is, hogy idén május 13-án, a húsvét utáni 40. napon ünnepli a kereszténység Jézus Krisztus mennybemenetelét, és beszélt a több mint 100 éve ezen a napon elkezdődött fatimai jelenések jelentőségéről. Visszaemlékezett az ugyancsak ezen a napon történt másik nagy csodáról, Szent II. János Pál pápa megmeneküléséről, az ellene elkövetett merénylet után.

A megyés püspök a vizitációs nővér életét méltatva elmondta, bár testében is és embertársaitól is sok szenvedést kellett elviselnie, nem a panasz embere volt. Nem tette fel a kérdéseket Istennek, miért pont őt sújtja az élet nehézségekkel. Mindenért, még beteg állapotáért is hálát tudott adni, és mindent megköszönt, amit csak tehetett, a legkisebb szolgálatot is. Pedig a mai ember szemével nézve nem látunk semmi örömöt és semmiféle sikert életében, csak a veszteséget. „Ha van győztes élet, akkor a Feltámadt Krisztus nyomán Bogner Mária Margit győztes volt. Ha mi is követni akarjuk Jézus parancsát, amely alapján nekünk is kötelességünk az örömhírről tanúságot tenni, akkor jól tesszük, ha Mária Margittól tanulunk, őrá figyelünk. Akkor meglátjuk, hogy Isten az Ő kegyelméből fel tud használni bennünket, úgy ahogy vagyunk, úgy, amilyenek vagyunk, hogy rajtunk keresztül javítsa és szentelje meg a világot. … Mert lehetünk buzgók az imaapostolságban és hálásak mindenért, embertársainkért, úgy, ahogy Mária Margit tette. Élhetjük az életet azzal a lelkülettel, amellyel Ő élte ott, ahol vagyunk, azok között a körülmények között, abban az élethelyzetben, amiben élünk. Ha mindent Istennek adunk, akkor az Ő jelenlétében egymás szolgálatára élhetünk. Tanúságot téve tudjuk hirdetni, mint kovász, mint só, mint világító gyertya, Isten evangéliumának örömhírét a világba.” A főpásztor végül arra buzdított, imádkozzunk, hogy legyen meg minél előbb az egyház döntése, amelynek nyomán Bogner Mária Margitot a szentek és boldogok közé sorolhatjuk. „Nem neki, hanem nekünk van szükségünk erre az imára, hogy az Ő élete minél több embernek példa és tanítás lehessen … Adja az Úr, hogy mi, akik imádkozunk boldoggá avatásáért, megláthassuk Isten szeretetének ezt a jelét, és tapasztaljuk meg, hogy a nekünk példát adó Bogner Mária Margit imájára a magunk életét is tudjuk hozzá hasonlóan a békességben, a szeretetben, hitben élő életté formálni.”

20 évig zarándokoltak a Délvidékről, Bogner Mária Margit szülőföldjéről tisztelői és közvetlen rokonai az évfordulós megemlékezésekre. Az idei alkalomra szűk rokonsága és unokaöccse, Bogner István jött el, aki elhozta apáca nagynénje életéről és tiszteletéről szóló könyvét, amelyhez Csávossy Elemér S.J., a szerzetesnő lelkivezetőjének korábbi írásai adtak alapot.

Az ünnepen jelen voltak a Marianum Iskola tanárainak, diákjainak és a cserkészeknek a képviselői is. A Szűz Mária látogatásáról nevezett Vizitációs Rend nővérei a járványhelyzet miatt csak a virtuális világban tudtak kapcsolódni az imához, amelyben évről évre kérik Bogner Mária Margit boldoggá avatását, aki rövid életében a kicsiséget, az egyszerűséget, a tiszta szívet tűzte ki életfeladatául. A Székesfehérvári Egyházmegye templomaiban Spányi Antal megyés püspök kérésére 11 éve fohászkodnak a szentmisék könyörgéseiben a „magyar Kis Terézként” emlegetett nővér boldoggá avatásáért.

A szentmise után az egyházmegye közös áldozócsütörtöki szentségimádáshoz kapcsolódva, Spányi Antal püspök az Oltáriszentségben jelen levő Krisztus elé vitt minden aggódást, bánatot, félelmet, amelyet az utóbbi időkben megéltünk, de minden örömöt és hálát is. Azért fohászkodott, hogy minden ember élete egyre inkább az Istené legyen. Hogy mindenki megerősödjön a jóban, megszabaduljon a rossztól, és begyógyulhasson minden seb, amelyet a bűn okozott. Azt kérte, hogy az egyházmegye hitvallói: Bogner Mária Margit, Kaszap István és Prohászka Ottokár püspök példája nyomán mindenben és mindenkiben meglássuk a jót, és segítsünk másokon, hogy jobbá tehessük a világot. A főpásztor imádkozott a székesfehérvári egyházmegye közös fohászával az üldözött keresztényekért, és elmondta a Prohászka Imaszövetség imáját új papi és szerzetesi hivatásokért. Az ünnepi alkalom a litániával és a szentségi áldással zárult.

 Berta Kata
Képek: Somogyi Tamás
Videó: Somogyi Tamás és Berta Kata



 

Korábbi évek beszámolói:

 

Kapcsolódó videóanyag

Képtár

 


 

 



 


 




 

 

 

© Székesfehérvári Egyházmegye

Impresszum | E-mail

Híreink | Média | Adattár | Gyűjteményeink | Történelmünk