Betegek Világnapja - beszámoló

2010. 02. 11. |

 

A katolikus világ számára a franciaországi Lourdes neve igen ismerősen hangzik. Február 11-e a Lourdes-i Szűzanya liturgikus emléknapja. II. János Pál kezdeményezésére 1993-tól a Betegek Világnapja is.

 

homilia

 

Lourdes-ban 1858-ban ezen a napon jelent meg a Szűzanya egy Bernadett nevű 14 éves francia lánynak egy sziklabarlangban, ahol csodatevő forrás fakadt. A zarándokok száma évente több mint félmillió és a jelenéstől eltelt időszakban történt, természetes módon meg nem magyarázható gyógyulások száma is több ezerre tehető.

A Betegek világnapjának célja, hogy "Isten egész népe kellő figyelmet szenteljen a betegeknek, segítse elő a szenvedés megértését." XVI. Benedek pápa Pápai a betegek XVIII. világnapjára írt üzenetében kiemelte: „Idén ez a nap szerencsésen egybeesik az Egészségügyi Dolgozók Lelkigondozásának Pápai Tanácsa létrehozásának 25. évfordulójával, ami további okot ad arra, hogy hálát adjunk Istennek az egészségügyi pasztoráció terén eddig megtett útért.

A betegek évente megtartott világnapjával az Egyház a legszélesebb körben szeretné fogékonnyá tenni az egyházi közösséget az egészségügy hatalmas területén végzett lelkipásztori szolgálat fontossága iránt. Ez a szolgálat szerves részét képezi küldetésének, mivel Krisztus üdvözítő küldetésének vonalába illeszkedik. Ő, az isteni Orvos „ahol csak járt, jót tett, meggyógyította az összes ördögtől megszállottat” (ApCsel 10,38). Jézus Krisztus szenvedésének, halálának és feltámadásának misztériumából az emberi szenvedés értelmet és teljes világosságot nyer.

A Székesegyházban az esti szentmisében Spányi Antal megyés püspök a város papságával együtt szolgáltatta ki a betegek szentségét a világnap alkalmából.

Spányi Antal homíliájában beszélt arról, hogy a Lourdes-ba érkezők Istenhez fordulnak segítségért: sokan meggyógyulnak betegségeikből, sokan békességre lelnek, növekednek hitben, vagy éppen szenvedéseik további hordozásához kapnak lelki erőt. A mai világ nem akar a betegekről tudomást venni.

Az Egyház soha nem tekintette tehernek a betegeket, szenvedőket, hanem - ahogy Szent Lőrinc vértanú nevezte őket - ők lelki kincsnek, az Egyház kincsei. Nem is lehet ez másként, hiszen Jézus is lehajolt a beteghez, embere lett a Beteszda fürdőnél lévő magára hagyottnak, Pál számára - és sok szent pap számára - megélt valóság a szenvedőkkel való egység: "Ki szenved, hogy ne égnék vele?"  Az Egyház a betegekben Krisztusnak akar szolgálni.

A testi, lelki szenvedés egyaránt része lehet a mi vagy a szeretteink életének, elkerülni nem lehet. Azonban rajtunk múlik, hogy mit kezdünk vele: értelmetlen tehetetlenséggé válik számunkra, vagy értelmet talál a Krisztussal való egyesülésben. Az Egyház ezért is fontos feladatának tekinti a betegekkel való törődést, mert a szenvedés számukra úttá válhat Istenhez. De nemcsak kéri a betegektől a bátor lelkületet, hanem a hitben  eszközt és erőt is ad a betegek szentségében.

Benedek pápa kéri, hogy papok odaadással szolgálják a szenvedőket, a betegek ajánlják föl szenvedéseiket a papokért és a szolgálatért, amit végeznek az Egyházban. "Közös imánk segítse a szenvedőket, hogy Krisztussal járják a maguk keresztútját, segítse a többieket, hogy feléjük szeretettel forduljanak, és imáikkal és szolgálataikkal támogassák őket, és így a világ jobban megértse Krisztus szeretetének titkát!"


Homília meghallgatása:

 

A szentbeszéd után a hívek megújították keresztségi fogadalmukat, a papok feléjük tartott kézzel imádkoztak a betegekért, akik eztán fölvették a betegek szentségét. A szentmisén a Szent Imre Általános Iskola és Óvoda óvodapedagógusai is énekeltek.

 

XVI. Benedek pápának a 18. Betegek Világnapjára írt levele: 1002betegekvilagnapja_papa.pdf

 

 - BPK és Marian -

 


 

Korábbi évek beszámolói:

 

Képtár

 


 

 



 


 




 

 

 

© Székesfehérvári Egyházmegye

Impresszum | E-mail

Híreink | Média | Adattár | Gyűjteményeink | Történelmünk