A legrosszabb sors, ha valakit elfelejtenek - kiállítás - beszámoló

2013. 06. 01. | | 2013. 06. 04.

Székesfehérvár a 2013-as esztendőben a 75 évvel ezelőtt történtekre emlékezik, amikor teljesen megújulva az 1938-as Szent István Évben a „királyok városa” az ország közfigyelmét vonta magára. A jubileumi emlékév egyik kiemelt eseménye Mózessy Gergely püspöki gyűjteményigazgató a székesfehérvári Prohászka emléktemplomban megnyílt kamara kiállítása. „A legrosszabb sors, ha valakit elfelejtenek” - hirdeti a tárlat hangsúlyozva, hogy vannak, akiket emberi emlékezet, a ragaszkodó szeretet méltán megőriz.

1938 folyamán három olyan esemény zajlott le a város területén, amelyek a médiumokban országszerte címoldalra helyezték Székesfehérvárt. Májusban a vitézavatás, augusztusban az országgyűlés, s a kettő közt a június 1-je kettős ünnepnapja volt: e nap érkezett „országjárása” során a Szent Jobb Székesfehérvárra, és ezen a napon került végső nyughelyére Prohászka Ottokár, Székesfehérvár 15. püspöke. „Valami nagyon mély gondolat az, amely összekapcsolta a kereszténységet Magyarországon meghonosító középkori szent király és a hitéletet a századfordulón megújító, öntudatos kereszténységre nevelő püspök alakját...” - idézte fel a nevezetes napot megnyitóbeszédében az igazgató.

A kiállítás megrendezésének ötlete Csurgai Horváth Józseftől, Székesfehérvár Megyei Jogú Város Levéltárának igazgatójától származik. Mint a város 2013-as emlékbizottságának elnöke a tárlattal arra akarta felhívni a figyelmet, hogy Magyarországon a mohácsi csata emlékhelyen kívül mindösszesen 3 kivételes személynek építettek emléktemplomot, IV. Károly királynak, Mindszenty József hercegprímásnak és Prohászka Ottokár püspöknek.

A templom egyházközségének életét sok évvel ezelőtt mindenképpen meghatározta, hogy méltó, elevenen élő emléket állítson Prohászka püspöknek. Tóth Tamás esperes-plébános szerint ennek a hagyománya, emlékezete búvópatakként él mai is, meghatározza a plébánia közösségének terveit, küldetését.

Prohászka alakjának az 1927-1938 közötti tiszteletét és annak tárgyi emlékezetét feldolgozó tárlat anyaga alapvetően a templomépítésről, a síremlék emeléséről és magáról az újratemetésről szól. Mivel a Templomépítő Bizottság korabeli iratanyaga 1944-ben a bombázások következtében a tűz martaléka lett, a korabeli sajtó, a hagyatékok, Orbán Antal szobrászművész levelezése, és a fehérvári születésű Fábián Gáspár építész fennmaradt rajzai alapján mégis sikerült részletes képet adni az emléktemplom építéséről. A kiállított anyagokból is kiderül, a templom kétségkívül azért épült, hogy Prohászka Ottokár sírját méltóan befogadhassa, örök emléket állítson a nagy püspöknek, Magyarország apostolának és tanító mesterének.

BPK
Videó: Somogyi Tamás és BPK
Képtárban Takács Péter képei a kiállításról

• Mózessy Gergely megnyitón elhangzott beszéde
  135 kB